Komáromi Református Kollégium, a múzsák otthona

Kálvin János

A templom és a hozzátartozó két lelkészlak felépítése után Péczeli József és Mindszenthy Sámuel a következő fő feladatnak az iskola felépítését tartották. Az építkezést 1795-ben kezdték el és 1796. december 28-án be is fejezték. A 34 méter hosszú, 9.5 méter széles egyemeletes épület a régi idők egyik legszebb és legmonumentálisabb mestermunkája. Bejárata felett a következő szövegű emléktábla ékeskedik:

MUSIS POSITUM
SUMPT. ECTL.REF.
COMAROM MDCCXCVI
(Múzsák otthona.
Emelte a Ref. Gyülekezet
Komárom 1796)

A kollégium első rektora Katona Mihály, a magyar földrajztudomány kiemelkedő egyénisége volt. A kollégium és Komárom város büszkesége, Jókai Mór 7évig volt az iskola diákja. Első irodalmi alkotása is ide fűződik. Szeretett mesterének, Székely Sándornak neve napjára írta 1832. március 16-án: Éltesd Uram tanítómat,

Tartsd meg az én rektoromat
Hogy a jóra vezéreljen
Hogy az ördög kárt ne tegyen
Az én lelkemben.

A kollégium jeles tanárai közül ki kel emelni Báli Ferencet, Jókai Mór sógorát, Jókai Eszter férjét. Róla írja Mikszáth ?Ezt a nemes külsejű értékes férfit mintegy kárpótlásul küldte az ég Jókai családnak. (t. i. ekkor hunyt el az apa Jókai József) Móric nemcsak sógort, de nesztort, példányképet és apát is kapott benne.? Jókai több írásában is visszatér a kollégiumhoz. Pl. ?Az én életem regénye?, ?Az én iskolatársaim?, ?Hogy kezdtem a kertészkedést? ? A szatyor?. A szabadságharc után a főiskola ?a nyilvánossági jogától megfosztatott?. Így fogalmazott a presbiteri gyűlésen 1851. január 5-én Beőthy Zsigmond (Jókai kereszttestvére), az eklézsia főgondnoka. A többszöri újrakezdés a remény és a reménytelenség kora. Az első világháborúig a kollégium épületében a város működtette iskoláit.

1. Csehszlovákia megalakulása kedvezőtlenül befolyásolta sorsát. Közel 15 évre, árvaságra jutott a ?múzsák otthona?. 1935-ben létrejött benne a Komáromi Református Tanítóképző Intézet. Rövid életű volt. 1945. derékba törte a kollégium évszázados fáját. Ebben az esztendőben Felvidék ismét Csehszlovákiához került és területén becsukták az összes magyar iskolát. Az itteni magyarság elvesztette állampolgárságát és megfosztatott minden jogától. A Tanítóképző diákjainak többsége, ki télen, a Duna jegén, ki nyáron a folyót átúszva szökött át Magyarországra és Pápán folytatta tanulmányait.

Azóta a kollégium otthont adott családoknak, irodáknak. Napjainkban lelkészlakás, gyülekezeti terem és iroda valamint könyvtár található a földszintjén, emeletén, pedig a Zsinati irodák helyezkednek el. A kollégium melletti ház arról nevezetes, hogy ebben lakott Domonkos János gabonakereskedő, Jókai ?Aranyembere?. A telek 1749-ben került a Domonkos család tulajdonába. Az Aranyember haláláig, 1833-ig lakott benne.

Oláh Imréné & Oláh Imre