Prá­ga, Cseh­or­szág. Száz év­vel ez­előtt egye­sült a cseh lu­the­rá­nus és re­for­má­tus egy­ház, és a Cseh Test­vé­rek Egy­há­za ne­vet vet­te fel. Eb­ből az al­ka­lom­ból ün­ne­pi szim­pó­zi­u­mot ren­dez­tek a Ká­roly Egye­te­men.

Kry­lów, Len­gyel­or­szág. Het­ven év­vel ez­előtt szá­mos or­to­dox temp­lo­mot gyúj­ta­tott fel az ak­ko­ri len­gyel ál­lam­ve­ze­tés. A pa­po­kat el­űz­ték vagy meg­öl­ték, és az or­to­dox hí­vő­ket be­kény­sze­rí­tet­ték a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­ba.

Va­ti­kán. Két új ér­se­ket ne­ve­zett ki XVI. Be­ne­dek pá­pa. Ti­mo­thy M. Do­lan New York, Ora­ni Joăo Tem­pesta pe­dig Rio de Ja­nei­ro fő­pász­to­ra lett. Mind­ket­ten 1950-ben szü­let­tek, és va­ló­szí­nű­leg a kar­di­ná­li­sok kol­lé­gi­u­má­nak vá­ro­má­nyo­sai.

Genf, Svájc. Az eu­ró­pai ró­mai ka­to­li­kus püs­pö­ki kon­fe­ren­ci­ák tit­kár­sá­ga és az Eu­ró­pai Egy­há­zak Bi­zott­sá­ga kö­zös le­vél­ben kér­te az EU el­nök­sé­gét, hogy sok­kal erő­tel­je­seb­ben lép­jen fel a klí­ma­vál­to­zás okoz­ta ká­rok el­há­rí­tá­sá­ért.

Isz­tam­bul, Tö­rök­or­szág. Bart­ho­lo­ma­i­osz pát­ri­ár­ka meg­hí­vá­sá­ra a ke­le­ti or­to­dox egy­há­zak kép­vi­se­lői tár­gyal­tak a köz­tük le­vő kü­lön­bö­ző­sé­gek és el­len­té­tek le­küz­dé­sé­ről. Meg­ál­la­pí­tot­ták, hogy a nem or­to­dox egy­há­zak­kal va­ló pár­be­szé­det is fo­koz­ni kell.

Ly­on, Fran­cia­or­szág. Jú­li­us­ban tart­ják az Eu­ró­pai Egy­há­zak Kon­fe­ren­ci­á­já­nak köz­gyű­lé­sét, köz­pon­ti té­má­ja: „Krisz­tus­ban re­mény­ség­re hí­vat­tunk el.” Itt em­lé­kez­nek meg a kon­fe­ren­cia 1959-ben tör­tént meg­ala­pí­tá­sá­ról is.

Ber­lin, Né­met­or­szág. Az EKD (né­met evan­gé­li­u­mi egy­ház­kö­zös­ség) ün­ne­pi ülé­sén a hu­ge­not­ták ber­li­ni temp­lo­má­ban tart elő­adást Kál­vin­ról és mun­kás­sá­gá­nak eu­ró­pai táv­la­ta­i­ról a né­met kül­ügy­mi­nisz­ter. Ugyan­itt nyújt­ják át a Kál­vin-dí­jat a leg­jobb teo­ló­gi­ai mun­ká­ért.

An­ka­ra, Tö­rök­or­szág. Az EKD öt­ta­gú kül­dött­sé­ge lá­to­ga­tá­sa al­kal­má­ból nem­csak Bart­ho­lo­ma­i­osz pát­ri­ár­ká­val ta­lál­ko­zott, ha­nem az ör­mény és a szír or­to­dox egy­há­zak ve­ze­tő­i­vel is. El­ső íz­ben tör­tént meg, hogy Wolf­gang Hu­ber püs­pök, a kül­dött­ség ve­ze­tő­je a tö­rök kor­mány Diyan­et ne­vű val­lá­si szer­vé­vel tár­gyalt, és az an­ka­rai isz­lám hit­tu­do­má­nyi kar előtt elő­adást tar­tott a val­lá­sok kö­zöt­ti pár­be­széd szük­sé­ges­sé­gé­ről.

