|
|
|
Zsoltárok
Dávid, a nagy és dicsőséges uralkodó imádságaiból
URam, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem.
Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem.
Inkább csitítottam, csendesítettem lelkemet, mint anya a gyermekét.
Mint a gyermek, olyan most a lelkem.
Bízzál, Izráel, az ÚRban most és mindörökké!
*(131. zsoltár)*
Könyörülj rajtam kegyelmeddel, Istenem,
töröld el hűtlenségemet nagy irgalmaddal!
Teljesen mosd le rólam bűnömet, és vétkemtől tisztíts meg engem!
Mert tudom, hogy hűtlen voltam, és vétkem mindig előttem van.
Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz.
Ezért igazad van, ha szólsz, és jogos az ítéleted...
Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek,
moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó.
Engedd, hogy vidámságot és örömöt halljak,
és megújuljanak tagjaim, amelyeket összetörtél...
Ments meg, mert vért ontottam, ó Isten, szabadító Istenem!
És igazságodat ujjongva hirdeti nyelvem.
Nyisd meg ajkamat, Uram, és dicséretedet hirdeti szám.
Hiszen a véresáldozatot nem kedveled,
és ha égőáldozatot adnék is, nem vennéd szívesen.
Isten előtt a töredelmes lélek a kedves áldozat.
A töredelmes és megtört szívet nem veted meg, Istenem!
*(51. zsoltár)*
|
|
|
