Szószóró
Tőlünk nektek
Sámuel ezt mondta: Ti elkövettétek mindezt a rosszat. De távol legyen tőlem, hogy ne imádkozzam többé értetek. (1Sám 12,20.23a)
Farsang van. Ilyenkor mintha kicsit többet megengednénk magunknak. Képesek vagyunk úgy álarcokat hordani, hogy tudatában is vagyunk ennek. Képesek vagyunk arra, hogy egy kicsit másnak mutassuk magunkat, és erre felmentést is találunk. Hiszen farsang van. De legalább ennyire képesek vagyunk arra is, hogy úgy vegyük fel álarcainkat, hogy aztán észre sem vesszük, ha már nem tudjuk őket levetni.
Pedig fontos lenne önmagunkat megtalálni. Fontos lenne nyugodt lelkiismerettel a tükörbe nézni. Fontos lenne felismerni álarc mögé bújtatott gyengeségeinket. Fontos lenne a felismerésen túl be is vallani ezeket. Hiszen mindannyian követünk el rosszat. Korosztálytól, élethelyzettől függetlenül. Mindannyian. Ez igaz volt Sámuel idejében, igaz volt szüleink idejében, és igaz ma is.
De nem gondolom, hogy az Útmutatóban a napokban elénk került ige első felét kell csak hangsúlyoznunk. (Iskola)lelkészként különösen is szeretném a második mondat lelkületét felvállalni. Azt, hogy imádkozunk a ránk bízottakért. Azt, hogy imádkozunk értetek. Tegyetek bármit is. Legyetek bármilyen élethelyzetben. Egyetemistaként a vizsgaidőszak végén talán fáradtan, de új kihívásokra nyitottan; középiskolásként vagy általános iskolát most befejezőként a második félév új lehetőségeit látva vagy éppen a felvételi lap beadásának feszültségét átélve.
A fontos, hogy mi – hiszem, hogy a szülőtársak, tanár kollégák is így gondolják – ott akarunk lenni mellettetek. Hogy megmutassuk azt, hogy veletek vagyunk. Hogy felmutassuk számotokra is azt a személyesen már átélt örömöt, amelyet az igazi Krisztus-ismeret adhat. Ami igazán formálhatja istenképeteket. Hiszen annyi ellenerőnek vagytok kitéve, annyi minden hív arra benneteket, hogy ne a jót tegyétek (lásd az év igéjét, Róm 12,21). Annyi minden dolgozik ellenetek!
Legtöbben biztosan ismeritek a Mario és a varázsló című művet, amelyben Thomas Mann kifejti, hogy az emberellenes erők hipnózisával szemben nem elég „nem akarni”, hanem egy erős akarat kell: valami mást akarni.
Talán ez lehet a mi feladatunk is körülöttetek: segíteni titeket abban, hogy valami mást akarjatok. Nagyon erősen. Eldobni az álarcot, beismerni a gyengeségeket és remélni azt, hogy kialakulhat bennetek az igazi Krisztus-ismeret iránti igény. Ezért imádkozunk értetek! És ha megnézzük az egész kontextust, ahol Sámuel szól a néphez, egy ponton azt mondja: „Én az Úrhoz kiáltok, mire ő mennydörgést és esőt fog adni.” Hát fogadjuk tőle együtt – ne csak Sámuel idejében, hanem ma is.
Névjegy:
Mesterházy Balázs
Önidentitásomat a következők határozzák meg: Vas megyei származás, lelkész nagyapa, angol–könyvtár szak, chicagói teológiai ösztöndíj, börtönmisszió, ifjúsági konferenciák, Mevisz-Bárka-táborok szervezése, tizenegy éves házasság, pszichológus feleség, két csodálatos gyermek, iskolai élethelyzet több városban és országban, hároméves indiai missziói szolgálat, egyházi bizottsági tagságok, mentálhigiénés képzés, Szélrózsa-atyaság és hatodik éve szeretett iskolalelkészség a soproni Berzsenyi Dániel evangélikus líceumban.
Mesterházy Balázs