Fre­i­burg, Né­met­or­szág. A hu­szon­hét né­met­or­szá­gi ró­mai ka­to­li­kus püs­pök­ség az el­múlt év­ben 5066 mil­li­árd eu­ró egy­há­zi adó­val gaz­dál­kod­ha­tott, ez 2007-hez ké­pest 8,8%-os emel­ke­dést je­len­tett.

Genf, Svájc. A HIV/AIDS a mo­dern em­be­ri­ség „pes­ti­se”, amely ir­gal­mat­la­nul sze­di ál­do­za­ta­it. Az Egye­sült Nem­ze­tek Szer­ve­ze­te ma 33 mil­lió be­te­get tart szá­mon. Kö­zü­lük 23 mil­lió él Af­ri­ká­ban; 2007-ben két­mil­lió volt a ha­lá­los ál­do­za­tok szá­ma.

Af­ri­ka. A kon­ti­nens la­kos­sá­gá­nak egy­ha­to­da tar­to­zik a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­hoz, és ez két­szer olyan gyor­san nö­vek­szik, mint a vi­lág­át­lag. A kar­di­ná­li­sok kö­zött ti­zen­öt af­ri­kai van.

Drez­da, Né­met­or­szág. Egy vál­lal­ko­zó a Rio de Ja­nei­ró-i vi­lág­hí­rű Krisz­tus-szo­bor­hoz ha­son­ló fel­ál­lí­tá­sát kez­de­mé­nye­zi Né­met­or­szág­ban. Az öt­ven­öt mé­ter ma­gas szo­bor szét­tárt ka­rú, me­ne­te­lő Krisz­tust áb­rá­zol­na. Két vá­ros már el­uta­sí­tot­ta a fel­ál­lí­tá­si ké­rel­met. Evan­gé­li­kus ol­dal­ról in­kább tá­mad­ják, mint he­lyes­lik a ter­vet.

Wit­ten­berg, Né­met­or­szág. Ez év már­ci­us 15-én ün­ne­pi is­ten­tisz­te­le­ten avat­ták fel a Lu­the­rá­nus Vi­lág­szö­vet­ség új köz­pont­ját, és ik­tat­ták hi­va­ta­lá­ba igaz­ga­tó­ját, Hans-Wil­helm Kasch lel­készt.

Lon­don, Ang­lia. A vi­lá­gon há­rom­ezer „fő­nyel­vet” és 6700 „be­szélt” nyel­vet tart szá­mon a ku­ta­tás. A Bib­li­át ed­dig „csak” 2454 nyelv­re for­dí­tot­ták le.

Al-Kut, Irak. Nem­csak a ke­resz­té­nye­ket sze­ret­nék az or­szág­ból el­űz­ni, ha­nem a Ke­resz­te­lő Já­nost tisz­te­lő man­de­us val­lás tag­ja­it is. Egy­kor a vi­lág­val­lá­sok kö­zött tar­tot­ták szá­mon ezt a kö­zös­sé­get, amely sok ha­tást ka­pott a ke­resz­tény­ség­től, a zsi­dó­ság­tól, a budd­hiz­mus­tól, sőt az óko­ri Za­ra­thust­ra-val­lás­ból is. A kö­rül­be­lül har­minc­ez­res kö­zös­ség­ből már hu­szon­öt­ez­ren kül­föld­re me­ne­kül­tek az ül­dö­zé­sek elől.

San­ta Mar­ta, Ko­lum­bia. Jo­han Von­lant­hen, a Salz­burg­ban ját­szó sváj­ci vá­lo­ga­tott lab­da­rú­gó ko­lum­bi­ai szü­lő­vá­ro­sá­ban sa­ját költ­sé­gén temp­lo­mot épít­te­tett ad­ven­tis­ta test­vé­re­i­nek.

