A hét témája

Ferihegyen, a Budapesti Határőr-igazgatóság Idegenrendészeti Központjában október 3-án rendezték meg – a Határőrség Országos Parancsnokságának szervezésében – azt a találkozót, melynek során a történelmi és kisegyházak képviselői, továbbá a buddhista és az iszlám közösség vezetői nyerhettek bepillantást az illegális bevándorlók „való világába”. A dr. Timár Emil határőr alezredes vezette „terepszemlén” többször is elhangzott: amit látunk, az „nem kirakat”, hiszen az Idegenrendészeti Fogda az Európai Unió mércéjével is magasan megállja a helyét. A polcokon katonás rendben az ég felé nyúló ruhák látványa, az orvosi szoba felszereltsége, a „körlet” tisztasága törődésről, szakmaiságról és emberségről vall. És hogy mennyire nem a külső szemlélő ámítására létrehozott kirakat ez, ahol vagyunk, visszaemlékszem az elmúlt évek szentestéinek meghitt ökumenikus istentiszteleteire, melyek végeztével Katona József hőr. (határőr) alezredes minden autóval nem rendelkező lelkipásztort hazaszállított, és csak azután gondolt az övéire…

Az Idegenrendészeti Központ elődje – a Közösségi Szállás – 1994-ben kezdte meg működését, és lett „otthonává” napokra, hetekre vagy hosszú hónapokra a szélrózsa különböző irányából érkezőknek – tudtuk meg Bendes Győző hőr. dandártábornok előadásából. Az illegális migráció tekintetében hazánk jelenleg tranzitországnak minősül, azonban az Európai Unióhoz történő csatlakozás után mint célállomás is megjelenhet a népvándorlás tengelyében.

A dandártábornoki beszámoló átfogóan és szemléletesen ismertette a határőrség országos munkáját, képet festve az idegenrendészeti eljárás alatt állók helyzetétéről és etnikai hovatartozásáról.

A ferihegyi Idegenrendészeti Központ lakói az elmúlt évek során elsősorban a „fekete kontinensről”, arab országokból, Ázsiából és Európából érkeztek. „A határőrség olyan érzékeny szeizmográf, amely elsőként jelzi a politikai és társadalmi változások következtében meginduló illegális migrációt a világban” – mondta Timár Zoltán hőr. alezredes, a Tájékoztatási Főosztály vezetője.

A rendszerint hamis úti okmányok tulajdonosai egy jobb és emberibb jövendő reményében hagyják maguk mögött hazájukat. A menekültközpontok akár hónapokra is fogva tartó valóságában a szebb világ utáni sóvárgó látomás azonban délibábszerűen foszlik szét, és lesz egyre távolibb. A kitoloncolástól való félelem, a kilátástalanság és a lelki besötétedés nyomasztó érzése telepszik a bennlakókra. Ezért olyan fontos a menekült lelkek ápolása és az emberek segítése – vallási és felekezeti hovatartozástól függetlenül.

Dúzs József hőr. ezredes javasolt egy olyan megállapodást, amely záloga lehetne az egyházak és a Határőrség Országos Parancsnoksága közötti hosszú távú kapcsolatnak. Ebben az egyházak vállalnák a lelkigondozás szolgálatát, továbbá segítenének a hétköznapok „minőségi módon” történő megélésében.

Gyülekezeteinkben többen rendelkeznek felsőfokú idegennyelv-tudással, akiknek a tolmácsolásban nyújtandó önkéntes feladatvállalása nagy áldást és könnyebbséget jelentene a menekültek sokszínű, bábeli világában. Szeretnénk továbbá létrehozni egy többnyelvű könyvtárat is, amelyben igényes (lelki) irodalom állna az olvasni vágyók rendelkezésére.

Szükség van a Könyvek Könyvére, a Bibliára, bármely nyelven. A menekültek rendszerint nem rendelkeznek elegendő vagy az évszaknak megfelelő ruházattal. Helye van a társasjátékoknak, sporteszközöknek és mindannak, ami alkalmas az idő emberhez méltó és tartalmas eltöltésére. Előre is köszönöm testvéreink támogatását azon „jövevények” nevében, akik átmenetileg a mi országhatárainkon belül élnek.

Segítségüket a következő címre kérjük: Repülőtéri Lelkészség 2B terminál kápolnája 1675 Budapest-Ferihegy Pf. 53 Tel.: 06 1 296-7899

Krasznai Andrea