1%

Három különbözõ jellegü szakaszt kell számba vennünk:

1 Reformáció és ellenreformáció.

Nádasd régi földesurai a Darabos család, a Nádasdyak és késõbb a Battyányak voltak. A Rábától délre, az úgynevezett Hegyháton terül el.

1600-ban Bellawith Mátyáson kívül négy Nádasdy uraság között oszlik meg a terület birtokjoga. Akik az év Szent György napján megegyeznek a nádasdi templom újjáépítésérõl.

"Az Nadasdy Zentegyház epületire walo level.

My Nadasdy familia megh gondolwan Az my Regy Jambor Eossynknek Baldogh böchwletes Emlekezetyketh kyk my esetwnk maradekiokerth Eltekbe Sokath szorgalmasskotanak es faratanak. Most peniglen Imar az ü öröke vallo Emlekezetykre a Nugodalmokra massvá hanytatván tétetnek, bantatnak megh szegenijetnek melli nekwnk Istenel bwn s Emberek eleöth gyalazath. Annak okaierth Egyenleó Akaratböll Szabad Elmewell s Jo szywel Eleöszer az my Istenúnknek dicheretire Az közsegnek epületire s az my Jambor boldogh Emlekezetw Eösswnknek Emlekezetyekre vegeztek Ismeth uionnand feöll Epiteny" (t.i. a Szentegyházat, vagyis a templomot). - Ennek a templomnak elsõ papja egy Balázs nevü prédikátor, akinek 7 pontban felsorolt kötelességeirõl van feljegyzés.

A Nádasdy családdal való kapcsolat alapján az evangélikusság nádasdi történetét az 1500-as évek közepétõl indulónak tekithetjük.

1629-ben Bartolomaei Pált avatták fel ide lelkésznek, aki 1646-ban még itt volt és részt vett a büki zsinaton.

1659-ben Szomdics Mihályt avatták ide Csémrõl.

1663-ban Csernóczi János a lelkész.

A gyülekezet tanítója 1706-ban Csákány Pál. Ebben az idõben négy faluból adódik a "lutheranus ekézsia".

1725-ben ács Ferenc a gyülekezet lelkésze, kinek énekét ma is énekeskönyvünkben találjuk (377) õt a vas megyei fõispán üzte el 1732-ben. A misét szolgáltatni küldött papot a falu határában várták, s ilyen szavakkal kísérték: " ü hogyha életedet szereted, páter, vissza fordulj; ha pedig eljössz, a falut jól megnézd, mert hosszú; de még hosszabb fog lenni."

2 Nádasd mint Körmend leánygyülekezete.

A faluban evangélikusok mindvégig voltak. Az artikuláris idõben Nemescsóra jártak istentiszteletre, ott kötöttek házasságot.

A Türelmi Rendelet idejére már szervezett gyülekezet mutatkozik Körmenden. Nádasd evangélikussága ettõl az idõtõl mint Körmend filiája él tovább.

Saját területén 1820-24 között szervez iskolát, melyhez a tanítónak lakást és iskolának tantermet a hívek saját házukban biztosítanak. Andorka János a tanító, aki fali olvasótáblát készített az olvasás tanulásához. Akik írni is akartak, azok tovább maradtak, s a földre térdepelve eddigi ülõpadjukon rótták a betüket.

Az 1834-ben sorra kerülõ "reguláció" a "hét dombon" és még ezentúl is elszórtan élõ települést szabályozta, utcát alakított ki. Ekkor adományozta saját jussáról lemondva Károlyi István - most is itt élõ Károlyi család tagja, "pesti elsõ fiskális" - iskola helynek belsõség-részét, 626 négyszögöl területet. Ugyancsak kieszközli, hogy az "evangélikus mester számára fél messió birtok hasíttassék ki. Az õrségi hit-rokonok pedig az épülethez helybe szállítva, ingyen adtak fát. Két szoba, konyha, templomszoba épült. Andorka, aki a körmendi jegyzõkönyvekben Istvánnak van írva és 1842-ig müködött, egyik fiát papnak taníttatta. Utóda Csõre György 1854-ig, majd Szalay Mihály 1890-ig, azután Nagy Bálint 1915-ig, végül Mesterházy Imre 1948-ig, az államosításig. Az õ idejétõl fogva másodtanítói is voltak a gyülekezetnek, mely helyre Merterházyt már 1909-ben meghívták.. Az 1834-ben létesített iskola tetejét egy szélvihar 57-ben elvitte. Ekkor a zsupp-tetõ helyébe cseréptetõt készítettek. Volt összesen 60 tanulója is.

