Egyházunk egy-két hete
„Kossuth lova…”
V. evangélikus népzenei találkozó
Az 1848-as forradalom kitörésének közeli évfordulója adta meg idén az „alaphangját” a március 11–13. között rendezett evangélikus népzenei találkozónak. A Menyegző Értékőrző Egyesület immár ötödik alkalommal invitálta a balatonszárszói Evangélikus Konferencia- és Missziói Otthonba a népdal, a népzene, a hagyományőrzés kedvelőit és művelőit. A hétvége központi témájának jegyében a találkozó célja ezúttal főként a nemzeti ünnepünkhöz, illetve az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz kötődő népdalok (Kossuth-nóták) és hagyományok megismerése, áttekintése volt.
Az idei találkozót olyan nagy érdeklődés övezte, hogy már hetekkel a jelentkezési határidő letelte előtt lefoglaltak minden helyet. Nem csoda, hiszen a sokszínű programkínálatban minden korosztály megtalálhatta a kedvére való elfoglaltságot. (A gyermekek a találkozó ideje alatt népi hangszerekkel ismerkedhettek a népi játszóházban.)
A neves előadók sorát pénteken este a Pántlikás együttes nyitotta. Ők a nyíregyházi Luther Márton Kollégium igazgatójának, Martinovszky Istvánnak a vezetésével tanítottak népdalokat, nem utolsósorban bordalokat.
A hegedűvel, cimbalommal, brácsával, nagybőgővel és tárogatóval kísért nyitóeste fergeteges hangulatához borkóstoló is hozzájárult; a felnőttek – Kovács Tibor borász jóvoltából – Szent György-hegyi bioborokat ízlelhettek meg. Az estét színesítve Raffai Balázs, a soproni Berzsenyi-líceum tanára saját készítésű citeráit mutatta be.
Szombaton reggel – Varga Gyöngyinek, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docensének áhítatát követően – Martinovszky István és bandája Kossuth-nótákat, magyar verbunkot és katonadalokat tanított. Szabó Adrien, a Gajdos és a Tönköly zenekar prímása (hazánk egyik kiemelkedő népzenész-tanára) érdekes történeti elemzésben mutatta be a verbunk és a verbunkos zene eredetét, a közös éneklés által pedig mindenki részese lehetett a dalokban rejlő összetartó erőnek.
A Fehérvári Huszárok Egyesületéből érkezett Páli Csaba hagyományőrző huszár alezredes ismertette ezután a huszárélet, a huszárviselet és a huszárharcmodor sajátosságait. Nemcsak a kisebbek, a nagyobbak is ámulva figyelték a díszes egyenruhát és a kor könnyűfegyverzetű lovasainak mindennapjait felidéző prezentációt.
Ebéd után dél-alföldi Kossuth-nóták kerültek terítékre, Szerényi Béla és családja „szervírozásában”, majd dr. Barsi Ernő neves népzenekutató – Kossuth zászlaja alatt címmel – katonadalokról és a katonaéletről tartott előadást.
Az esti órákban Bolya Mátyás, Szokolay Dongó Balázs és Andrejszki Judit adott felejthetetlen koncertet. Az általuk megszólaltatott hangszerek között akadt dob, duda, furulya, cselló, koboz, kaval…
A vacsorát és az esti áhítatot követően táncház zárta a szombatot, a Pántlikás és a Tönköly együttes, majd Szerényi Béla és fia kíséretével. Akinek kedve tartotta, utána még hosszasan beszélgethetett, együtt dalolhatott régi és új ismerőseivel.
Vasárnap is verőfényes napsütés köszöntött az evangélikus népzenei találkozó résztvevőire, akik – citera és tárogató segítségével – az istentiszteleten is megemlékeztek március idusának nemzeti ünneppé lett évfordulójáról, illetve az 1848–49-es forradalomról és szabadságharcról.
A délelőttöt a Menyegző Értékőrző Egyesület éves közgyűlése zárta. A helyszínül szolgáló intézményt igazgató elnök, Végh Szabolcs bejelentette, hogy az egyesület idén először evangélikus népzenei, népművészeti tábort szervez – természetesen Szárszón. Nem maradt muzsikaszó nélkül a közös vasárnapi (búcsú)ebéd sem – a Pántlikás együttes egy igazi magyar csárda hangulatát varázsolta a Balaton partjára.
„A magyar népdal – írta Kodály Zoltán – az egész magyar lélek tükre, a magyar nyelvvel egyidős; a magyarság történelme során kialakult és az évszázados – évezredes – használatban csiszolódott népzenei hagyomány anyanyelvünkhöz hasonló érték. Benne mindannyian magunkra ismerhetünk, belőle mások is megismerhetnek bennünket.” Nem kétséges, hogy az ötödik evangélikus népzenei találkozón is értékekkel gazdagodtak a résztvevők. A tervek szerint jövőre az érdeklődők a betyár- és pásztorélettel ismerkedhetnek meg közelebbről.
Pintér Márta