|
MÚLTUNK
**Az Ágfalvi Evangélikus Egyház Története**
*A falu nevének első írásos említése jelenlegi ismereteink szerint 1194-ben történik. Viszont a régészeti leletek tanúsága szerint e helyen már neolitikus település, majd később római kori falu állott; melyet ugyanebben az évben Domonkos Bán a borsmonostori (ma: Klostermarienberg, Burgenland) ciszterci apátságnak adományozta. Akik a környék más földesuraival egyetemben német parasztokat telepítettek Ágfalvára és a környező településekre.*
*Az első ágfalvi templomról 1265-ben történik említés, amely a falun kívül az 1967-ben végleg felszámolt régi temetőben állott, és amelyet Szent György tiszteletére neveztek el. Plébániája az 1264-ik esztendő körül lett megalapítva, s az egyházközséget németajkú katolikusok alkották egészen a reformáció koráig.*
*A reformáció idejében Ágfalva is követte Sopron példáját. 1552-től már protestáns lelkész is működik a községben. 1535-1673-ig a templomot a katolikusok és az evangélikusok közösen használják. 1673-ban megszűnt a protestáns istentisztelet a községben.*
*Amikor II. József megengedte a protestánsoknak, hogy imaházat vagy templomot építsenek. Ágfalva sietve élt a lehetőséggel. 1784-ben megindult az építkezés a kovácsműhely helyén ahol a talaj nagyon mocsaras volt. A templom építéséhez három falu (Ágfalva, Bánfalva, Lépesfalva) lakosai járultak hozzá adományaikkal és ingyenmunkával. A templomot Trost György soproni építőmester tervezte, s, 1785-ben szentelték fel. Majd az 1800-as évek elején többször is átépítették.*
*1862-ben merült fel a toronyépítés gondolata. Az adományok összegyűjtése után, 1869-ben kezdődött az építkezés, és az 51 méter magas toronynak és a benne lévő óraszerkezetnek 1870-ben ünnepelték a felszentelését. Akkor három Es-Moll Akkordton hangzású harang hívogatta az ágfalvi evangélikusokat.
Ma két harang van, a "Heldenglocke" (Hősi harang), a másik a"Bittglocke" (hívó harang), a harmadikat 1944-ben elvitték.*
*1938-tól Ágfalva önálló gyülekezetté vált.
Az Ágfalvai Evangélikus Egyházközség több évszázados történelmének, legszomorúbb éve az 1946-os esztendő, amikor a helyi német nemzetiségűeket: a gyülekezet közel 80%-át Németországba kitelepítették.*
_Ágfalvi Evangélikus lelkészek:_
1551- Floder Márton
1552-1573 Schilber György
1573-1586 Fellner Erasmus
1610-1617 Schweiger Kristóf
1618-1632 Leonwald András
1632-1633 Steydemeyer Kristóf
Zimmermann Kristóf
Liebsseitz Márton
1638- Gensel Kristóf
1639-1661 Paumgartner Károly
1658-1663 Trost Heinrich
1663-1674 Rosner Mátyás
1783-1809 Harnwolf Mátyás
1809-1819 Kalchbrenner József
1819-1847 Gamauf József
1847-1893 Fleishacker Kártoly
1893-1938 Scholtz Ödön
1938-1943 Peyer Pál
1943-1945 Hammel Károly
1945-1953 dr. Pusztai László
1954-1982 Weltler Ödön
1982-1989 Foltin Brúnó
1989-1990 Szimon János
1990-1994 Buczolich Márta helyettes lelkész
1994-2002 Makovnikné Hüffner Györgyi
2002-2003 Magassy Katalin helyettes lelkész
2003- Sághy Balázs segédlelkész
*(Írta: Plöchl Ildikó - Böhm András Ágfalvi Mozaik című munkája nyomán)*
| 