1873-tõl az anyagyülekezet új templom építésére gondol, amit 1887-ben meg is kezdenek és 1888. július 22-én avat fel Karsay Sándor dunántúli püspök. A nádasdiak építési tartozásáról még 1900 után is beszélnek a jegyzõkönyvek. Ez 1890-ben 6000 korona volt. Közben mégis megvásárolják az eladó "Jáger-házat" 10000 koronáért és még 2000-ért megfelelõre alakítják. Ez az épület az államosítás idejére két tantermes iskolából és két lakásból állt. 1896-ban egy jégverés nem csak a részben aratatlan határt rongálta meg, hanem leverte az új iskola tetejérõl a cserepet is. 1897-ben a müködõ nõegylet mellett férfiegyletet is alapítanak. Az 1900-ban a körmendi püpöklátogatásnak egy torony építésével állítottak emléket a nádasdiak, melybe egy 410 kg-os és egy 166 kg-os harang került, s a harangavatás május 20-án volt.

A filia életében jelentõs szerep jutott a tanítónak, tanítóknak. Kötelessége a vasár és ünnepnapi istentiszteletek tartása. Egyleteket vezetnek, dalárdát szerveznek. Vallásos esteket, különbözõ elõadásokat tartottak, szavalatokkal, s rendszeresen több mint 100 hallgatóval. A gyülekezet létszáma ekkor 540-560 személy. A nõegylet vásárolja a ma is (2001) használatos harmóniumot. Gazdakör szervezõdik. így a szigorú rendet követelõ Zongor Béla esperes-lelkész müködése idejében is bizonyos önállósággal bír a község evangélikusság.

3 Önállósulás 1949-ben.

Németh-Farádi Mihály körmendi lelkész idejében, 1947-ben kéri a nádasdi filia Dr.Kapi Béla püspök úrtól - volt Körmenden is lelkész - az önállósítást. A püspök csak segédlelkész kiküldését ígéri meg, és az év szeptemberében a Felsõszelbõl áttelepített Mátis István költözik be ötödmagával az egyik üres tanítólakásba. Innen az államosítás miatt kellett kiköltözniük. Az azóta gyülekezeti használatban lévõ ingatlant, egy parasztházat, 1950 májusában fizettek ki, fele részben a megajánlásokból, fele részben kölcsönökbõl a gyülekezet..

Önállóságát 1949. október 1-el nyerte el. Felügyelõje Kalamár Péter, másodfelügyelõje Gaál Miklós, gondnoka Tóth Imre, és Kalamár Sándor, pénztárosa Póczek Sándor lett. A 40 éves szolgálat után nyugdíjba vonuló Mesterházy Imre tanító pedig továbbra is maradt a gyülekezet kántora 1970-ig, és jegyzõje.

Az önállósult gyülekezet sok áldozatott hozott úgy a lelkész eltartására, mint épületeinek alkalmassá tételére nézve. A lakást alakítani, szigetelni kellett. 1955-ben az épület gazdasági részébõl kialakított templomot D.Dr.Vetõ Lajos püspök szentelte fel. Templompadok beállítására 1958-ban kerülhetett sor. Ki kellett cserélni a lakásnak, késõbb a templomnak egész tetõszerkezetét. 1983-ban engedélyezték, hogy a régi tornyot, melyet szintén államosítottak, a gyülekezet lebonthassa és anyagának felhasználásával a saját területének udvarán tornyot építhessen.

Amikor Mátis Istvánt Ajka hívta meg lelkészéül, Nádasdra került Benkõ Béla addig Kissomlyói segédlelkész (késõbb mint Kissomlyói lelkész egyúttal a Vasi Egyházmegye esperese). õt követte szintén a kissomlyói segédlelkészségbõl Rác Miklós, 1966-ban.

A gyülekezet anyagi nehézségeinek megoldására segítséget kért. 1956-ban azt kérte az esperestõl, hogy a gyülekezetek arányosítása révén Hegyháthodászt (körmendi filia) csatolják Nádasdhoz. E-helyett 1956 végén a Vasi Szórványt csatolták Nádasdhoz, a szórvány teljes területével. A jegyzékben 28 község felsorolása állt. Ez, véleményem szerint, jelentõsen nem javíthatott a helyzeten. A régi gyülekezeti létszámnak ma már a fele sincs, csupán 240-250 lélek. Mégis, ez idõ szerint biztosított a rendes müködés, és megfelelõ lelkészi fizetés van. Körmend természetesen mindig örülne Nádasdnak mint filiának. A Vasi Szórvány területén most 84 címen 100 lélek él, de a "terület" hovatartozásáról új döntés van elõkészületben.

A fentiek jó része a körmendi gyülekezet történetébõl való, ahogy azt Zügn Tamás lelkész fogalmazta 1993-ban.