Az épület felmérését és műszaki állapotának vizsgálatát június 22-én végeztük el.

Az alábbiakban bemutatom az épület jelentősebb károsodásait, kiváltó okait és kijavításuknak lehetőségét. Nem térnék ki az elhasználódásból, elavulásból és esetleg elmulasztott kisebb javításokból eredő hibákra. Természetesen a felújítási munkák során ezek is a javítás tárgyát képezik majd.

Elsősorban a tető felújítása szükséges, kiváltképpen a torony résznél, ahol súlyos beázás tapasztalható, ami már a tető faanyagának károsodását is előidézte. Hibás kialakítás miatt az esővíz közvetlenül a torony falának ütközik, és a nem megfelelő bádogozás miatt nem képes oldalra lefolyni. A feltorlódott víz a cserepek között visszafolyt a padlástérbe, elkorhasztva a tetőléceket és a szarufákat. Kijavítása feltétlenül szükséges, mert a károsodott fa szerkezetek már balesetveszélyesek is lehetnek. A felújítás során ezek cseréje szükséges. A beázások biztos megszüntetése érdekében javasolt a torony mögötti részen a meglévő tetősíkra merőleges tetőnyerget kialakítani, amely meggátolná a csapadékvíz falazott szerkezethez való eljutását. Máshol is tapasztalhatók beázások, de nem olyan nagy mértékűek, mint az előbb említett helyen. Az ereszdeszkázat cseréje a tető teljes kerületén szükséges.

A különböző időpontokban történt tető és kéményfelújítások során a keletkezett törmelék nem, vagy csak részben lett eltávolítva a padlásról. Ez egyes helyeken már jelentős plusz terhet jelent a födémnek. Eltávolítása feltétlenül szükséges, kiváltképp a beázásokra való tekintettel.

A templomi részen a falak nedvesedése jelent gondot. Kiváltó oka lehet a vízszintes falszigetelés hiánya vagy elöregedése. A jelenséget elősegíthette az utcai oldalon teljesen a falig épített aszfaltjárda és a vastag cementes lábazatvakolat. A talaj nedvességtartalmának egy része a kapilláris jelenség által felfele vándorol, ami a felületen elpárolog vagy a vele érintkező szerkezetekben halad tovább. Az aszfaltburkolat elzárja a párolgó felületet, ezért, más út nem lévén, a falban halad tovább a nedvesség. Eltávozni csak a belső oldalon képes, mert a külső oldali vastag cementes lábazatvakolat lezárja a falfelületet. Így lehetséges, hogy a belső oldalon vízcseppek és folyási nyomok jelennek meg. A felújításkor a fal mindkét oldalán sólekötő és falszárító vakolat alkalmazására kerül sor. A belső oldali műanyag lambéria burkolat sem tesz jót a falak nedvességháztartásának. Ha anyagi lehetőség lesz rá, a fal tövében a talajpára útját elősegítő kavicságy készül majd kerti szegélykővel, mint a kemeneshőgyészi lelkészlakás felújításánál.

Az előbb említett falnedvesedés jelentkezik a könyvtári részen is. Itt már a vakolat feltáskásodása és málása is tapasztalható. Mind a külső, mind a közbenső főfalaknál jól láthatók a vizesedés jelei.

A felújítás során az épületegyüttes központi fűtését is meg kell majd oldani. Jelenleg a helyiségcsoportok külön fűthetők vegyes tüzelésű kályhákkal illetve cserépkályhával. Az időszakos használat miatt nagyobb szabályozhatóság szükséges, így tehető gazdaságosabbá és hatékonyabbá a fűtési rendszer. Természetesen két külön redszer látná el a templomi rész és a hátsó helyiségek temperálását, az eltérő funkciók miatt.

Mindkét épületrész nyílászárói elöregedettek, fa szerkezetük néhol korhadt. Amennyiben a rendelkezésre álló pénzeszközök engedik, úgy cseréjük szerencsés lenne a jobb hőszigetelés és légzárás érdekében. Az új nyílászárók az épület struktúrájához igazodó osztású fa szerkezetűek lennének.

A külső homlokzat szükséges javításai és a lábazati vakolat teljes felújítását követően ("lélegző" vakolat alkalmazása) a végső felületet ásványi nemesvakolat adná a megrendelővel egyeztetett színben. Így eltűnnének a tető hibái által okozott nedvesedési foltok, valamint a helyenkénti javítgatások nyomai is.

A fent felsorolt munkák elvégzése és a fel nem sorolt javítások után az épület, mind külsőleg mind belsőleg megújulva, hosszú ideig szolgálhatná a gyülekezetet, méltó teret biztosítva az istentiszteletek és egyéb közösségi rendezvények számára.