1%

Ciprusi pápalátogatás: kényes de reményteli

A most kezdődött ciprusi pápalátogatás mindenképpen XVI. Benedek nehezebb útjai közé sorolandó, mégpedig politikai és vallásközi vonatkozásai miatt. Viszont ökumenikus szempontból nagyon is ígéretes. A Szentatya korábbi hasonlóan kényesnek ítélt utazásai minden esetben jól, messze a várakozásokat felülmúlóan sikerültek.

A ciprusi látogatás „politikai” nehézségei abból adódnak, hogy mint ismeretes, a sziget egy része több évtizede immár külföldi megszállás alatt áll, ráadásul éppen a muzulmán Törökország részéről. Világos, hogy a téma mindenképpen előkerül, elsősorban a vendéglátó ciprusiak részéről. A Szentatya ciprusi látogatásának egyik fő célja, hogy jelképesen átnyújtsa a közel-keleti országok katolikus püspökeinek az októberre összehívott részleges szinódus munkadokumentumát. Így elkerülhetetlenül szóba kerül a közel-keleti katolikusok helyzete, ami köztudottan nem a legbiztatóbb – éppen a politikai helyzet miatt.

Újabb bonyodalomként érkezett az utolsó pillanatban a Gázába tartó – főként török hajókból álló – segélykonvoj elleni, tragédiába torkolló izraeli katonai fellépés. Ami ismét a gázai blokád okozta tarthatatlan állapotokra irányította a figyelmet. A szerdai általános kihallgatás végén XVI. Benedek személyesen reagált az incidensre: „Szomorú szívvel még egyszer megismétlem, hogy az erőszak nem oldja meg a vitákat, hanem csak fokozza drámai következményeiket, és további erőszakot szül.” Az erőszak elítélése elsőre az izraeli akcióra látszik utalni, de nem szabad elfeledni, hogy a gázai blokád éppen azért áll fenn, mert onnan a Hamasz támadta Izrael területeit. Tágabb értelemben azt is lehet mondani, hogy a blokád és a segélykonvojnak a blokád áttörésére irányuló „provokációja” egyaránt beletartoznak az erőszaknak ebbe a megfogalmazásába, amely potenciálisan újabb erőszakot szül.

A megoldást a többi nemzetközi szereplőhöz hasonlóan a blokád feloldásában látja a Szentatya is: „Felszólítom mindazokat, akik politikai felelősséget viselnek helyi és nemzetközi szinten, hogy a párbeszéd révén szüntelenül keressék az igazságos megoldásokat, amik a térség lakossága számára jobb életkörülményeket, egyetértést és nyugalmat biztosíthatnak.”

Közvetlen összefüggés a jelek szerint nincsen, de a törökországi katolikus püspöki konferencia elnökének meggyilkolása, éppen a ciprusi pápalátogatás vigíliáján, valamiképpen szintén a térség keresztényeinek kiszolgáltatottságát jelképezi.

A vallásközi kapcsolatokra is részben a politikai helyzet lehet kihatással. Pontosabban az a tény, hogy Ciprus északi részén a muzulmán uralom alatt a keresztény kultúra majd minden emlékét eltüntették, s erre a ciprusi ortodox egyház mindig is fájdalommal igyekezett felhívni a nemzetközi közösség figyelmét.

A ciprusi út ugyanakkor a helyi ortodox egyházzal való jó kapcsolatokra is rávilágít. II. Krizosztom érsek nem sokkal megválasztása után a Vatikánba utazott, sőt közvetítőnek ajánlkozott Róma és Moszkva között. Szerencsére az utóbbi években ezen kapcsolatok már közvetlenül is jelentős javulásnak indultak. Az ortodoxia mindinkább ráébred, hogy a katolikus egyházban, s személy szerint XVI. Benedekben nélkülözhetetlen szövetségest tisztelhetnek az európai kontinensen mindinkább elharapózó szekularista-laicista ideológiával szemben. (vatikanifigyelo.freeblog.hu)

Három dolog, ami összeköti a katolikusokat és az ortodoxokat

A katolikus egyházat és az ortodoxokat három tényező köti össze: többek között ezeket foglalta össze XVI. Benedek ciprusi útja elején az újságírók kérdéseire válaszolva.

Az első maga a Szentírás. „A Biblia nem egy égből pottyant könyv” – fogalmazott a pápa – hanem csakis az egyház hagyományán belül értelmezhető, attól el nem szakítható.