Nai­ro­bi, Ke­nya. Az or­szág 38 mil­lió la­ko­sá­ból 70% ke­resz­tény, 20% musz­lim és csak 10% tar­to­zik tör­zsi val­lá­sok­hoz. Az or­szág­ban negy­ven­két­fé­le nép, faj, et­ni­kum él együtt. Száz­hat­van­ez­ren él­nek me­ne­kült­tá­bo­rok­ban, és a la­kos­ság 52%-a él sze­gény­ség­ben.

Te­he­rán, Irán. Az ör­mény or­to­dox egy­ház egy­re von­zób­bá vá­lik az irá­ni fi­a­ta­lok szá­má­ra. A egy­ház vi­szony­la­gos sza­bad­ság­ban él­het, de temp­lo­ma­it, a fenn­ál­ló tör­vé­nyek sze­rint, musz­li­mok nem lá­to­gat­hat­ják. Ugyan­ezek a tör­vé­nyek az egy­ház­nak is meg­tilt­ják, hogy ka­pu­it musz­li­mok előtt meg­nyis­sa. Még­is egy­re több irá­ni lesz ke­resz­tény, de ezt ti­tok­ban kell tar­ta­nia. Az or­szág la­kos­sá­gá­nak 98% musz­lim.

Speyer, Né­met­or­szág. A pfal­zi egy­ház püs­pö­ke, Eber­hard Cherd­ron nyug­dí­ja­zá­sa után ön­ként „temp­lom­őri” szol­gá­la­tot vál­lalt. He­ten­két há­rom al­ka­lom­mal ide­gen­ve­ze­tő­je lesz a leg­ré­gibb né­met evan­gé­li­kus temp­lom lá­to­ga­tó­i­nak, és igyek­szik gá­tat vet­ni az egy­re sza­po­ro­dó be­tö­ré­sek­nek és kegy­tárgy­lo­pá­sok­nak.

Wit­ten­berg, Né­met­or­szág. A Kö­zép­né­met Evangélikus Egy­ház Il­se Jun­ker­mann sze­mé­lyé­ben elő­ször vá­lasz­tott nőt püs­pö­ké­ül. Az egy­ház­fő­ta­ná­csos asszony, aki ed­dig Würt­tem­berg­ben a lel­ké­szek „fe­le­lő­se”volt, 94 le­adott sza­va­zat­ból 76-ot ka­pott a két má­sik je­lölt­tel szem­ben.

Bré­ma, Né­met­or­szág. „Em­ber, hol vagy?” – ez lesz a mot­tó­ja a hat­van éve meg­ren­de­zett né­met pro­tes­táns egy­há­zi na­pok (Kirchen­tag) idei, má­ju­si gyű­lé­sé­nek. Nyil­ván hang­súlyt kap­nak a fon­tos „szü­le­tés­na­pok”: öt­száz éve szü­le­tett Kál­vin, két­száz éve Charles Dar­win, és húsz éve om­lott le a ber­li­ni fal. A szer­ve­zők tíz­ezer ágyat/szál­lást ke­res­nek a részt­ve­vők szá­má­ra.

Ham­burg, Né­met­or­szág. A tar­to­má­nyi egy­há­zak­ra szét­ta­golt né­met evan­gé­li­kus­ság egy­re in­kább töm­bök­be kí­ván fel­zár­kóz­ni. A meck­len­bur­gi, észak-el­bai és po­me­rá­ni­ai egy­há­zak ilyen lé­pés­re ké­szül­nek, akár­csak az al­só-szász­or­szá­gi tar­to­mány te­rü­le­tén élők. A lu­the­rá­nus egy­há­zak szö­vet­sé­ge (a ba­jor, a bra­unsch­wei­gi, a han­no­ve­ri, a meck­len­bur­gi, az észak-el­bai, a szász, a scha­um­burg-lip­pei és a kö­zép-né­met­or­szá­gi evan­gé­li­kus egy­ház) tíz­mil­lió lu­the­rá­nust egye­sít.

