Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2011 - 04 - Bajor–magyar „egyházképző”

Egyházunk egy-két hete

Bajor–magyar „egyházképző”

A Magyarországi Evangélikus Egyház és a Bajor Evangélikus Egyház között közel két évtizeddel ezelőtt létrejött megállapodás értelmében a két egyház vezetői évente összeülnek, hogy beszámoljanak egymásnak szolgálatukról; kiértékelik az elmúlt időszakban végzett közös tevékenységüket, valamint jövőképet vázolnak fel. Az 2010-es évet értékelő találkozónak egyházunk adott otthont. Január 13. és 15. között Győrött, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület székházában volt a testvéri együttlét.

A vendégküldöttség vezetője Michael Martin egyházfőtanácsos, a bajor egyház ökumenikus és külügyi osztályának vezetője volt. Kíséretében jött Ulrich Zenker, a kelet-közép-európai, így a magyar kapcsolatokért is felelős egyháztanácsos, Frank Seifert, a személyi ügyekért felelős egyháztanácsos és Fritz Blanz diakóniai vezető, a kelet-közép európai régió kapcsolattartója.

Egyházunkat a püspöki tanács tagjai – Gáncs Péter elnök-püspök, illetve Ittzés János és dr. Fabiny Tamás –, valamint Kákay István országos irodaigazgató képviselték. Az ökumenikus és külügyi osztály részéről jelen volt továbbá a tanácskozáson Cselovszkyné dr. Tarr Klára osztályvezető és Révész Rita külügyi referens.

Az alkalom már január 13-án, csütörtökön délelőtt megkezdődött; ekkor Gregersen-Labossa György lelkész, egyházunk diakóniai bizottságának elnöke és Buda Annamária, a diakóniai osztály vezetője folytatott megbeszélést Fritz Blanzcal. Terítékre került az éves munkaterv elkészítése, a tervezett diakóniai szeminárium témája, a diakónusképzés lehetősége és egy romaprojekt elkészítése.

A munkaebédet követően bajor vendégeink Pannonhalmára látogattak, ahol – a bencés apátság megtekintése után – dr. Várszegi Asztrik püspök-főapát hivatalában látta vendégül az evangélikus küldöttséget. A monostor vezetője rövid történelmi áttekintést adott a bencés közösség életéről, az ökumenikus helyzetről, a római katolikus egyházban zajló tényfeltárásról és a jelenlegi politikai helyzetről. A delegáció a templomban bepillantást nyerhetett a rend tagjainak tartott vesperás istentisztelet liturgiájába, majd a küldöttek a főapát társaságában költhették el vacsorájukat.

A pénteki nap Ittzés János püspök német nyelvű áhítatával kezdődött, majd előadások következtek, melyeken a már említett diakóniai munkatársak és egyházvezetők mellett részt vett Hajdó Ákos, egyházunk oktatási osztályának vezetője és Hesz Erzsébet, az osztály bajor–magyar kapcsolatokért felelős referense. (A kétoldalú kapcsolatok hazai referense a jövőben Révész Rita lesz.) Jelen volt még Sztojanovics András, a Sarepta-otthon vezetője, Hallgatóné Hajnal Judit, a győri Péterfy Evangélikus Oktatási Központ igazgatója, továbbá Bolla Zsuzsanna, az evangelikus.hu szerkesztője.

Gáncs Péter elnök-püspök és Michael Martin aktuális egyházi helyzetjelentéseit követően egyházunk említett szolgálati ágainak vezetői számoltak be munkájukról. Egyebek mellett megállapítást nyert, hogy jelenleg a két egyház óvodái és iskolái közötti testvérkapcsolatok, illetőleg a diakónia területén a legintenzívebb az együttműködés. Szó esett arról is, hogy az elmúlt esztendő hazánkban a katasztrófák és természeti csapások éve volt. Ezek következményeinek a felszámolásához a bajor egyház komoly anyagi támogatást nyújtott.

Frank Seifert személyi ügyekért felelős főtanácsos örömmel számolt be arról az új kezdeményezésről, melynek jegyében a bajor egyházban a lelkészeket – már teológiai tanulmányaiktól fogva – figyelemmel kísérik egész életpályájuk során, rendszeresen találkoznak, beszélgetnek velük. Vizsgálják az alkalmasságot és az érdeklődési köröket, hogy az egyetem elvégzése után a megfelelő szakterületre kerülhessenek. (Szóba került az is, hogy ma már német–magyar lelkész házaspárok is szolgálnak, s ez az egyházak közötti partnerkapcsolatok szempontjából is felettébb örvendetes tény.)

A szolgálatvezetők beszámolói után a tanácskozás résztvevői felkeresték a győri Evangélikus Szeretetházat. Az intézményben terített asztalokkal várták a vendégeket, akiket dr. Szilvásyné Peregi Eszter igazgató tájékoztatott az intézmény „hogylétéről”.

A bajor–magyar konzultáció délután Gregersen-Labossa György előadásával folytatódott. A szombathelyi evangélikus gyülekezet lelkészi vezetője Erasmus és Luther reformációról és szabadságról alkotott nézeteit elemezte. Az egyháztörténeti kalandozáshoz kapcsolódva ismertette Fabiny Tamás püspök, hogy hazai egyházunk miként készül a reformáció ötszázadik évfordulójának méltó megünneplésére. Addigra szeretnék újra kiadni Luther összes művét, és – az egyházi turizmus fellendítését elősegítendő – különböző zarándokútvonalakat alakítanak ki.

Bolla Zsuzsanna újságíró a digitális könyvtárat, valamint a www.reformacio.500.hu elnevezésű honlapot mutatta be.

Az anyagi kérdésekkel és tervezéssel kapcsolatban előkerült, hogy az idei Fastenopfert – a bajor egyház adományát – a pusztaföldvári gyülekezetnek ígérték, amelynek lelkészlakásában nemrégiben tűz pusztított.

Péntek este a vendégek látogatást tettek a helyi zsinagógában, ahol a város három zenei intézményének – a zeneiskolának, a zeneművészeti szakközépiskolának és a főiskolának – a növendékei adtak rövid koncertet a vendégek tiszteletére.

A szombat reggeli program Michael Martin áhítatával kezdődött, majd Jánosa Attila győri evangélikus börtönlelkész és Mihály Attila intézetparancsnok számolt be a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben zajló börtönmissziós szolgálatról, mely tavaly ősz óta új színtere a bajor–magyar együttműködésnek.

Az egyházvezetők közötti találkozó kiértékeléssel zárult. Az elnökség megfogalmazta az idei év jelmondatát: A holnap egyháza cím azt hivatott kifejezni, hogy ebben az évben az a központi kérdés, az iskolák, az ifjúság, a diakónia és a gyülekezetek miként tudnak hozzájárulni a jövő egyházképének formálódásához.

Menyes Gyula