A vasárnap igéje
Szentháromság ünnepe után 18.vasárnap
Héber evangéliumi csemegék a törvényből - avagy egy mágnes két pólusa
3Móz 19,1-3.11-18
Rengeteg mondanivalóm lenne, de gúzsba köt 4000 karakternyi bilincs. Hát csak a jól ismert XIII. századi reformátorról és munkájáról beszélek. A Kr.e. XIII. századiról… A törvény reformprófétájáról és a Tízparancsolat evangéliumáról.
A tanár magyaráz a tágra nyílt szemű seregnek – némán csodálják varázslatát. A mágnes könnyedén felemelte a vasdarabot! Két mágnes is vonzódik egymáshoz, ha megfelelő felükkel közelítjük – fordítva viszont nem viselik egymást.
Megindul a gyermeki fantázia: Milyen egyszerű volna kettévágni! A kék mágnesek vonzanák a vöröseket, taszítanák a többi kéket és viszont! Elő a fűrészt, hadd válogassunk kedvünkre, kék vagy vörös kell nekünk…! Mekkora a meglepődés, amikor kiderül: a félbevágott mágnes hiába csak kék, hiába csak vörös, továbbra is két ellentétes oldala van.
A mágnes: Isten igéje. A pólusok: törvény és evangélium. Hát nem mi is ilyen mulatságos kísérletet akarunk végrehajtani, mint a gyermek?! El akarjuk különíteni egymástól a törvényt és az evangéliumot, hogy aztán kényünkre-kedvünkre válogathassunk belőle. Az isteni mágnes azonban kitér a próbálkozás elől: akárhogyan is daraboljuk, mindig együtt kapjuk a törvényt és az evangéliumot.
Luther szavaival: Ha Isten igéjéből kivesszük és elvetjük a törvényt, hogy így kapjunk tiszta evangéliumot, akkor maga az evangélium válik törvénnyé! Igaz fordítva is: a törvényben kigyomlálhatatlanul ott az evangélium. Így van ez igeszakaszunkkal is. Vegyük észre a zsidó Újszövetséget – a Tízparancsolat evangéliumát! Temérdek gyöngyszem rejtőzik itt! Mondhatnám: megelőlegezett Hegyi beszéd, Kis és Nagy Káté. Kísértetiesen Luther magyarázata jut eszembe, ahogyan a zsidó főrabbi, dr. Hertz, a 15. vers kapcsán idéz a zsidó írástudományból: „ne ítélj el a látszat nyomán, hanem tulajdonítsd embertársaid tetteinek a legjobb indító okokat”.
Hát a 17. vers mennyire jézusi! „Aki haragszik atyjafiára, méltó arra, hogy ítélkezzenek felette.” (Mt 5,22) Ne gyűlölj! Hogyan lehet ezt megvalósítani? Kizárólag szeretettel. Ezért magától értetődő, hogy a Tízparancsolatot már maga az ÓSZ is a szeretet kettős parancsában foglalja össze! A „Ne tedd!” mellé odateszi azt is, amit viszont „Tégy meg!” – ahogyan Luther is magyarázza kátéiban.
Ellentétesnek tűnik a rákövetkező mondat: „Fedd meg bátran honfitár-sadat.” A feddés parancsát sokan szeretnék kirostálni a Szentírásból. A mondást módosítva úgy gondolják: Másokról vagy jót, vagy semmit! Csak meg ne bántsunk senkit, inkább hallgassunk… Pedig épp ez ellenkezik mindazzal, amit Jézus az evangéliumban értésünkre adott! (Pl.: Mt 18,15–17) A feddéstől nemhogy nem kell ódzkodnunk, de kötelességünk is megtenni, különben bűnrészesekké válunk!
Aktuális Hertz rabbi kommentárja: „Ne járj, mint rágalmazó néped között. Szó szerint: „Ne járj, mint házaló” (…), aki mindenfelé megfordul, és (…) kihallgatja az emberek titkait…” Úgy is mondhatnánk: Ne kukkolj! Mert Isten szeme úgyis lát mindent. – Az Övé, és nem a Tiéd! Nem is a halálosan unalmas és erkölcstelenül torz Nagy Testvér szentségtelen szeme, hanem kizárólag Istené – Aki egyedül a Szent… Ebben kövesd Őt, ne a kukkolásban!
„Szentek legyetek, mert én, az Úr, a ti Istenetek, szent vagyok.” (2b) Isten mondja! Teremtő Igéje ma is létre akarja hozni ezt a szent állapotot mindenkiben, aki hajlandó meghallani az Ő hangját. Érdemes megfontolni, hogy a refrén másik formája – „Én vagyok az Úr!” – össze- függésében a törvény megtartása vagy meg nem tartása annak kérdésévé válik: Életedben ki az úr? Ha az Úr, a seregek Ura, akkor nem lehet kifogás a Hegyi beszéd felszólítása ellen: „Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes.” (Mt 5,48) Amikor megszegsz egyet a parancsolatok közül, akkor tudhatod, hogy kiestél Atyád „uraságából”.
Tudom, hogy elkövetted. A bűnt. Azt az ocsmányt. Azt a helyrehozhatatlant. Tudom. Mert magam is hasonló cipőben járok; ugyanúgy, néha talán ugyanott szorít, mint Téged. Haragszik ránk érte. Mert nem éltünk szentül. Mert nem akartuk, hogy Ő legyen az Úr életünkben. Mégis van evangélium: menekülj a szent Úrhoz, a tökéletes Atyához!
Szakács Tamás