Napról napra

Új nap- új kegyelem
„Elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak. De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” Ézs 40,30–31 (Fil 2,13; Fil ... >>

Liturgikus sarok

Három kórus- egy szólammal
"Ezért az angyalokkal, az üdvözültek mennyei seregével és a földön küzdő egész anyaszentegyházaddal együtt boldogan áldunk és magasztalunk Téged, és ujjongó énekkel hirdetjük szent neved dicsőségét." Így kezdődik a prefáció záradéka, ami után nem is szabad pontot tenni, hiszen a „záradék” egyben olyan, mint a felemelt karmesteri pálca: intése nyomán felharsan az „ujjongó ének”, a „Sanctus”. >>

Élő víz

Ő áll a középen
Békesség néktek! – feltámadott Urunk szavával köszöntelek titeket, mint egykor tanítványai gyülekezetét üdvözölte Jézus… A reformáció titka: Jézus Krisztus újra középen áll. Zárt ajtók ellenére is megáll tanítványai körében, félénk, remegő tanítványok gyülekezetében. A protestantizmus sajátja: a közép foglalt. Senki, semmi sem kerülhet Istenünk helyébe. Addig protestantizmus a protestantizmus, amíg Ő van közöttünk a középen, ahogyan textusunk mondja: „közöttünk lakozik az Úr”. >>

Gondolatok a reformáció 485. évfordulóján
Az idősek nem, de a fiatalok még megérhetik a reformáció kezdetének 500 éves évfordulóját. Hiszen lassan fél évezrede lesz annak, amikor 1517. október 31-én Luther Márton, Ágoston-rendi szerzetes és a wittenbergi szász egyetem professzora fellépett a bűnbo-csátó cédulák árusítása ellen, és közzétette 95 tézisét; hitet téve arról, hogy „minden igaz keresztény, akár élő, akár halott, Krisztus és az egyház javainak részese, Isten ezt búcsúlevél nélkül is odaajándékozta nekünk”. (37. tézis) >>

Egyházunk egy-két hete

Enese 50 éve
Október 20-án, vasárnap – Farkas Ervin lelkész vezetésével – hálaadásra gyűltek össze a hívek a Győr-Sopron megyei Enesén, amelyen 50 évvel ezelőtt felépített templomáért adott hálát a gyülekezet. Az ünnepi istentisztelet igehirdetésében Ittzés János püspök valódi csodának nevezte, hogy az ötvenes évek elején templom épülhetett ebben a faluban. >>

Állami és egyházi iskolák közös konferenciája
Az elmúlt hét végén, október 18–19-én került sor a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Pedagóguskonferenciájára, melynek szervezését a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola vállalta magára. >>

A várva várt perc
A gyönki gyülekezet már több mint 20 éve tervezte, hogy az 1896-ban épült parókia helyére újat épít. A vágy tehát régóta megvolt, de megvalósítását, hol az anyagi, hol a politikai helyzet akadályozta. Tavaly nyáron azután döntött a presbitérium, idén májusban engedélyeztettek a tervek, ez év nyarán megkezdődött a régi parókia bontása, október 19-én pedig sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre. >>

Keresztutak

A bajor-magyar evangélikus együttműködés tíz esztendeje
l992 nevezetes esztendő marad a Magyarországi Evangélikus Egyház történetében. Ekkor került sor a bajor testvéregyházzal kötött intenzív együttműködési szerződés aláírására. Bár korábban is voltak az egyházi szolgálatnak olyan területei, amelyek a közös munkát feltételezték – így például a diakóniában –, de az elkötelező együtt gondolkodást és a készséges segítést a két egyház tíz éve kötött partnerségi szerződése vázolta és biztosította. >>

Egy asztalnál három ország lelkészei
A régi, történelmi Magyarországon az evangélikus egyház a maga sokszínűségében, nyelvi, kegyességi eltéréseiben is egy egységet alkotott. Fontos, hogy a közös gyökérből kinőtt egyházak ezt soha ne felejtsék el. Ennek a gondolatnak a jegyében rendezték meg Győrött azt a kétnapos konferenciát, amelyen a magyarok mellett osztrák és szlovák lelkészek is részt vettek. >>

