Kultúrkörök

A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiáját (http://csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.html) böngészve az 1711-es esztendőnél a következő kötet leírását találjuk: Ujj Kalendariom, Mellyet Christus Urunk születése után való 1711. Esztendőre irt Neubart Janos. És Magyar Országra, Erdélyre, és egyéb Tartományokra-is alkalmaztatott. Neubarth Kristóf szintúgy naptárak készítésével foglalkozott, a két Neubarth nevéhez többek között bártfai, debreceni, kolozsvári, komáromi és lőcsei prognosztikonok fűződnek. A hazai csillagászati szakirodalom évtizedeken át egyértelműen magyar földről származónak tekintette őket. Valódi kilétük megfejtésében dr. Dukkon Ágnes irodalomtudós, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszékének főiskolai tanára, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület tagja sietett az asztronómusok segítségére. A régi magyar kalendáriumok szakavatott kutatóját az evangélikus vallású és teológusi képzettségű Christoph és Johann Neubarth életéről és munkásságáról kérdeztük.

– Mit tudunk Christoph és Johann Neubarthról? Mikor éltek, honnan származtak, milyen rokoni szálak fűzték őket össze?

– 17. századi sziléziai asztronómusok, a mai Wrocław – németül Breslau, régi magyar nevén Boroszló – közelében lévő városka, Bolesławiec (Bunzlau) szülöttei. Az apa, Christoph Neubarth 1607-től 1682-ig élt, tanulmányait szülővárosában, a korban igen jó színvonalú iskolában kezdte meg. Egyebek közt a 16–17. században olyan jeles diákjai voltak ennek az iskolának, mint Martin Opitz, Andreas Tschernig, Christoph Colerus, Andreas Scultetus, a német irodalom neves képviselői. A kalendáriumkészítést az 1650-es évektől haláláig folytatta.

Fia, Johann Neubarth születési évét egyelőre nem sikerült kiderítenem, de a halálozási éve ismert: 1686. Egy német kutató, Klaus-Dieter Herbst 2004-ben megjelent munkájában szerepel ez a dátum és még néhány adat a két Neubarthra vonatkozóan.

– Hol jelentek meg, és mikor kerültek magyar földre naptári előrejelzéseik?

– Christoph és Johann Neubarth német nyelvű kalendáriumait Boroszlóban a Baumann-nyomda adta ki, de a magyarországi és erdélyi protestáns nyomdák egy részének is ők készítették a naptári kalkulációkat az 1650-es évektől 1686-ig. Néhány kalendárium címlapján, például az 1674-re és 1675-re szóló kolozsvári naptárakban ilyen formában találkozunk az apa nevével: Neubarth Christoph Bolesla-Silesius.

A régi, neves kalendáriumszerzők azonban gyakran a haláluk után is sokáig „élnek”, mert a naptárkiadóknak fontos, hogy ugyanazzal a névvel jelenjenek meg továbbra is a kalendáriumok, a kiadványok kelendősége miatt. Így történt Johann Neubarth esetében is: halála, 1686 után egy bizonyos Gottfried Kirch készítette – az ő neve alatt – a boroszlói kalendáriumokat, amelyeket átvettek a magyarországi kiadók is, így például a lőcsei Brewer-nyomda, illetve a kolozsvári kiadók, mint Tótfalusi Kis Miklós az 1690-es évektől 1702-ig, de szerepel a neve debreceni, bártfai és komáromi magyar nyelvű kalendáriumokon is, még a 18. század első két évtizedében is.

A naptári kalkulációkat általában egyetemhez vagy neves iskolához köthető személyek, többnyire matematikusi, orvosi, teológiai végzettséggel rendelkező tudósok készítették a kora újkorban. Az egyik ilyen központ volt Közép-Európában Krakkó, a krackai kalendárium még a 18. század végén is népszerű volt nálunk, holott már csak a név utalt az „ősmintára”. A protestáns régiókat egyebek közt a sziléziai Boroszló látta el kalkulációkkal és prognózisokkal: időjóslással, horoszkóppal, egyéb jellegzetes naptári témákkal.

– Apa és fia egyaránt teológusi végzettséggel bírt.

– Christoph és Johann Neubarth teológiai végzettségéről is a naptárak címlapjáról értesül(t) az olvasó: 1679-től 1685-ig a kolozsvári magyar kalendáriumok mindkettejüket Teologus és Astrologus-ként említik, a lőcsei magyar naptárakban viszont csupán a nevük szerepel, de a foglalkozás nem.

