Révkomárom

Francesco Guienotti: Komárom látképe

Komárom a hadak útján fekszik, a Csallóköz délkeleti csücskében. Délen a Duna, nyugaton a Vág-Duna határolja. A két folyó találkozásánál terül el a város, 110 méter tengerszinti magasságban. Földrajzi helyzetét (a járásnak) a 17 fok 43 perc-18 fok 32 perc hosszúsági, illetve 47 fok 37 perc- 47 fok 52 perc szélességi koordináták szerint határozhatjuk meg.

Komárom városának több mint évezreded történetét véres csaták és ostromok mellett számos természeti csapás - árvíz, földrengés, tűzvész - jelzik. A történelem kutatói a várról mint bevehetetlen erősségről szoktak megemlékezni. Nevezték a Duna Gibraltárjának is, mivel a két oldalról vízzel védett vár - a híres tengeri erősséghez hasonlóan-szinte bevehetetlen volt. Ezt szimbolizálja a ? Komáromi Kőszűz? a vár északnyugati bástyáján álló szobor, mely védangyalként kiáltja az ellenség felé: ?Nec arte, nec marte? (Sem csellel, sem erővel).

A komáromi vár tucatnyi ostromot állt ki az elmúlt évszázadok alatt. Falai dacoltak tatárral, törökkel, némettel, orosszal. Takáts Sándor, a város krónikása írja ?A komáromi daliák 16-ik században? című művében: ?Komárom mindétig kis város volt, s ma is az, csak a múltja nagy. Mondhatatlanul sokat szenvedett a város népe, de talán épen a létért való folytonos küzdelem és a szakadatlan szenvedés acélozta meg a szíveket és a lelkeket.?

Az első oklevelek Camarum (1075), Kamorn (1218) Comaron-több oklevél 1498-ig ebben a formában említik a vár és a település nevét. Első jelentős szabadalmait IV. Béla királytól kapta 1265-ben. Ekkor Komárom lakosai ugyanolyan jogokkal rendelkeztek, mint Buda polgárai.

A város kiváltságait később megerősítette Mária királynő, Zsigmond király, V. László - Komárom szülöttje - , majd Mátyás király is. Ezek a szabadalmak elősegítették a középkori Komárom fejlődését lakosságának gyarapodását. Lakosai hallal, gyümölccsel kereskednek, országszerte híres a komáromi vizahalászat. A város temploma a Szent András ? templom, de a 14. sz. elején letelepedő domonkosok is felépítik Mária tiszteletére emelt templomukat és kolostorukat. A plébánia iskolát tartott fenn, melyben írni-olvasni tanítottak. Lendületesen fejlődött a város Mátyás király idejében, aki a komáromi várban reneszánsz palotát épített magának és gyakran járt ide pihenni. Itt fejlesztette ki a királynaszádosok dunai hajóhadát, melynek később, a török háborúk idején Komárom lett a fő bázisa.

Az örökké gyászos emlékű Mohácsi csata után Komárom rövid ideig Zápolya birtokába került. Majd amikor az ország rendjeinek másik része Pozsonyban Ferdinándot választotta meg Magyarország királyává, a két király közt megindult háborúban I. Ferdinánd német katonái foglalták el Komáromot. Az idekerült katonák Németország különböző vidékeiről származtak és szép számban voltak köztük protestáns vallásúak. Ők nemcsak hallottak Luther hitújításár, de maguk is e tanítások szerint éltek. Amikor protestáns várparancsnok került a vár élére-1530-tól kezdve már saját garnizon- prédikátorokat is meghívtak maguk közé.

A várban levő protestáns eszmék nem maradhattak sokáig az erős falak között. A bejáró kézművesek és iparosok révén előbb a német ajkú polgárok közé szivárgott ki az új vallás, később a többi komáromi polgár szívében is szimpátiára talált.

Később a magyar helyőrség és az Alföldről toborzott naszádosok (vagy ahogy itt nevezték őket ?csajkások?), kiknek a főhadiszállása Komárom volt, hozták magukkal a protestantizmus másik irányzatát, a kálvinizmust. A város magyar ajkú lakossága közül egyre többen csatlakoztak hozzájuk úgyannyira, hogy amikor Felvidék híres reformátora, a lánglelkű szónok, Huszár Gál útjába ejtette Komáromot, szinte testvérek közé került. 1562 őszén már itt magyar nyelven hirdette Isten igéjét kálvini tanítás szerint. Ezért őt tekintjük Komárom reformátorának. Igaz, hogy néhány hónap múlva Oláh Miklós esztergomi érsek el is tudta őt távolítani a városból, működése gyümölcseként a város túlnyomó része már református lett.