Augsburgi séta
Amint arról már olvasóink értesülhettek, szeptember utolsó hétvégéjén került sor a bajor–magyar testvéregyházi kapcsolatok jubileumi ünnepségsorozatára Schro-benhausenben. Ennek keretében vehettünk részt egy augsburgi kiránduláson, amelyen sok szép történelmi helyet és műemléket ismerhettünk meg. >>

Keresztény szemmel

A Biblia mélységei
A reformáció ünnepére készülve elővettem olvasónaplómat, melyben a Bibliával kapcsolatos írásokat, gondolatokat gyűjtögettem. Rábukkantam Farkas József református lelkipásztor 1966-ban elmondott szavaira. Ezt igyekszem most közkinccsé tenni. >>

A hét témája

Miből él a Magyarországi Evangélikus Egyház?
Talán még most is tartja magát a beidegződés, mi- szerint pénzről nem illik beszélni, s ferdén nézünk arra, aki anyagi helyzetünk felől kérdezősködik. Merthogy ez magánügy. Hogy miből élünk, hogy bánunk a pénzzel legfeljebb a családunkra, no meg a könyvelőnkre tartozik. De vajon illik-e az egyházban pénzről beszélni? Jogos-e a kíváncsiságunk, hogy mekkora összeggel gazdálkodhatunk mi, evangélikusok mint a történelmi egyházak sorában a „legkisebbek” (persze, csak a létszám tekintetében)? Mennyire függünk az államtól, és mennyire vagyunk magunkra utalva, egyáltalán: meg tudunk-e állni a „saját lábunkon”? Materiális jellegű érdeklődésünkkel Szemerei Zoltánhoz, az Országos Egyházi Iroda gazdasági igazgatójához fordultunk. >>

Való világ-ferihegyi fogda
Ferihegyen, a Budapesti Határőr-igazgatóság Idegenrendészeti Központjában október 3-án rendezték meg – a Határőrség Országos Parancsnokságának szervezésében – azt a találkozót, melynek során a történelmi és kisegyházak képviselői, továbbá a buddhista és az iszlám közösség vezetői nyerhettek bepillantást az illegális bevándorlók „való világába”. A dr. Timár Emil határőr alezredes vezette „terepszemlén” többször is elhangzott: amit látunk, az „nem kirakat”, hiszen az Idegenrendészeti Fogda az Európai Unió mércéjével is magasan megállja a helyét. A polcokon katonás rendben az ég felé nyúló ruhák látványa, az orvosi szoba felszereltsége, a „körlet” tisztasága törődésről, szakmaiságról és emberségről vall. És hogy mennyire nem a külső szemlélő ámítására létrehozott kirakat ez, ahol vagyunk, visszaemlékszem az elmúlt évek szentestéinek meghitt ökumenikus istentiszteleteire, melyek végeztével Katona József hőr. (határőr) alezredes minden autóval nem rendelkező lelkipásztort hazaszállított, és csak azután gondolt az övéire… >>

Küldetéstudat és közösség
Sokan sokféleképpen próbálták már megfogalmazni, hogy miért létezik az Egyház, illetve annak egy-egy része, egy felekezet, egy gyülekezet. Biztos, hogy nem önmagáért, nem is csupán bizonyos társadalmi elvárások vagy szükségek miatt. Isten terve és tulajdona az egyház, a helyi gyülekezet, s ennek megfelelően az Ő szándékai, tervei a meghatározóak. Hitem és meggyőződésem szerint a Magyarországi Baptista Egyház is e célnak megfelelően született a reformáció harmadik ágaként, a református és az evangélikus egyház mellett. Reformátor elődeink hite, önfeláldozása és máig ható tanítása jól példázzák számunkra a Krisztusban gyökerező élet nagyszerűségét és elmúlhatatlanságát. Fel kell tennünk a kérdést, hogy a tanulságos, Isten áldását bemutató múltunk után mi jelenleg létezésünk célja és jövőbeli küldetésünk? >>

Iskolát és klinikát épített Afganisztánban a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat
Egyik legjelentősebb humanitárius programjáról adott számot sajtótájékoztató keretében október 16-án délelőtt a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat. A Bárka Színház kávézójában arról a heroikus erő- feszítésről hallhattak – fotókkal, videofelvételekkel illusztrált – beszámolót a jelenvoltak, amely Afganisztán népének legelesettebbjeit célozza meg, és amelyet a MÖSZ olyan helyen hajtott végre, ahol más magyar segélyszervezet egyáltalán nem tevékenykedik. >>

