1%

Kerek 100 évvel ezelőtt, 1906. április 25-én született Budapesten dr. Gárdonyi Zoltán zeneszerző, karnagy, zenetudós, zenetanár. Édesapja dr. Gárdonyi Albert történészprofesszor, Budapest egykori főlevéltárosa volt, aki a budapesti Nagyvárad téri református gyülekezetben hosszú évekig a presbiteri tisztséget is betöltötte. Édesanyja, Weigl Mária, a budapesti Zeneakadémián - a volt Liszt-tanítvány, Thoman István osztályában - Bartók Béla évfolyamtársaként 1904-ben szerzett zongoratanári diplomát.

Gárdonyi Zoltán zeneszerzés-tanulmányait 1923-tól 1927-ig Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán Kodály Zoltán, majd 1927-től 1930-ig Berlinben Paul Hindemith tanítványaként végezte. A berlini egyetemen ezzel egyidejűleg folytatott tanulmányait az ott 1931-ben megszerzett zenetudományi doktorátusával zárta le, majd tíz évig a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet, ill. Teológiai fakultás tanára és a Soproni Zeneegyesület karnagya volt. Ezt követően 1941-től 1967-ig a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola professzoraként fejtett ki szerteágazó tevékenységet. Ő volt a Zeneakadémia 1949-ben feloszlatott protestáns egyházzenei tanszakának utolsó vezetője és az ő nevéhez fűződik a Református Korálkönyv kiadása, valamint a kántorképzés életre hívása az erre következő nehéz évtizedekben is.

Nemzetközileg is nagyra becsült zenetudományi és zeneelméleti munkásságának mindenekelőtt a Bach- és Liszt-kutatás köszönhet alapvetően fontos új eredményeket. Egykori tanítványai sorából került ki a mai magyar zenepedagógia, zenetudomány és egyházi zene számos közismert személyisége. 1972 óta családjával együtt Németországban élt és 1986. június 27-én két hónappal nyolcvanadik születésnapja után hunyt el Herfordban, immáron 20 éve.

Zeneszerzői életműve felöleli a szimfonikus- és kamarazene, zongora- és orgonakompozíciók, az egyházi és világi szövegű vokális művek, továbbá pedagógiai célzatú darabok legkülönfélébb műfajait. Orgonaművei és bibliai szövegmegzenésítései a huszadik századi európai egyházzenében egyedülálló értéket képviselnek. Szellemi hagyatékának jelenkori kisugárzását számos, a közelmúltban első ízben kiadott, ill. bemutatott kompozíciója, valamint számos új lemezfelvétel is dokumentálja: a kilencvenes évek folyamán Németországban, Amerikában és Magyarországon közel hetven, eddig szinte alig ismert kamarazenei és egyházzenei műve jelent meg nyomtatásban. Ezek között található egyházi kórusműveink 1998-ban kiadott első, valamint 2001-ben napvilágot látott tartalmas második kötete is a Református Egyházzenészek Munkaközössége (REZEM), és fia Gárdonyi Zsolt würzburgi zeneprofesszor, zeneszerző, orgonaművész gondozásában, kiadásában.

A 20. századi protestáns egyházzene e kiemelkedő alakjának emlékét Magyarországon több intézmény is ápolja: így például Fóton a "Gárdonyi Zoltán Kamarazenekar", Szekszárdon a "Gárdonyi Zoltán Református Együttes", Biharkeresztesen a "Gárdonyi Zoltán Református Zeneiskola" és Budapesten a "Gárdonyi Zoltán Kamarazenei Műhely".

A jelentős életrajzi, munkássági adatokhoz szeretnék néhány szubjektív gondolattal is hozzájárulni.

Hálás szeretettel, tanítványi nagyrabecsüléssel és tisztelettel emlékezem rá vissza zeneakadémiai éveimből. A zeneelmélet és formatan tanára volt. Szigorúan precíz, de ugyanakkor jóságosan atyai, testvéri tanítómesterként követelt és segített, de egyéni meglátásainkat is elfogadta, kollegiálisan javítgatta, irányította.

Megtisztelő megbecsüléséről tanúskodik, hogy 1970-ben a Budavári Evangélikus Énekkar újjá alakulásának 15. évfordulójára egy jelentős művet írt, ajándékozott személyre is szóló ajánlásával.
1972-ben pedig Heinrich Schütz halálának 300. évfordulóján ő tartotta a névadó előadást a Bécsi kapu téri templomban.

Az evangélikus Karénekeskönyv I. kötetében is számos két-, három- és négyszólamú művét közölhettük sokak örömére.

A Budai Evangélikus Egyházmegye énekkarainak közös kantáte-vasárnapi szolgálatain eddig már több, mint egy tucat művét szólaltatták meg a közreműködő kórusok.

Különleges alkalom volt, amikor 1960-ban, a budavári templomban az ő vezényletével hangzott el az előbb hallott zenemű (Mondjatok dicséretet) Sulyok Imre orgonakíséretével.

A Budahegyvidéki gyülekezet számára is érdekes adalék az az 1970-es kantáte szolgálat - ugyancsak Budavárban - amikor is 84. zsoltárát leánya, Gárdonyi Hajna, volt budahegyvidéki karnagy vezényelte édesapja orgonakíséretével.

Végezetül: Engedjék meg, hogy mindnyájunk nevében megköszönjem a mindenható Istennek azokat a nagyszerű ajándékokat, amelyeket dr. Gárdonyi Zoltán testvérünk által kaptunk.