Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2011 - 10 - Hogy unokáink is tudják…

A hét témája

Hogy unokáink is tudják…

Gerey Ernő (1862–1945) emlékére

Gondolatainkban Wittenberg, a vártemplom, a reformáció és Luther összetartoznak. E szavakat olvasva kinek ne jutott volna eszébe a 95 tétel? De vajon hányan tudják, hogy annak a bizonyos vártemplomnak a kicsinyített – és persze egyszerűsített – mása Magyarországon is megtalálható? Szolnokot – ahol ez a kedves épület áll – jóval kevesebben kapcsolják Wittenberghez. És talán még nehezebben találunk olyat, aki még a templom tervezőjének, Gerey Ernőnek a nevét is ismeri. Pedig több templom tervével is megajándékozta egyházunkat. Halálának évfordulójához közeledve emlékezünk meg róla.

Gerey Ernő Kassán született 1862-ben, felvidéki cipszer evangélikus, polgári kereskedő családban. A rajzolás és a kövek már korán érdekelték. Fiatal fiúként építőmesterek mellett dolgozott. 1885-ben szerzett diplomát Bécsben, Theophil Hansen professzor Művészeti Akadémiájának építészeti szakán.

Budapesten élt élete végéig. A Magyar Államvasutaknál, építészeti területen dolgozott, vasúti főtanácsosként ment nyugdíjba. Hosszú évekig volt a Deák téri evangélikus gyülekezet presbitere. Számtalan építészeti pályázaton vett részt, így például a fasori evangélikus gimnázium tervpályázatán is. A bírálóbizottság – bár nem őt bízta meg a végleges tervek elkészítésével – munkájának bizonyos részeit figyelemre méltónak ítélve kiemelte.

Többnyire neogótikus stílusban készített templomtervei közül a következők valósultak meg: Kondoros (1904), Érsekújvár (1905), Zalaegerszeg (1907), Muraszombat (1910), Vecsés (1930) és Szolnok (1932).

A szolnoki tehát az utolsó, amely különösen is kedves volt számára, s amelynek szentelésekor már hetvenesztendős volt. E templomok közül az egyik sajnos már nem áll: a vecsésit elsodorta a háború, 1944-ben a németek felrobbantották. Gerey Ernő ugyanennek a szomorú viharnak az utolsó hulláma idején, 1945. március 2-án, a város vészterhes ostroma alatt hunyt el Pasaréten. Az akkor uralkodó viszonyok miatt nem volt rá mód, hogy végső nyughelyén temessék el. Otthonának kertjében Sztehlo Gábor szolgálatával vettek tőle búcsút.

Az elmúlt év szeptember 17-én hamvait fiának sírjába helyeztette át a család, a Farkasréti temetőbe (43/2 tábla, 160. sír). Az istentiszteletet többek között az tette különlegessé, hogy a szolgálatot Gerey Ernő dédunokája, Dorn Réka lelkész végezte férjével, Nagy Zoltánnal. A szűkebb család generációkon át megőrizte a lelki-szellemi örökséget. A tágabb családban, az egyházban is emlékezzünk hálával Gerey Ernőre.

Gerey Ernő unokáinak – Dorn Vilmosné Gerey Gyöngyvérnek és dr. Gerey Magdolnának – az összeállítását felhasználva készítette: Győri Péter Benjámin