Evangélikus vallásúak, pietisztikus vallásosságukra azokból a bevezető és záró bekezdésekből következtetünk, amelyek a prognosztikon – vagy ahogy gyakran nevezték, Astrologiai Visgalas – hagyományos jóslásait közrefogják. Szinte mindegyik naptárban rövid fohász, a prédikációk retorikai sajátosságaiból ismert fordulatok, néha zsoltárversek, énekek találhatók. Kolozsvárott megjelent, 1679-re szóló kalendáriumban olvashatjuk ezt: „Azért az Úr Istent szorgalmatosan imádnunk kell, és ehhez képest így énekelnünk, mondván: Adgy békességet Isten népednek, / Hogy fel-magasztallyanak mindenek, / Az te jóvoltodért Felségednek, / Hálákat adván mondgyanak szentnek.”

Bár óvatosságra int bennünket az a tény, hogy az ilyen toldalékszövegek nemcsak a naptári számításokat készítő asztronómustól/asztrológustól származhatnak, hanem a fordítótól vagy a kiadótól is. Van, amikor aprólékos szövegelemzéssel megállapítható, hogy ki lehet a szerző, máskor viszont nem. A Neubarth-kalendáriumok közül a fent idézett kiadás, valamint az 1682-re szóló kolozsvári kalendáriumban olvasható búcsúzó sorok személyes hangja s az életkor említése utal Christoph Neubarth szerzőségére: „Itt az én edgyügyű Prognosticálásomat erre az emlékezetre méltó 1682-dik Esztendőre, mellyet az én vénségemnek 74-dik Esztendejében írtam, a Kegyes Olvasónak feltenni, vélle communicálni és béfejezni akartam. A’ mellett őket az Isten kegyelmes gondviselése alá ajánlom. Ámen!”

– Kutatásai során megtalálta ma is élő leszármazottaikat…

– Igen, ez rendkívül érdekes számítógépes „kaland” volt 2002-ben: éjszakába hajló munka után éppen befejeztem a kalendáriumokról írt könyvemben a Neubarth-naptárakról szóló fejezetet, s mielőtt kikapcsoltam volna a gépet, megnéztem az e-mailjeimet. Megdöbbenve tapasztaltam, hogy az egyik levél küldője: Christoph Neubarth! Először azt gondoltam, káprázik a szemem, mert egész nap velük foglalkoztam, aztán vírusra gyanakodtam, és percekig nem mertem megnyitni a levelet. Végül győzött a kíváncsiság.

Kiderült, hogy a berlini Akademie Verlag munkatársától jött az üzenet, aki a 17. századi Neubarth család leszármazottja, s a fia ugyancsak Johann, mint ama régi Neubarth-ős fia… Egy Brémában publikált cikkem nyomán jutott el hozzám, s arról érdeklődött, sikerült-e részletesebben kiderítenem a 17. századi elődök életrajzi adatait.

Még évekig leveleztünk, máig megvan a kapcsolat, de a sziléziai elődök fölkutatásához Bolesławiecbe kellene eljutni vagy wrocławi levéltárakba, ahol még az 1990-es évek közepén kutattam, de akkor nem a Neubarthok, hanem a másik izgalmas 17. századi kalendáriumkészítő, a késmárki David Frölich érdekelt. Egyébként az interneten elég sok Neubarth nevet lehet találni, de az említett berlini kolléga valóban ennek a 17. századi családnak a leszármazottja, van is a birtokában egy régi Neubarth-kalendárium.

– Olvashatjuk esetleg a műveiket fakszimilében vagy kivonatos formában? Hol tájékozódhatunk részletesebben életükről és munkásságukról?

– Sajnos, fakszimile kiadás nincsen egyik Neubarth-kalendáriumról sem. De ez jó gondolat, talán a Széchényi-könyvtárban dolgozó régi könyves kollégáim tudnának segíteni abban, hogy egy ilyen kiadvány napvilágot lásson. Szerencsére vannak viszonylag ép példányok, technikai akadálya valószínűleg nem lenne a kiadásnak. Életükről, munkásságukról a legutóbbi magyar nyelvű ismertetés a Régi magyarországi kalendáriumok európai háttérben című könyvemben olvasható.

Rezsabek Nándor