Miből él az egyház Norvégiában?
Hogyan ünnepelnek a norvég evangélikusok a reformáció évfordulóján? – motoszkált bennem a kérdés napokon keresztül. Ám hiába próbáltam meg emlékeim között rátalálni a válaszra, pedig itt is rendszeresen részt veszek az istentiszteleteken. Kérdésemre végül a fakultás lelkésze adta meg a nagyon egyszerű feleletet: „Sehogy.” >>

Miből él az egyház Hollandiában?
Hollandia – többek között – földrajzi és politikai fogalom is. Az egyház Hollandia területén legkülönbözőbb közösségekben ölt formát. A Holland Királyság és ezen közösségek viszonya világosan körülhatárolt. A legkorábbi időktől kezdve tudatos az állam és egyház szétválása. A 17. században ugyan a protestantizmus jelentette a legfontosabb istentiszteleti formát, a katolicizmus azért a spanyol római katolikus egyház visszavonulása után is erős maradt (a királyság délkeleti részére ez fokozottan érvényes). >>

Miből él az egyház Hongkongban?
A reformáció napján mindenki lelkesen énekeli az „Erős várunk”-at, de Luther Márton ismertsége ezzel nagyjából ki is merül. Minden bizonnyal Luther maga is rábólintana erre a hozzáállásra… A hongkongi evangélikusok Luther részletes életrajzi adatainál százszor jobban ismerik, és még inkább: gyakorolják a reformáció tanítását. S mivel a gyakorlatban tapasztalható, látható a négy „lutheri sola” (egyedül Krisztus, egyedül a hit, egyedül a kegyelem, egyedül a Szentírás) – a hongkongi evangélikus egyház él és növekszik. A közel 50 000 evangélikus 108 gyülekezetet alkot. Valamennyi gyülekezet nemcsak megfogalmazta, de gyakorolja is missziói hitvallását. >>

Miből él az egyház Dél-Afrikában?
Afrika – a fekete kontinens. Sokat gondolkodtam, mit is értünk a „fekete” alatt. Az ott élő emberek bőrszínét vagy inkább azt a siralmas helyzetet, amiben élnek. Ottjártamkor megtudtam: inkább ez utóbbit. >>

A közelmúlt krónikája

Nem csak óvodásoknak
A várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda megújult épülete ismét egy jeles esemény színtere volt október 12-én. E hűvös, esős hétvégén sok szív fölmelegedhetett, amikor a város történelmi egyházainak lelkészei ökumenikus istentisztelet keretében vallhattak óvodás szülők és gyermekeik jelenlétében arról, hogy Isten igéje miként képes újjáformálni a kérges szíveket. >>

E heti Luther-idézet

Luther idézet
"...az elmélkedés, az elmélyedés és a lélek bármiféle tevékenysége sem használhat semmit. Egyetlen egy szükséges a keresztyén élethez, igazságossághoz és szabadsághoz. Ez pedig Isten szent igéje, Krisztus evangéliuma..." Luther Márton: Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása) >>

A vasárnap igéje

Deformáció vagy reformáció ünnepe?
A világ mostanában a deformációt ünnepli. Minden érdekes, izgalmas, megmutatni, sőt reklámozni való, ami eltér a normálistól, ami pukkaszt, megbotránkoztat, ami kétértelmű. Az igényesség deformációját az egyre primitívebb könnyűzenében, a gondolkodás deformációját a szappanoperákban, az emberi intimitás és a természetes együttélés deformációját a Big Brother-féle műsorokban, az ízlés deformációját a gusztustalan divatáramlatokban, az erkölcs deformációját a ferde hajlamok dicséretében és reklámozásában... A deformáció ünnepét üli manapság az egész világ. Lassan az lesz a „normális”, a természetes, ami deformált. A szépen csengő ideológia ehhez: átalakul az értékrendünk. (Ha még van hol értékekről beszélni.) >>

Kiáltó isteni Szó
Isten újra és újra kiált a tőle elszakadt ember után. Szeretete nem nézi tétlenül, hogy a saját magunk ásta sírba estünk, mert Ő életünket akarja. Azt szeretné, ha kegyelme előbb érne utol, mint haragja. Erről szól a Szentírás, ezért íratott meg minden könyve, és ez a Biblia-vasárnap legfőbb üzenete. >>