1%

A Nádasdi Evangélikus Egyházközség templomának mostani oltára története

Előzmények

A reformáció indulása után Nádasdon több mint 100 évig volt evangélikus gyülekezet. Temploma a mai katolikus templom egyik elődje, amit az ellenreformáció 1732-ben vett vissza. Ezután az evangélikusság a Körmendi Evangélikus Egyházközséghez tartozóan élt tovább. 1948-tól a Nádasdi Leány-egyházközség önállósulni kívánt. Ebben az időben készült a mai oltár faszerkezete, mely alkalmasan foglalta magában a ma is hozzá tartozó oltárképet, és a négy evangélista szimbólumát, melyek a körmendi templomban lévők másolatai, Németh Farádi Mihályné nagytiszteletű asszony munkája.

Az építmény az iskolában volt elhelyezve, ahol akkor az istentiszteleteket tartották. 1949-ben történt meg az önállósodás. Körmendi kisegítő lelkészként a háború után ide helyezett, és a tanító-lakásban lakó lelkész ekkor Mátis István volt. Az államosítás során elvett iskolából ki kellett költözni. Amikor kialakult az új istentiszteleti hely, ott nem fért el az építmény. Az oltárt-asztalt tovább használták, a felépítményt szétszedték és a vásárolt lakóház padlására hordták.

Az oltárt a negyvenes évek utolsó éveiben Illés László készítette. Terve szerint meg is faragta volna. Erre következtethetünk a csúcson lévő keresztről, meg az oltárasztalon lévő keresztről, melyek az ő munkái. Több mint harminc év múltával egy az oltárhoz készített gyertyatartó is az oltárra került, ami szintén az ő kezéből való.

Előkészület

Az önálló gyülekezet harmadik lelkésze lettem, 1966-tól. 1979-ben gondoltam, hogy talán megpróbálom "befejezni" a félre tett munkát. Ekkor vettem számba, hogy az építmény nem fér el a gyülekezet egyszerű templomában. Magasabb volt 18 cm-el.

Az eredeti formát akkor tudja elképzelni a szemlélő, ha a jobb oldalon látható pásztorbot kampójának magasságában elhelyez, egy a háromszög vízszintes oldalát is alkotó, csillagokkal végződő hosszúságú hasábhoz méretében azonos másodikat. Tehát fent két vízszintes darab volt egymás fölött. Ami természetesen megemelte az összes most is rajta nyugvó részt. Eredetileg ez a két fa fogta össze fent az oltár középső oszlopait, a négy elsőt a négy hátsóval. A kettőből az alsó maradt meg. Többé kevésbé megrövidültek az oszlopok is. A két szélső azonban, mint az evangélistákat keretező részek, eredeti nagyságúak.

Az oltárról, a faragásról

Már tudom, hogy a meglévő részletek a kopjafa-faragás köréből kapták a minták nagy részét. Egy ilyen könyvnek, s a keresztnek nézegetése nyomán készült a jelenlegi rajzolatok terve. Nem szakértelemmel, hanem igyekezettel sikerült végül kialakítani és elkészíteni a mai oltárt. Közben némely szerszám használatát is elsajátítottam némileg.

Amikor az első oszlopot egy gyülekezeti alkalmon bemutathattam, jelen volt Mátis István is. A látottakon felbuzdulva ajándékozta a gyülekezetnek az ide való gyertyatartót, melyet a készítője szinte félbe hagyva, annak idején neki adott. Ennek mása is elkészült, s együtt láthatók az oltáron.

Az elől álló, középső négy oszlopon többféle minta található. Ezek a minták ismétlődnek, a két szélsőhöz képest a két középsőn más sorrendben. Van ami nem látható máshol, de jól bele simul a teljes képbe. Az egyes részletek jelentőségét kis részben a hagyomány, más részben az ábrák képe, de leginkább a magam, mint készítő, elképzelése szerint próbálom meghatározni. Minden "menet közben" alakult úgy, ahogy van, a hozzá fűzhető "értelmezés" is.

Az egyes oszlopok felső harmada egyenlő magasságban átvált a pusztán díszítő elemek sorából pontosabb, vallási tartalomnak biztosítva helyet. Balról jobbra haladva itt találjuk sorban, egy-egy lapnyi helyre szorítva, az elsőn az "őstörténetre" emlékeztető "almát", fölötte a kígyóval és a nappal. Az oszlopokat vízszintesen záró elem fölött pedig ezen az oszlopon a kard látható. A kétélű, az éden kertet őrző. Röviden: a bünbeesés és a kiűzetés története. (1Móz 3) A második oszlopon a két kőtábla van, a tízparancsolat jelképei. A harmadik oszlopon a keresztet találjuk. Az evangélium közepét. Ennek a két oszlopnak a tetején egy-egy harangocska látszik; a világnak az egyház Isten törvényét és evangéliumát hirdeti. A negyedik oszlopon ebben a magasságban a korona látható: az örök élet koronája. Fölötte a jó pásztor jele, a pásztorbot. A keresztyén reménység beteljesülése. Ezek a részletek mind az Isten világának részei. A Szentháromság jele a háromszög, ami szám szerint a négy oszlop ezen részén összesen 352, de ez csak érdekesség, nincs jelentősége. Tehát a két szélső oszlop az ember fölött álló világ, közöttük viszont az ember világa, nem Isten nélkül.

Az emberiséggel kapcsolatot tartó Isten legdöntőbb megnyilatkozásai láthatóak középen. Az első a felirat. Eredetileg talán az "Erős vár a mi Istenünk!" lett volna. A segédvonalak között ugyanis ki volt rajzolva az "E". Ennél azonban oltárra valóbbnak tartom a láthatót: "Elég neked az én kegyelmem …". Ennek állandó hirdetése a Szentlélek munkája közöttünk. A második Jézus Krisztus keresztje. Három betűs "felirata": IHS. Jézus Krisztus Megváltó (szotér = megváltó) A harmadik szintén Jézust idézi: "Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég." (Jel 22,13) A betűk elhelyezése nem szerencsés. Tartalmuk szerint a két szélső ponton kellett volna megjelenniük, az evangélistákat ábrázoló táblákon is kívül. Akkor azonban ez nem jutott eszembe.

A hat függőleges, képkeretet alkotó rész, és a két legfelső tulipán mintázását Csapó László, a gyülekezet akkori gondnoka készítette.

Az oltárkép egy sokkal kisebb kép megnagyobbítása, amit Német Farádi Mihályné, a körmendi gyülekezet lelkészének felesége készített. Egyébként Munkácsi képből való részlet, mely különböző nagyságban sokfelé látható, a megkötözött, Pilátus előtt álló Jézust ábrázolja.

Az oltár képi részei az oltár-asztal mögött, gipszből kialakított keretekben, néhány bárány figurával együtt, a templommá alakított épület beszédes részei voltak a kezdettől fogva. Ezt Benkő Béla, a gyülekezet második lelkésze készítette. Ennek összefogó ívét meghagytam. A faragott építmény mögé világítás került. A helybeliek által eredetileg készített oltárterítő csipke része még sokáig fogja díszíteni az oltárt, mely ebben a formában 1982 óta áll.

[ Fotógaléria az oltárról ]