Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2011 - 02 - Fiatalok az egyházban

Fiatalok az egyházban

Az evangélikus egyház tagjainak körében végzett szociológiai felmérésünk fontos szempontja volt a fiatal evangélikusok jellemzőinek bemutatása. Körükben magasabb iskolai végzettséget, az egyházhoz való lazább kötődést, jóval intenzívebb internethasználatot tapasztaltunk.

Az evangélikus egyház tagjainak átlagéletkora jelentősen magasabb, mint az országos átlag – míg az össznépességben 40 év körül van a felező kor, addig az evangélikusoknál a zsinati statisztikában is használt demográfiai adatok alapján az 50 évnél idősebbek és fiatalabbak vannak hasonló arányban. Ennek és az adatgyűjtés sajátosságainak következtében a kutatási mintába 10,5 százaléknyi 35 éven aluli került be.

Korosztályi adottság, hogy iskolai végzettségük lényegesen magasabb, mint ami az evangélikusok összességére jellemző: 43%-uk diplomás, további 34,8%-uk pedig érettségizett. Ha csak azokat vizsgáljuk, akik életkoruk alapján már diplomát szerezhettek volna, még magasabb az értelmiségi fiatalok aránya: a 23 év felettiek körében 47,4%-nyian szereztek már felsőfokú végzettséget. Vagyis az evangélikus egyház jövőjét jelentő fiatalok kimondottan jól képzettek.

Templomba járásuk gyakorisága alapján viszont nem térnek el statisztikailag szignifikáns mértékben az evangélikus közösség náluk idősebb részétől.

Az evangélikus fiatalok háromnegyedének (75,9%) van munkája, igaz, 15,8%-uk jelenleg szülési szabadságon, gyesen, gyeden stb. van, 12,6%-uk még tanul, jellemzően a felsőoktatásban. Ahogy a lakosság egészét, úgy az evangélikus fiatalokat is sújtja a gazdasági válság: 7%-uk jelenleg munkanélküli.

Életkori adottság, hogy míg a 35 évnél idősebb evangélikusok 60,9%-a sosem használja az internetet, addig a fiatalok 72,2%-a számolt be arról, hogy (szinte) mindennap internetezik, és további 10,8%-uk is heti több alkalommal.

A fiatalok értékrendje több ponton is érzékelhetően eltér az idősebbekétől. Saját magukat jellemezve a megkérdezett fiatalok válaszaiban, akárcsak az idősebbekében, nagyon erősen jelen van a természetvédelem és az energiatakarékosság gondolata. Igaz, ez utóbbi már valamivel kevésbé jellemző a fiatalokra. Mindkét jellemzőt a megkérdezett egyháztagok több mint 60%-a tartja határozottan érvényesnek saját magára, viszont a fiatalok körében már kevesebben, 53,2%-nyian vannak, akik egyértelműen energiatakarékosnak mondják magukat.

A hagyományok ápolása viszont a fiatalok számára már kevésbé fontos: csak 24,7%-uk mondta, hogy határozottan jellemző rá ez, míg az idősebbeknek a 39%-a nyilatkozott így. Ugyanakkor nincs érdemi generációs különbség a szegényeken való segítés és a gyülekezeti élet aktivitása tekintetében.

A legfontosabb dolgok értéksorrendjében a fiatalok számára a barátság és a szakmai karrier egyértelműen fontosabb, mint az országos átlagnak, a biztonság viszont lényegesen kevésbé az.

A vallásosság tekintetében lényegesen alacsonyabb az Istenben feltétlenül hívők aránya is a fiatalabb korosztályban. Míg a 35 feletti egyháztagoknak még 72,1%-a jellemezte magát így, addig a fiataloknak már csak 56,3%-a. Miközben az egyháztagok többsége – 52 százaléka – úgy jellemzi önmagát, mint aki vallásos, és az egyház tanítását követi, addig a fiatalok körében csak 37,3% az így nyilatkozók aránya. A megkérdezett fiatalok több mint fele (55,1%) a maga módján vallásos; a teljes mintában ez 44%.

Az egyházhoz kötődés is lazább ebben a korosztályban: miközben a 35 évnél idősebb evangélikusok körében még 37,4%-nyian nyilatkoztak úgy, hogy számukra nagyon fontos, meghatározó az evangélikus egyházhoz tartozás, a fiatalok körében csupán feleannyian (19%). Biztató ugyanakkor, hogy valamivel kevésbé, de még mindig fontosnak tartotta ezt közel kétharmaduk. A generációs különbséget mutatja, hogy lényegesen nagyobb a fiatalok körében azok aránya, akik nem tartják fontosnak az egyházhoz tartozást (13,5%), mint az idősebb korosztályokban (5,3%).

A saját evangélikus gyülekezethez tartozás esetében is hasonló a helyzet. A fiatalok számára ez kevésbé fontos: csak 23,7%-uk mondta meghatározónak, szemben az átlagos 34,9%-kal, miközben az átlagosnál (8,8%) jóval nagyobb (16%) azok aránya, akik szerint nem fontos a saját evangélikus gyülekezethez való tartozás.

Fábri György