1%

A Szolnoki Evangélikus Egyházközség története a kezdetektől napjainkig

Az általunk fellelhető legelső adat szerint az I. világháború előtt mindössze 70 evangélikus élt a városban. Arra nézve, hogy a reformáció után - az 1500-as évektől - Luther tanai hogyan terjedtek el Szolnokon, vagy hogy lélekszámuk hogyan változott a török hódoltság, valamint az ellenreformáció idején, nincsenek adataink.

Az I. világháborút követő gyászos trianoni békeszerződés következményei sodortak Szolnokra több, mint 300 evangélikust, akik az ellenséges invázió elől menekültek a megcsonkított hazába új megélhetést keresve. Az újonnan betelepültekben egyre erősödött a szándék, hogy gyülekezetté szerveződjenek.

Viszkok (Vető) Lajos lelkész - később püspök - 1933-ban állította össze, és jelentette meg a szolnoki evangélikus templom építésének történetét. Írásában bemutatja, hogyan alakult meg az egyházközség.

A fordulópont az 1923-as esztendő. Kuthy Dezső missziós lelkész ekkor kezdte meg az evangélikus hívek összegyűjtését. Ebben Vitéz Kovács Félix kir. ügyészségi fogházgondnok, és Jeszenszky József főispáni titkár volt segítségére. Az első istentiszteletre 1923. október 21-én került sor a Sipos téri elemi iskola egyik tantermében. Ez alkalommal megalakult a missziói tanács a további szervezés kézbentartására. A továbbiakban a református templomban tartották alkalmaikat, ahol Szuchovszky Gyula budapesti vallástanár hirdette az igét. 1924 őszétől a Verseghy reálgimnázium rajzterme szolgált istentiszteleti helyül. A hívek áldozatos munkája nyomán hamarosan igazi istentiszteleti hellyé vált a tanterem: oltárt készítettek a hozzá való terítőkkel, majd sikerült edényeket és egy harmóniumot is beszerezniük. A misszió ügyének lelkes előmozdítója volt Alexander Imre, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja, aki a szerveződő gyülekezet felügyelői tisztét látta el. Minél magasabb szintre jutott a missziói egyházközség szervezettsége, annál inkább erősödött a vágy, hogy a közösségnek saját temploma legyen.

1927-ben merült föl, hogy a város telket adományoz a gyülekezetnek templomépítés céljából. A lebontásra váró villanyiroda telkére esett a választás. A következő évben megkezdte a gyűjtést a templomépítő bizottság. Hihetetlen áldozatkészségről tett tanúbizonyságot a kicsiny, alig háromszáz lelket számláló közösség, amint az építkezésre 10.000 pengőt gyűjtött össze. Egyéb adományokból, országos gyűjtésből, a hívek adójából 1931 végére további 40.000 pengő állt rendelkezésre az építés elindításakor. Közben a gyülekezet önálló missziói egyházközségi státuszt nyert. Az első anyakönyvi bejegyzések 1926-ból valók. 1930 őszétől a gyülekezet önálló segédlelkészt alkalmazott Mikler G. Sámuel személyében.

A templom épületének megtervezésére pályázatot írtak ki. A beérkezett tervek közül Gerey Ernő budapesti műépítészé nyerte el a hívek tetszését, melynek mintájául a lutheri reformáció fontos színhelye, a wittenbergi vártemplom szolgált. Erre emlékeztet a kerek, felül gótikus, koronaszerű, kupolás torony, azután a főbejárat, amely a vártemplom ún. tételkapujának a mása, melyre Luther 1517. október 31-én kiszögezte 95 tételét. Továbbá a támpillérek, a kerítés, valamint a templom belsejében az oltár, a hangvető, a csillárok és a padok kiképzése. A templom szentelésére 1932-ben, reformáció ünnepén került sor. Az eredeti - Vidovszky Béla művész által készített - oltárképet is a vártemplom egyik szobra ihlette. Sajnos ennek a festménynek nyoma veszett, feltehetőleg megsérült és lecserélték. A jelenleg látható, Munkácsy híres trilógiájából a Pilátus előtt álló Jézust ábrázoló alkotás ismeretlen festő munkája.

Mikler Sámuelt Viszkok Lajos követte a lelkészi szolgálatban. Tőle 1937-ben Uzon László vette át az egyházközség pásztorolását. 24 éven át állott a közösség élén. Munkáját erősen nehezítették a II. világháborús évek, valamint a háború utáni kemény esztendők. Az egyházak életét ellehetetleníteni igyekvő időszak erősen megtépázta a kicsiny gyülekezetet. Hasonló - hol a háttérben meghúzódó, hol egészen nyílt - politikai elnyomatásban teltek Fodor Ottmár lelkész munkássága idején is az évek. Túl az állandó anyagi bizonytalanságon, meg kellett küzdeni azzal a ténnyel is, hogy az üldöztetések miatt egyre kevesebben merték felvállalni az egyházi életben való részvétel kockázatát. Jellemző adat, hogy a gyülekezet anyagi nehézségei miatt a közösség arra kényszerült, hogy a parókia épület egy részét, melyet a helyi tanács korábban többször kiutalt egy családnak, eladja. Ennek ellenére Fodor Ottmár fáradhatatlanul gondozta a hívők közösségét nemcsak a városban, hanem a kiterjedt szórvány-vidéken is, melynek rendszeres látogatása az ő idejében kezdődött. A gyülekezet finn testvérgyülekezeti kapcsolatai is ekkor alakultak ki. Szomorú, hogy éppen a körülmények szabadabbá válása idején hunyt el 1991-ben. A gyülekezet nagy szeretettel emlékezik rá.

Halála után átmenetileg Halasy Endre esperes, majd Bácsi János lelkész gondozta a gyülekezetet, majd bizonyos ideig teológus hallgatók látták el az igehirdetés szolgálatát. Nagy szerepe volt az átmeneti, „gazdátlan” időkben a gyülekezet életének szervezésében, összefogásában dr. Münich Béla főorvosnak, a gyülekezet felügyelőjének, aki hosszú évtizedek óta a mai napig odaadó hűséggel tölti be ezt a tisztséget.

1996-tól a ceglédi és szolnoki gyülekezet közös lelkipásztor - Véghelyi Antal - vezetése alatt „társegyházzᔠvált, majd 1999-ben újra önállósult. Ekkorra a korábbi szűkös esztendők következtében a templom és a parókia épületének az állaga olyannyira leromlott, hogy haladéktalanul meg kellett kezdeni a felújítást. A felújításhoz országos egyházi, városi és külföldi segítséget kapott a gyülekezet. A templom újraszentelése 2001 júliusában történt.

Közben - külső segítséggel - sikerült visszavásárolni a parókia korábban eladott részét, és az elmúlt esztendőben megkezdődhetett ennek az épületnek is a felújítása.

Jelenleg a gyülekezet - bár még mindig a megelőző évtizedek pusztításának terhét nyögi - szépen gyarapodik. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint a szórványtelepüléseken élőkkel együtt lélekszáma meghaladja az ezret.

2001-ben Véghelyi Antal lelkész új megbízást kapott, így helyébe Győri Péter Benjámin lépett.

Dr. Münich Béla felügyelő

Győri Péter Benjámin lelkész

Szolnok, 2003. március 1.