A második a püspöki rend, ami nem más, mint a Szentírást az Úr szándékának megfelelően értelmező hagyomány intézményesült formája.

A harmadik pedig az ún. regula fidei, vagyis az ókori zsinatok által kidolgozott hitvallás, amihez további elemként járul a liturgia, illetve a Szűzanya tisztelete.

Természetesen nem az egyébként fontos teológiai viták hozzák létre az egységet – folytatta a Szentatya – hanem a keresztény életvitel egésze, egymás kölcsönös megismerése és a testvériség megélése, ami persze sok türelmet is igényel. (vatikanifigyelo.freeblog.hu)

Benedek pápa beszéde II. Chrysostomos ciprusi ortodox érsekhez

A helyi katolikus közösséggel való találkozás után a Szentatya kíséretével a nicosiai ortodox érsekségre látogatott. A szigetország döntő többségét alkotó ortodox keresztény egyház a történelme során mindig megőrizte függetlenségét és jelentős szerepet játszott Ciprus politikai életében. Részt vett a törökök elleni függetlenségi háborúban és különösen 1825-ben, egyházi vezetőket és papokat is beleértve, nagy véráldozattal járult hozzá az önállóság megteremtéséhez. XVI. Benedek pápa az érsekség melletti székesegyházban találkozott a helyi ortodox egyház képviselőivel, élükön II. Chrysostomos érsekkel. A 69 éves ciprusi érsek 2006 óta metropolitája az egész országnak. Helyi egyházának képviselőjeként részt vett Rómában II. János Pál temetésén és jelen volt Benedek pápa beiktatási szertartásán is. A Szentatya görögül köszöntötte II. Chrysostomos ortodox érseket, a ciprusi ortodox keresztények vezetőjét: „Testvéri szeretettel köszöntöm a feltámadt Krisztusban és hálásan köszönöm megtisztelő szavait”.

A pápa emlékeztetett az ortodox érsek három évvel ezelőtti római látogatására és most az ő szeretett földjén arra kérte őt, hogy tolmácsolja üdvözletét a Szent Szinódusnak, az összes papnak, diakónusnak és Ciprus ortodox egyháza minden tagjának. A pápa megköszönte azt a szíves vendéglátást, melyben Ciprus egyháza a Teológiai Párbeszéd Nemzetközi Bizottságát részesítette, melynek találkozóját az elmúlt évben Páfoszban tartottak. Hasonlóképpen köszönetét fejezte ki a ciprusi egyház támogatásért, mellyel elkötelezi magát a dialógus mellett. A Szentlélek irányítsa és erősítse ezt a nagy egyházi kezdeményezést, mely arra irányul, hogy helyreállítsa a teljes és látható egységet Kelet és Nyugat egyházai között, olyan közösségben, melyet az evangélium és apostoli hagyomány iránti hűségben kell élni, megbecsülve a Kelet és Nyugat törvényes hagyományait, nyitottan a Szentlélek ajándékai előtt, melyek az egyházat egységben, szentségben és békében építik.

A Szentatya ezután köszönetet mondott azért a testvéri és közösségi szellemű adományért, mellyel tavaly az aquila-i földrengés során a rászorultak megsegítésére siettek. Ebben a szellemben társul a pápa a ciprusi ortodox érsekhez és imádkozik a sziget minden lakosáért, hogy Isten segítségével találjanak bölcsességre és erőre, és ezáltal együtt fáradozzanak a még rendezendő problémák igaz megoldásáért, miközben elkötelezik magukat a béke és a kiengesztelés ügyéért.

A pápa kiemelte, hogy Ciprus hagyományosan a Szentföld részét képezi és a Közel-keleti állandó konfliktusok helyzete minden hívő keresztényt megfontolásra késztet. Senki sem maradhat közömbös azzal a szükséggel szemben, hogy minden körülmények között támogassa a viszontagságos helyzetű térséget, azért hogy ősi keresztény egyházai békében tudjanak gyarapodni. A ciprusi közösségek az ökumenikus együttműködés révén találjanak gyümölcsöző lehetőséget a békéért és a kiengesztelésért végzett közös munkában, a Béke Fejedelmének földi jelenlététől megáldott földeken. Végül Benedek pápa ismét görög nyelven köszönte meg a szívélyes fogadtatást és imáiról biztosította a ciprusi ortodox egyházat.
(pirkadat.net)
(Forrás: Vatikáni Rádió)