Élő víz
Kezdjük a böjtöt Lutherrel!
Szemelvények ötvened óegyházi evangéliuma (Lk 18,31–34) alapján mondott egyházi beszédéből – bátorító tanítás a vak koldus imádságához
„A vakról szóló második részben megtanít bennünket az evangélista a helyes koldulás mesterségére, hogy ne tartózkodjunk s ne szégyenkezzünk Istentől erőt és segítséget kérni, s hogy a könyörgésben kitartók legyünk. (…) Mert aki addig akar várakozni, amíg méltó leend arra, hogy Isten neki valamit adjon, az bizonyára sohasem fog valamit kérni. (…)
Ez az igazi, valódi koldus, aki a mi Istenünknek tetszik. Jegyezzük meg tehát jól e példát, lépjünk mi is így az Úr Krisztus elé, kiáltsunk hozzá, s kérjük őt: Uram, szegény bűnös vagyok, add, hogy országod hozzám is eljöjjön. Bocsásd meg vétkemet. Segíts rajtam itt, segíts amott; nyújts segedelmet, állj mellém mindenható támogatásoddal mindennemű testi és lelki bajaimban. Aki így koldul, s meg nem lankad a könyörgésben, helyesen s Istennek tetszőleg cselekszik; mert ő nem undorodik, miként mi, emberek. (…)
Az ilyen imádság, mely szívósan kitart, s a könyörgésben magát megzavartatni nem engedi, Istennek tetszésére van. Látjuk ezt a koldus példájából. (…) Így kérj és könyörögj bátran, s ne kételkedjél, hogy Isten az ő Fiának, a Krisztusnak érdeméért megadja, ami reád nézve jó és hasznos. (…) De vigyázz, hogy meg ne restülj, hanem kitartó légy! (…)
Támogasd, ó, Uram, a te anyaszentegyházadat, és világoltasd közöttünk a te igédet. Nincs itt helye az én kegyességem fölötti vitatkozásnak, elég az, hogy nagy szükségben vagyok, s te kész vagy szívesen megadni, ami testileg és lelkileg javamra van. Ha így imádkozol szívós kitartással, akkor hozzád is így szól, miként a vakhoz: Mit akarsz, hogy cselekedjem veled? Láss! A te hited megtartott téged; mert ha valaki imádkozik, és nem hisz, az a mi Urunkat kicsúfolja. A hit pedig egyedül abban áll, hogy Isten a Krisztusnak, az ő Fiának, a mi Urunknak érdeméért irántunk kegyelmes leend, meghallgat, megoltalmaz, megszabadít és üdvösségre vezérel bennünket. Erre segéljen minket a mi drága Urunk és Üdvözítőnk, a Jézus Krisztus. Ámen.”
Forrás: dr. Luther Márton: Házi kincstár. Braunschweig–Pozsony, 1896. 289–293. o. Olvasható és letölthető: http://www.garainyh.hu/luther/hazikincstar.htm.
Garai András