Archívum
Rovatoló
Keresés
Vonalvég
DH logo
Legfrissebb
Előfizetés
Egyházkerület
Evangélikus honlap

Rovatoló
Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Hírek
Egyházkerületünkben történt
Lelki táplálék
Igehirdetések, áhitatok, meditációk
Fáklyafény
"Szent igédnek fáklyafénye" - gondolatok az egyházi esztendő heti igéiről
Aktuális
Az eltelt hónap aktuális témája
Egyháztörténet
Válogatás egyházkerületünk múltjából
Iskoláink
Beszámolók oktatási intézményeink életéből
Megkérdeztük
Interjú érdekes emberekkel aktuális témákról
Könyvbemutató
Egyházkerületi és egyéb fontos kiadványok bemutatása
Gyermekoldal
Rejtvények, gyerekírások, gyerekrajzok
Versek
Irodalmi illusztrációk
Egyéb
Minden más
Visszhang
Szerkesztői üzenetek, levelek, reagálások
Pályázatok
Egyházkerületi pályázatok, díjak
Arcképcsarnok
Ismert lelkészek és nem-lelkészek
Evangélikus Egyház - Online újságok - Dunántúli Harangszó - Archívum - 2004 - 3 - EGY RÉGI SZOKÁS: MENYASSZONYAVATÁS

Egyéb

EGY RÉGI SZOKÁS: MENYASSZONYAVATÁS

A Lelkipásztor 1941-es évfolyamában id. Dedinszky Gyula kiskőrösi lelkész egy érdekes, akkor még helyenként meglévő szokást mutatott be, az úgynevezett menyasszonyavatást, ami a szlovák hátterű gyülekezetekben volt honos. Legrészletesebb – és egyben legrégebbi – leírását az 1734-ben megjelent Krman-féle Agendában találjuk, de megemlíti az 1889-es Karsay-Czékus-féle, illetve az 1904-es Baltik-féle Agenda is.

Az 1734-es forrás így írja elő a menyasszony-avatás liturgiáját: Az avatás vagy az esketési szertartás után, vagy a következő nap történik. Az első esetben a nyoszolyólányok, a másodikban az asszonytársak kísérték a menyasszonyt a templomba. A lelkész üdvözli a menyasszonyt, illetve fiatalasszonyt: „A mi Urunk és Megváltónk, a Jézus Krisztus, szeretett egyházának Mennyei Vőlegénye áldja meg ezt az új házasságot a maga kegyelmével. Ámen.” Ezután ismerteti a szertartás hármas célját: bizonyítja, hogy a menyasszony a rendnek megfelelően és erkölcsi tisztaságban ment férjhez; alkalmat ad a menyasszonynak a hálaadásra; alkalmat ad arra, hogy a menyasszony Isten áldását kérje a házasságára. Ezt követően a menyasszony imádkozott, majd a lelkész áldást mondott: „Hallgassátok meg, milyen áldásokat ígér az Úr Szent Dávid 128. zsoltárában a kegyes házasfeleknek: »Mind boldog az, aki féli az Urat, aki az ő útaiban jár. Bizony, kezed munkáját eszed! Boldog vagy és jól van dolgod. Feleséged, mint a termő szőlő házad belsejében, fiaid, mint az olajfa csemeték asztalod körül. Megáld téged az Úr a Sionról, hogy boldognak lássad Jeruzsálemet életednek minden idejében; és meglássad fiaidnak fiait.«” Végül a menyasszony társaival együtt elmondta a Miatyánkot, majd a lelkész elbocsátotta őt: „Az Úr áldja meg a te bejöveteledet és kimeneteledet mostantól fogva mindörökké. Ámen.” Dedinszky Gyula szerint a későbbi Agendák sokkal szegényesebben tartalmazzák a menyasszonyavatás liturgiáját; ahol pedig még 1941-ben is létezett a szokás, ott már csupán egy rövid beszédből és egy imádságból állt.

(Forrás: Lelkipásztor 1941/458-460. oldal)

Tubán József (evang. lelkész, Csorna)

Regionális hozzárendelés: Csornai Evangélikus Egyházközség

 

Keresztény honlapok

Evangélikus Egyház

Keresztény portál

Internetes lelkigondozás

Luther élete

   Legendák

   Luther kora

   Luther életrajza

   Barátai, bizalmasai

   Aktuális

Protestáns honlap

   Egyházak

   Intézmények

   Mérföldkövek

   Panteon

   Szellemi központok

   Művészetek

   Aktualitások


© Magyarországi Evangélikus Egyház,
Internet Munkacsoport, 2002.
Az adatok kereskedelmi célra nem használhatók. Minden jog fenntartva.
Kérdések és megjegyzések: Webmaster