1%

1988-ban végeztem el az evangélikus teológiát, ahová szenvedélyes igazságkeresésem vezetett. Miután az utolsó gimnáziumi évben "világnézetünk alapjai" címszó alatt a marxizmus alapjait próbálták velünk megismertetni, úgy gondoltam, hogy ezek után az lenne a fair, ha meghallgatást nyerne a másik oldal is, így elkezdtem olvasni a Bibliát.

Az első néhány meggyőző erejű benyomás után már nem tudtam letenni többé. Átváltoztatott. Nógrád megyében, majd Egerben lelkészi munkával töltött évek után 2006. szeptemberében kerültem Budapestre, azóta végzem kórházlelkészi szolgálatomat. Munkám sok, előre ki nem számítható magasságot és mélységet tartogat napról-napra, váratlan találkozásokat, katarzisokat, pokolra szállásokat... Nem sikerszakma, mondhatnánk, de mégis: számomra a lelkészi munka leghangsúlyosabb része a személyes lelkigondozás, és nagy örömömre éppen ez, a személyesség adatik meg ebben a szolgálatban -szinte ajándékként.

Hiszek az emberi kapcsolódások sorsformáló erejében. Hiszem, hogy Isten azért tett bennünket egymás közelébe, hogy útjaink érintsék (keresztezzék?) egymást. Hiszem az emberi szó gyógyító hatását. S ha pedig már elfogytak a szavak: hiszek az érintésben, a pillantásban, a szavak nélküli imákban. Hiszem, hogy sokszor botladozó és irgalmatlanul keménynek látszó utunkat végtelenül gyöngéd szeretet kíséri végig.

bodzabokor@gmail.com 20-824-4723