Az elkövetendő évtizedek hatalmas megpróbáltatásokat hozta a városra. A 15 éves háború során szinte teljesen megsemmisült. 1604-ben sok áldozatot szedett a pestis járvány. Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése idején a polgárság egy része a felkelőkhöz csatlakozott, míg a várkapitány német zsoldosaival a várba zárkózott. A felkelők felgyújtották a várost annak jelentékeny része tűz martaléka lett.

A bécsi és zsitvatoroki békekötést megelőző tárgyalások során Komárom nagy követjárások színhelye volt, s lassan ismét újjá épült. Református lakosai 1606-ban megalapították a később országszerte híressé vált Komáromi Református Kollégiumot. 1614-ben itt tanított a zsoltáríró Szenci Molnár Albert is.

1. elején a város lakossága Bethlen Gábor felkelőihez csatlakozott, ezért a vár őrsége felgyújtotta a várost. Komárom ismét leégett. További károkat okoztak benne az 1635. és 1637. Évben pusztító árvizek. II. Rákóczi Ferenc kurucai már 1703-ban megközelítették Komáromot, de megkímélték a várost.

Azonban 1710-ben újabb veszedelem közeledett a török végek, felől terjedő pestisjárvánnyal. A szigorú óvintézkedések ellenére a járványnak több ezer komáromi esett áldozatul.

A török háborúk és a Habsburg-ellenes felkelések után ismét szabaddá vált a közlekedés a Dunán, s ezzel fellendült Komárom kereskedelme. Felgyorsult fejlődése, polgárházak, egyházi és középületek épültek benne. 1720-ben lakosainak száma elérte a 10420-at. A történelmi Magyarországon csak Brassó, Buda, Kolozsvár és Nagyszeben voltak népesebbek. A szépen kiépült barokk várost súlyosan megrongálta az 1763. június 28-i nagy földrengés. Összedőlt hét templom, három kolostor, rommá lett 279 nagyobb, 781 kisebb épület. Életét vesztette 63 személy, 102 pedig megsebesült. Kisebb erősségű földrengések voltak még két éven keresztül.

1. május 16-án újból tűz pusztított; három óra alatt leégett 256 ház, 2226 személy vált hajléktalanná. Ezt követte még két nagy tűzvész 1768-ban és 1777-ben. 1783. április 22-én a korábbival majdnem azonos erősségű földrengés rázta meg a várost.

Mindezen csapások mellett a reformátusokat lelki csapások is sújtották. A hitben és anyagiakban tehetős híveknek 110 éven keresztül (1672-1781) állandó elnyomás, megaláztatás és üldöztetés volt a részük. Templomukat, iskolájukat elvették, lelkipásztoraikat, tanítójukat elűzték. Jókai Mór ?Az elátkozott család? című regényében megrázó erővel tárgyalja Komáromban- a mai Kossuth téren- levő református templom lerombolását. A templomot lerombolhatták, de a lelkek mélyéből az új hitet kiirtani már nem tudták. Hiába vitték gályarabságra a prédikátorokat, hiába juttatták máglyára Száky Jánost lelkipásztort, akit Komárom főterén égettek el. Bár Komárom utcáit református papok söpörték, a lelkekben tovább parázslott a magyarság megtartása mellett protestáns hitvallás. A komáromi reformátusok üldözéséről hiteles képet fest írásaiban az idevalósi piarista pap, Takáts Sándor a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Nem volt szabad nyilvános Istentiszteletet tartani. Igehirdetés céljából prédikátor nem tehette be a lábát a városba. Később nagy ünnepeken sátorok alatt tarthattak Istentiszteletet, oszthattak Úrvacsorát.

Az elárvult komáromi eklézsia ügyeit a megválasztott gondnokok és elöljáró intézték, akik áldozatkészséggel fáradoztak az egyház fennmaradása érdekében. 1731. március 21-én kiadott Carolina Resolutio után külön kérelemre házi istentiszteleteket tarthattak, rendszerint a gondnokok házánál.

