Gyermekvár

– Dok­tor úr, mi­előtt ki­húz­ná a fo­gam, ad­jon ne­kem egy fo­gót!

– Ter­mé­sze­te­sen, ha ez meg­nyug­tat­ja…

– Meg nem nyug­tat, de leg­alább egyen­lő­ eséllyel vé­de­kez­he­tek!

Meg­kér­de­zik a csi­gá­tól:

– Fog­lal­ko­zá­sa?

– Ház­tar­tás­be­li.

Mit mond a nyu­szi­ka a hó­em­ber­nek?

– Ide a ré­pát, vagy ho­zom a hő­su­gár­zót!

Egy idős né­ni el­megy az or­vos­hoz szem­üve­get írat­ni. A dok­tor ked­ve­sen le­ül­te­ti a táb­la elé, s ké­ri, hogy kezd­je el ol­vas­ni a be­tű­ket.

– Jaj, dok­tor úr! – so­pán­ko­dik a né­ni. – In­kább a dok­tor úr ol­vas­son ne­kem! Tudja, ne­kem gyen­ge a sze­mem.

La­ci­ék szil­vás gom­bó­cot ebé­del­nek. La­ci se­ho­gyan sem tud­ja a vil­lá­já­ra szúr­ni. Anyu­ká­ja meg­elé­ge­li az ügyet­len­ke­dé­sét, és meg­mu­tat­ja ne­ki, ho­gyan kell a vil­lát be­le­szúr­ni a gom­bóc­ba.

– Lá­tod, anya mi­lyen könnyen el­bá­nik ve­le! – szól az apa La­ci­hoz.

– Per­sze, ami­kor én már ala­po­san ki­fá­rasz­tot­tam őket!

A há­zas­pár kül­föld­re in­dul sí­el­ni. Már ép­pen a jegy­el­len­őr­zés­hez kö­ze­led­nek a re­pü­lő­té­ren, ami­kor a fe­le­ség fel­só­hajt:

– Bár­csak itt len­ne ve­lünk a zon­go­ránk is!

– Mi­nek kel­le­ne ne­künk ide a zon­go­ra?! – kér­de­zi ször­nyül­köd­ve a fér­je.

– Mert raj­ta ma­radt a re­pü­lő­je­gyünk…