1%

"Ne má', anyu! Miért keljek föl szombaton hétkor? És különben sincs sok kedvem az egészhez..." - semmi kétségem afelől, hogy a kilenc résztvevő fiatal között volt, aki így kelt fel március 17-én reggel. És mégis eljöttek, és segítettek. Az országos keresztyén ifjúsági iroda "72 óra kompromisszum nélkül" című programjának keretében mi is akcióba lendültünk. Három idős embernek segítettünk fizikai munkával, hogy olyan feladatokat végezzünk el, ami nekik már nehezen megy, mi viszont könnyedén megtesszük. Másik három emberre is rányitottuk az ajtót, hogy meglátogassuk, és énekléssel vidítsuk egy kicsit fel őket. Végül, de nem utolsó sorban pedig az evangélikus és a katolikus templom környezetében is (a lehetőségeinkhez mérten) összetakarítottunk. A (velem együtt) 10 fiatal 8-tól 13 óráig dolgozott fáradságot nem ismerve, vagyis összesen 50 munkaórát adott a szombatjából a segítségre szoruló embereknek. De még ennél is fontosabbnak tartom, hogy ezen a napon a jelen levők egy nagyon nagy tapasztalattal gazdagodhattak. Megízlelhették, mennyivel jobb valakin segíteni, mint átaludni, a tévé előtt tölteni vagy éppen számítógépes játékra akaszkodva átmélázni a délelőttöt. Segíteni nem csak jó, de kötelességünk is. Ezt persze minden korosztály számára hangsúlyozni kell: a falu összetartó *közösség*, és nem pedig kritikus *közönség* kell, hogy legyen. A fiatalok minden esetre megmutatták, hogy a keresztyén embernek fontos a körülötte levő felebarátok hogyléte, hogy a keresztyéni szeretet a szép szavaktól eljusson a szeretet és a szolidaritás cselekedetéig. Köszönjük a segítséget: **Brenner Dóri, Brenner Peti, Csoltói Franci, Holzhofer Dávid, Holzhofer Robi, Horváth Dennis, Mayer Oszi, Rozmán Lackó és Várallyay Peti**. -sb-

Kapcsolódó oldalak:

KÉPEK az akcióról