Titokban a kollégium is tovább működött. Ebben az időben, a 18. század közepén volt rektora a kitűnő polihisztor Hatvani István.

Az ellenreformáció a II. József császár által 1781-ben kiadott Türelmi rendelettel ért véget. Bizonyos megszigorítások mellett a nem katolikus gyülekezetek is választhattak maguknak lelkipásztort, építhettek imaházat, lelkészlakot, tanítólakot. Az imaházaknak azonban nem lehetett, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk. (Ez a magyarázata annak, hogy a komáromi református templom tornya 44 évvel később épült, mint maga a templom.)

A komáromi hívek első prédikátornak az Utrechti egyetemen tanulmányait éppen befejező Pétzeli Józsefet, második prédikátornak Mindszenthi Sámuelt nyerték meg, aki ezidőben Bécsben tanult. Tanulmányaik befejezése után elfoglalták lelkészi állásukat; Mindszenhy 1783. június 15-én, Péczeli 1783. október 5-én. A két fiatal lelkész első és legfontosabb feladatuknak tartották a templom felépítését. Ezt 1784-ben kezdték el, és 4 év alatt be is fejezték. Minden állami támogatás nélkül felépült az akkori Magyarország-Debrecen után- második legnagyobb temploma.

A 49 hónap alatt felépített templomot 1788. szeptember 21-én szentelték fel. Komárom kálvinista népének ajkán felcsendült a boldog bizonyságtétel, 162. dicséret: ?Ím bé jöttünk nagy örömmel??. Az igét hirdette a Dunántúli egyházkerült püspöke, Halász József pápai lelkész. Alapigéje: Zsolt. 46: 2 ?Isten a mi oltalmunk és erősségünk! Igen biztos segítség a nyomorúságban.? Utána Péczeli József prédikált. Délután pedig Mindszenthy Sámuel hirdette az igét.

Figyelmet érdemel templombelső berendezései. Padjaiban 2540 ülőhely van. Minden egyes helyről tökéletes rálátás van az ország egyik legszebb barokk szószékére, melyet ifj. Szarka János készítetett. A hozzátartozó pompás Mózes-szék Csenger János költségén készült. A templom orgonáját Bohák János bécsi mester készítette 1806-ban.

A templom kőtornyát 1818-ban kezdték építeni, de anyagi nehézségek miatt csak 1832-ben fejezték be. Ekkor alakult ki a templom empire homlokzata. A toronyba 1839-ben három harang került; ugyanekkor felkerült rá Rauschmann József budai óra mesternél rendelt toronyóra is. 1849. március 29-én a várost ostromló császári sereg lövedékei felgyújtották a templomot, a tetőzet leégett, a harangok leolvadtak, óra tönkrement. A hívek áldozatkészségének köszönhetően 1850-ben ismét tető alá került a templom.

Nemcsak az idő vasfoga, de a város rohamos fejlődése is megkívánta, hogy a templom belsejében nagyobb átalakításokat végezzenek el. Erre 1902-ben került sor. Antal Gábor püspök és Konkoly-Thege Béla főgondnok irányításánál a templom belsejét átfestették, sarokdíszítésekkel ékesítették, a padsorok közét mintás keramit kockákkal rakták ki. Bevezették a gáz, melyet fűtésre és világításra egyaránt fölhasználtak. A világításra a középső padsor négy sarkára egy-egy oszlopra többkarú csillárt állítottak fel. A szószék előtti térségre Darányi Ignác földművelésügyi miniszter új Úrasztalát, köré, pedig díszes farácsot készíttetett. A toronyra új óra került benne, pedig 1929. szeptember 15. óta négy harang lakik. A megmaradt öreg harang a lélekharang, a gazdák harangja és a Jókai harang. Az első világháborúban elesett komáromi reformátusokra emlékeztető márványtáblát 1922. decemberében helyezték el a templomba.

A villanyvilágítást 1930-as évek elején vezették be. Ekkor került a mennyezet közepére Török András műlakatos által készített kovácsoltvas csillár. Ebben az időben Galambos Zoltán lelkipásztor és Fülöp Zsigmond főgondnok álltak a gyülekezet élén.

Oláh Imréné & Oláh Imre