Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2011 - 06 - Asszonyok az imazsámolyon

Kultúrkörök

Asszonyok az imazsámolyon

Angyal Júlia festőművész grafikáiból rendezett tárlatot – Asszonyok az imazsámolyon címmel – a budapesti Evangélikus Országos Múzeum. A kiállított képek Döbrentey Ildikó tavaly megjelent, És képzeld, Uram… – A 21. század zsoltáraiból című imádságoskönyvének illusztrációi. A múlt szerdán nyílt kiállítás rendezője, Zászkaliczky Zsuzsanna művészettörténész Angyal Júlia nevéből indult ki. Az angyal jelentése: követ, hírvivő. Angyal Júlia is valamiféle hírvivő: szavak nélkül küldi üzenetünket, imáinkat az ég felé. Színekkel és vonalakkal. Melegbarnákkal, amelyek a lélek mélységét, és aranyakkal, amelyek a fel nem foghatót sugallják, sötét kontúrjuk ellenére is fénylő szárnyakkal, dicsfényekkel, növényekkel, asszonyokkal. A foltok és vonalak e rendkívüli összhangja bizonyítéka annak, hogy az ember – esetünkben a két asszony, az író és a festő – léte értelemmel és néha fájó szépséggel teli.

A képzőművészt bemutató plakáton Benedek Katalin ezt írja: „Angyal Júlia elválaszthatatlanul grafikus-festő. Megfelelően váltogatja az ecsetjét és a ceruzáját, többnyire egy műben alkalmazva mindkettőt. Módszere azonban nem töri meg szándéka egységét, inkább segíti, mert a színek lágysága líraivá, a vonalak konstruktív rendje pedig hangsúlyossá varázsolja képeit. Ebből a keveredésből szivárványos csodák születnek az álom, ébrenlét, mese, valóság és emlék mezsgyéjén.”

A Döbrentey Ildikó által írt zsoltároskönyv a 2008-ban megjelent s immár három kiadást megért Beszélgetek az Úrral – A 21. század imái című imakönyvének szerves folytatása. Nem véletlen, hogy mindkét könyvet Angyal Júlia illusztrálta. Az első imakönyvről Katona István atya ezt írta: „Aki szeretné megtalálni szívének békéjét Istennél, az vegye kezébe ezt a könyvet, teremtsen csendet magában, és kezdje el olvasni lassan, hogy a szavak meg tudják érinteni belülről, és fel tudják emelni a lelkét. Ajánlom mindazoknak, akik nemcsak cselekedni akarnak, hanem biztosítani akarják cselekedeteik spirituális hátterét és belső örömét.” Azt hiszem, ugyanezeket el lehet mondani a mostani zsoltároskönyvről is, amelyet ökumenikus összefogással – a Szent Maximilian Kiadóval és az Ekhó Kiadóval közösen – jelentetett meg a Luther Kiadó.

A kiállítást Kratochwill Mimi művészettörténész nyitotta meg. „Angyal Júlia nagyon termékeny és sokoldalú művész – mondta –, termékenységét mutatja például az is, hogy az elmúlt negyedszázadban több mint félszáz egyéni kiállítása volt, és ennél bizonyára több csoportos kiállításon vett részt. Ami a sokoldalúságát illeti, csak néhány példa: A XII. kerületben, a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódva, nagyméretű betlehemek készültek, amelyeket utcákon, tereken mutattak be a járókelőknek. Az egyiket ő készítette. Tavaly a Santiago de Compostela-i zarándokútja által ihletett festményeiből rendezett kiállítást. Ennek Az út volt címe. Az Opus Dei székházába üvegfestményt készített. A Döbrentey Ildikó zsoltároskötetéhez készített negyven grafika nemcsak illusztráció, hanem – mint a falakon látható – önálló mű is. Angyal Júlia érzi a műfajban rejlő lehetőségeket. Egyik munkája szebb, mint a másik.”

A szakmai megnyitó előtt és után Váray Péter, az Anima Musicae kamarazenekar tagja Bach C-dúr szólószvitjéből a Preludium, majd a Sarabande tételt játszotta.