Würz­burg, Né­met­or­szág. 2010-ben lesz Mün­chen­ben a má­so­dik „egy­há­zi na­pok” ren­dez­vény, ame­lyet a ró­mai ka­to­li­kus egy­ház­zal együtt szer­vez­nek az evan­géliku­sok. Az ese­mény mot­tó­ja: „Hogy re­mény­sé­günk le­gyen.”

Mün­chen, Né­met­or­szág. A ba­jor is­ko­lák­ban a jö­vő év­től kezd­ve a tö­rök nyelv he­lyett már csak né­me­tül sza­bad isz­lám hit­tan­órá­kat tar­ta­ni.

Han­no­ver, Né­met­or­szág. El­ső­ként száz­ti­zen­két ira­ki me­ne­kült ér­ke­zett Né­met­or­szág­ba, mi­u­tán a ke­resz­tény egy­há­zak nyo­má­sá­ra több tíz­ezer me­ne­kült be­fo­ga­dá­sát ha­tá­roz­ta el a kor­mány. Leg­több­jük va­la­me­lyik ke­le­ti, ke­resz­tény egy­ház­hoz tar­to­zik.

Kir­gi­zisz­tán. Az új val­lá­si tör­vény sze­rint csak azo­kat a val­lá­sos szer­ve­ze­te­ket ve­szik „re­gisz­ter­be”, ame­lyek leg­alább két­száz, az or­szág­ban la­kó tag­gal ren­del­kez­nek. Gye­re­kek nem le­het­nek ta­gok. Az or­szág la­kos­sá­gá­nak 70%-a musz­lim és csak 12% ke­resz­tény. Eb­ből ti­zen­két­ezer a lu­the­rá­nus, ők a bis­ke­ki püs­pök­ség­hez tar­toz­nak.

Var­só, Len­gyel­or­szág. Hét­száz­ezer alá­írás kér­te a len­gyel kor­mány­tól víz­ke­reszt nap­já­nak ál­la­mi ün­nep­pé va­ló nyil­vá­ní­tá­sát. A ró­mai ka­to­li­kus kez­de­mé­nye­zést a par­la­ment el­uta­sí­tot­ta. Az evan­gé­li­kus ke­resz­té­nyek in­kább a nagy­pén­tek ün­ne­pé­nek ál­la­mi en­ge­dé­lye­zé­sét szor­gal­maz­zák.

Szent­pé­ter­vár, Orosz­or­szág. Egyes ál­lí­tá­sok sze­rint 1941-ben a „Moszk­va pat­ró­ná­ja” ikon előtt meg­je­lent a vé­res­ke­zű Sztá­lin, hogy ál­dá­sát kér­je a szin­tén vé­res­ke­zű Hit­ler el­le­ni har­cá­ra. Ezt a je­le­ne­tet fes­tet­te most meg Jev­se­fij Sa­kov szer­ze­tes. A fest­ményt a sztrel­nai temp­lom­ban ál­lí­tot­ták fel. Az or­to­dox egy­ház ki­je­len­tet­te, hogy „a Sztá­lin szent vol­tá­ról szó­ló min­den­faj­ta be­széd is­ten­ká­rom­lás”. Hi­szen ural­ma alatt csak­nem ki­ir­tot­ta az egész or­to­dox pap­sá­got.

Lu­an­da, An­go­la. Észak-An­go­lá­ban van a vi­lág egyik leg­na­gyobb gyé­mánt­bá­nyá­sza­ta, amely­ben oro­szok szá­zai dol­goz­nak. Ki­rill met­ro­po­li­ta lá­to­ga­tást tett ná­luk, és meg­ígér­te, hogy gyü­le­ke­zet­be szer­ve­zik őket, és temp­lo­mot épí­te­nek ne­kik. Or­to­dox temp­lom épí­té­sét ha­tá­roz­ták el Na­mí­bia fő­vá­ro­sá­ban, Wind­ho­ek­ben is.

Összeállította Gémes István