Látásukat azonban valami akadályozta és nem ismerték fel őt.
Lk. 24,16
Mi, emberek hajlamosak vagyunk
arra, hogy panaszkodjunk. Erre minden alkalmat megragadunk, s ez alól az
ünnepek sem kivételek, sőt...
Ez az állandó sopánkodás minket
is olyanná tesz, mint az emmausi tanítványokat útjuk kezdetén, amikor néztek,
de mégsem ismerték fel a Megváltót.
Pedig minden napon, amikor otthonunkban
vagyunk, vagy éppen útnak indulunk, Ő mellénk szegődik, figyelemmel kíséri utunkat,
életünket, s hallgat-meghallgat bennünket.
Terelgeti a gondolatainkat, s próbálja
szívünkbe írott kérdéseivel, válaszaival elérni, hogy lehulljon szemünkről a
hályog, s megismerjük, felismerjük Őt, aki nem akar mást, csak életünk részévé
válni.
Minden évben gondolkozom azon,
hogyhúsvétmit is jelent az életemben. Idén egy ifjúsági
ének részlete jutott az eszembe:"feltámadt Krisztus, Te győztél bennem,
legyőzted végül a kárhozatot."
Hadd kívánjam ezt hát mindenkinek.
Győzzön benned is Krisztus, engedd, hogy belépjen életedbe, és veled maradhasson
minden napodon! Add tovább a jóhírt, hogy Ő él, valóban él, és kíséri életed -
életünk -minden - mozzanatát. Ámen.
Jeckel Gábor
"Lendülj át régi éned korlátain, s a Lélek által
megújulva válj jellé! Szeress, hogy élj, élj, hogy szerethessenek!"
"Valakitől szeretetet elfogadni annyit jelent, mint
megerősíteni őt élete értelmében."
Szenvedés
