Rovatoló

Hírek - Lelki táplálék - Fáklyafény - Aktuális - Egyháztörténet - Iskoláink - Megkérdeztük - Könyvbemutató - Gyermekoldal - Versek - Egyéb - Visszhang - Pályázatok - Arcképcsarnok

Lelki táplálék

Új évbe léptünk. Elmúltak az ünnepek, kipihentük már a szilvesztert is. Kezdődnek a dolgos hétköznapok. És az új év kezdetén – ahogyan ez már megszokott – számolgatunk az árváltozások miatt. Mi mennyi? Hogyan jövünk ki a keresetünkből az újabb áremelések után? És bizony sokan elkeserednek: Talán nem is látja az Úr, mi történik velünk! Nem látja nyomorúságunkat! Egyre nehezebb, egyre inkább meg kell húzni a nadrágszíjat. Hányszor kértük már az Úr segítségét, és az mégsem érkezik meg!

Hajlamosak vagyunk elkeseredni, ahogyan Hágár is elkeseredett, és elmenekült Abrám házától. De az Úr nem feledkezett meg róla, és amikor angyalt küld hozzá, megtapasztalja, hogy Isten a „látás” Istene. Vagyis lát mindent, ismer mindent, és tud az ember nyomorúságáról. Hogyan tovább? Hágár nem tudja, de Isten utat mutat. Nem könnyű feladatot bíz Hágárra azzal, hogy vissza kell térnie úrnőjéhez. De az Úr mentő, védő, óvó szeretete szólal meg abban, amit az angyallal üzen. Mert arról tesz bizonyságot, hogy Isten nemcsak pillanatnyi helyzetét, sőt nemcsak a holnapi napot látja, nemcsak a jövő hétre, vagy egy esztendőre gondol előre, hanem kezében van mindenestől. Ezért ő formálja egész életét, születendő fia és az ő utódai sorsát is. Hágár a prófétai szóból tanulja meg, hogy Isten mindent jó előre lát, és irányít is. Ennek tudatában engedelmeskedik azután az Úr szavának. Talán nehezen indul a 2007-es esztendő, de arról szól január hónap igéje, hogy Isten nem hagy magadra! Látja, tudja, hogy milyen helyzetben élsz! Látja, tudja, hogy mi lesz holnap. Job-ban, mint az emberek, jobban, mint bármely hatalom. Sőt, ennél is többről beszél január havi igénk. Arról, hogy Isten kezében vagyunk, ő formálja életünket, ő rendezi sorsunkat is. Ezért bátran rábízhatjuk életünket ebben a 2007. esztendőben is. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy gondtalan életünk lesz a jövőben! Ahogyan Hágár is, úgy lehetséges, hogy mi is nehéz feladatot kapunk Istentől. Neki vissza kellett mennie Abrám házába, ahol annyi megaláztatásban és fájdalomban volt része. Emberi számítás szerint legtöbbünket nehezedő terhek és körülmények vesznek majd körül. Gondok és bajok ezután is lesznek, esetleg még inkább megszaporodnak! Mégsem kell aggódnunk a holnap felől, mert Isten kezében tudhatjuk azt! Mi is megnyugvással és hittel mondhatjuk Istenre tekintve Hágárral együtt: „Te vagy a látás Istene.” A látásé, aki tudja, hogy mit hoz a holnap, a jövő hét, a 2007. esztendő és mindaz, ami utána jön. Azt pedig éppen az elmúlt ünnepek hirdették nekünk legszebben, hogy a látás Istene nemcsak tudja a jövőt, hanem a javunkat akarja benne. És már a javunkra formálta azzal is, hogy elküldte egyszülött Fiát a földre, hogy az embernek ne kelljen reményvesztetten élnie ebben a világban. Elküldte egyszülött Fiát a földre, hogy a hozzá fordulók, a tőle segítséget kérők és a benne reménykedők vele lehessenek itt a földön és majd egykor örök országában is. Bízzuk hát a „látás Istenére” bátran ezt az új esztendőt! Bízzuk rá életünket, családunkat, egyházunkat, népünket! És bár sokszor – talán az előttünk álló időben különösen is – nehézségeken vezet át bennünket Urunk, de abban biztosak lehetünk – amint énekeljük is: „Mit Isten tesz, mind jó nekem, És bölcs minden végzése.” (EÉ 348,1) Elénekelve vagy imádkozva ezt az énekünket, vértezzük fel szívünket azzal az indulattal, ami Hágárt is visszavitte Abrám házához. Azzal a bizodalmas Istenre és nem a világra tekintő hittel, amely megtart bennünket Jézusnál, amely átvezet bennünket a 2007-es esztendőn, és amely egykor a megszületettért és keresztre feszítettért örök életet ad számunkra. Ámen.

Rác Dénes (ev. lelkész, Vadosfa)

Regionális hozzárendelés: Vadosfai Evangélikus Egyházközség