A közelmúlt krónikája

Északi szomszédunknál 1992 óta adják át a kiemelkedő színvonalú tudományos-fantasztikus művekért járó Gustáv Reuss-díjat (Cena Gustáva Reussa). Az elismerés névadója Reuss Gusztáv, a százötven esztendeje elhunyt evangélikus orvos és természettudós, akinek nevéhez az első szlovák nyelvű sci-fi fűződik.

Reuss Gusztáv 1818. január 4-én a Gömör és Kishont vármegyei Nagyrőcén született. Anyja ,Schulek Rozália. Édesapja Reuss Sámuel evangélikus teológus, lelkész, esperes, az 1848–49. évi forradalom és szabadságharc után az abszolutisztikus hatalom által szolgálatából felfüggesztett tiszai egyházkerületi püspök helyére kinevezett adminisztrátor; lelkes és érdeklődő, madártannal és ásványtannal foglalkozó természetbúvár.

Reuss Gusztáv a középiskolát evangélikus intézményekben végezte. Tanulmányait a lőcsei líceumban kezdte meg, a rozsnyói gimnáziumban folytatta, majd a pozsonyi líceumban tett érettségi vizsgát. Ezt követően a pesti egyetemre iratkozott be, ahol orvoslást tanult, de ezzel párhuzamosan a botanikában is képezte magát. Mind egészségügyi, mind növénytani tanulmányaiban jelentős szerepe volt apjának, ő volt az, aki mindkét szakterületen megalapozta fia tudását.

Orvosi diplomáját a bécsi egyetemen kapta kézhez, ahol – sokoldalúságára jellemzően – csillagászatot is hallgatott. 1844-ben kezdte meg orvosi praxisát. A forradalom és szabadságharc idején a harcok sérültjeit gyógyította.

1851-ben szülővárosának lett tisztiorvosa. Mindeközben a növénytanról sem feledkezett meg, hiszen a témakörrel foglalkozó munkái láttak napvilágot: 1853-ban publikálta felvidéki növényhatározóját, sőt maga is gazdag fajtaválasztékú gyűjteménnyel bírt.

Emellett csillagászati és földrajzi tankönyvet írt – korának egyik csillagászati ismeretterjesztőjeként –, valamint az első szlovák nyelvű science fiction mű szerzőjeként tartják számon. A kötet 1856-ban Nagyrőcén jelent meg Hvĕzdovĕda címmel. Szlovákiában szerzőjét – igencsak hízelgően – „gömöri Verne Gyulaként” említik napjainkban is.

Reuss Gusztáv fiatalon, negyvenhárom esztendősen hunyt el 1861. január 12-én felvidéki szülővárosában.

Rezsabek Nándor