A hét témája

Világviszonylatban is egyedülálló módon roma felsőoktatási szakkollégiumokat hoznak létre a magyarországi történelmi egyházak. Budapesten a jezsuita rend, Debrecenben a református egyház, Miskolcon a görög katolikus egyház, Nyíregyházán pedig az evangélikus egyház indít szakkollégiumi tehetséggondozó képzést cigány egyetemistáknak és főiskolásoknak. A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat hivatalos megalakulására, illetve a hálózat állami támogatásáról szóló szándéknyilatkozat aláírására március 17-én, csütörtökön került sor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban.

Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában van – idézte Széchenyit a szándéknyilatkozat aláírásakor Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára. Mint elmondta: a cigányság felzárkózása elképzelhetetlen a roma értelmiség megerősödése nélkül. Magyarországon ugyanis az emberek közel huszonöt százalékának van felsőfokú végzettsége, ám a romák között ez az arány az egy százalékot sem éri el. Nem mindegy azonban – hangsúlyozta az államtitkár –, hogy a diplomát szerző romák a cigánysághoz tartozásukat a magyarságuk ellenében élik-e meg, vagy egyszerre vállalják mindkét identitásukat.

A keresztény roma szakkollégiumok – mint a dokumentumból kiderül – pontosan ebben kívánnak segíteni: céljuk a társadalmi, nemzeti és szociális kérdések iránti érzékenység növelése, a magyar–roma identitás megerősítése, a roma diákok tanulmányi előmenetelének, nevelésének és személyiségfejlődésének támogatása, valamint a közösség iránti felelősségvállalás és a keresztény szellemiségű roma értelmiség megerősítésének elősegítése.

A szándéknyilatkozat aláírásával – ismertette Balog Zoltán – az állam vállalta, hogy hazai és uniós forrásokból támogatást biztosít az intézményalapításhoz, a jelenleg hárommilliárd forintos ösztöndíjalap egy részét pedig kizárólag roma szakkollégiumi ösztöndíjakra fordítja.

A történelmi egyházak képviseletében Bölcskei Gusztáv református püspök, Kocsis Fülöp görög katolikus püspök, P. Forrai Tamás Gergely jezsuita tartományfőnök – a szakkollégiumi hálózat elnöke – és Fabiny Tamás evangélikus püspök írta alá a dokumentumot. A sajtó jelen lévő képviselői előtt szóban is vázolták, milyen alapelvek mentén képzelik el a szakkollégiumok működését. Mint elmondták, az önmagában is magyar „találmánynak” számító szakkollégiumokban a hangsúly a szakmai ismeretekben való elmélyülés elősegítésén van. A roma szakkollégiumokban emellett figyelmet fordítanak majd a kulturális (cigány és magyar népismeret, történelem, művészet) és a spirituális ismeretekre (teológiai, egyházi kérdésekre) is, így készítve fel a szakkollégistákat arra, hogy segíteni tudjanak a meglévő falak lebontásában.

Indulófélben lévő vonatra szállt fel az evangélikus egyház, amikor alig két héttel a szándéknyilatkozat aláírása előtt csatlakozott a kezdeményezéshez – tudtuk meg Fabiny Tamás püspöktől. Az eredeti elképzelés szerint Miskolcon kívül Nyíregyházán is a görög katolikus egyház fenntartásában indult volna el a roma szakkollégium, de ők végül ez utóbbi városban visszaléptek a lutheránusok javára.

Az Északi Egyházkerületen belül Nyíregyházán él a legtöbb evangélikus, és az evangélikus fenntartású oktatási, illetve diakóniai intézmények száma és szolgálata is jelentős. Evangélikus óvoda, általános iskola, gimnázium és középiskolai kollégium is működik a városban, a szociális intézményekben pedig nemcsak időseket, illetve fogyatékkal élőket gondoznak, hanem – például az Oltalom Szeretetszolgálatnál – szenvedélybetegeknek és hajléktalanoknak, közöttük sok roma származású embernek is segítenek.

– Ha sikerül elindítani a roma szakkollégiumot, akkor a hátrányos helyzetben lévők támogatásával egyidejűleg a diplomát szerezni óhajtó fiataloknak is segítő kezet tudunk nyújtani, sőt – és ez akár az intézmény „specialitása” is lehet – a szakkollégisták maguk is tevőlegesen bekapcsolódhatnának a cigányok felzárkóztatásáért végzett szolgálatba – mondta az Északi Egyházkerület püspöke.

A szakkollégium létrehozásának érdemi része még csak most következik. A technikai és a személyi feltételek megteremtésén túl persze jelentkezőkre is szükség van. Arról azonban még nem állnak rendelkezésre adatok, hogy a helyi közép-, illetve főiskolák évfolyamain hány cigány fiatal tanul…

Fabiny Tamás ennek ellenére nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a szakkollégium már most szeptemberben megkezdheti működését. A közeljövőben minél több fórumon igyekeznek tájékoztatást adni a tervekről, és ha legalább négy-öt érdeklődő jelentkezik, akkor mindenképpen megfontolják az intézmény idei beindítását. Ellenkező esetben jövő ősszel nyitja meg a kapuit a szakkollégium.

– A cigányok felzárkóztatásáért végzett szolgálatot a szakkollégiumok megalakulásától függetlenül is vállalnia kell az egyháznak, és fogódzókat kell nyújtania az érintetteknek ahhoz, hogy ne szégyelljék cigány származásukat, és legyen perspektívájuk – vallja Bakay Péter, egyházunk cigánymissziói referense. – A lelkészek például felkutathatnák az egyházközségük területén élő tehetséges, jó szándékú cigány gyerekeket, és bátoríthatnák a gyülekezeti tagokat: karolják fel őket, segítsenek nekik az általános iskola elvégzésében és a továbbtanulásban. A középiskolák esetében azt kellene elérni, hogy a tanárok, a diákok – és a szüleik – pozitívan viszonyuljanak a cigány származású fiatalokhoz, és támogassák őket az érettségi megszerzéséhez vezető úton.

Munkatársaimmal együtt – akik között cigányok is vannak – szerencsés helyzetben vagyok: abban a közösségben, ahol gyerekek felzárkóztatásával foglalkozunk – Sárszentlőrincen és környékén –, igénylik a munkánkat, és nem gördítenek elébe akadályokat. Vannak ugyan olyan cigány szülők, akiknek kevésbé fontos, hogy rendesen tanul-e a gyermekük, de a többség áldozatokat is hozva törekszik arra, hogy gyermeke ne csak, mondjuk, két osztályt végezzen el, mint ő, hanem ennél tovább jusson.

Vitális Judit