A hét témája

Holland "életkép"

Hollandia – többek között – földrajzi és politikai fogalom is. Az egyház Hollandia területén legkülönbözőbb közösségekben ölt formát. A Holland Királyság és ezen közösségek viszonya világosan körülhatárolt. A legkorábbi időktől kezdve tudatos az állam és egyház szétválása. A 17. században ugyan a protestantizmus jelentette a legfontosabb istentiszteleti formát, a katolicizmus azért a spanyol római katolikus egyház visszavonulása után is erős maradt (a királyság délkeleti részére ez fokozottan érvényes).

Ezzel a történelmi-vallási sokszínűséggel is magyarázható, hogy a holland kultúrát leginkább a tolerancia és a szabadság kulcsszavakkal illetik. A hatvanas évekig „felosztott” Hollandiáról beszélhettünk: a társadalmat vallási, illetve ideológiai szempontból protestánsokra és római katolikusokra, szocialistákra és úgynevezett „semlegesekre” osztották. Ebbe az ideológiai keretbe tömörítették az élet nem vallási aspektusait is. A kecsketenyésztéstől a politikáig minden a vallási, ideológiai hovatartozástól függött. A szabadság kultúrájában (meggyőződésből) a technikai fejlődés éveiben – az egyház és állam közötti távolság valóságában – ki-ki maga alakította az életét. Hollandiában mély gyökeret eresztett az individualizmus: a gyülekezetekben csökkent az egyházi jelleg (úgymint: taglétszám, templomlátogatás, szertartások és vezetői hatalom). Ez fokozottan igaz a szabadelvű gyülekezetekre.

A „Miből él az egyház?” kérdés tehát leginkább visszakérdezéssel válaszolható meg: „Hogyan magyarázható, hogy még él a holland egyház?”

Folytathatjuk történelmi tényekkel: annak ellenére, hogy sok templomot lakássá, üzletté stb. alakítottak át, még vannak templomként funkcionáló templomok, még nem mindenki hagyta el az egyházat. Az egyház él, mert a kevesek hűségesek (az egyháztagok 30%-a nagyon komolyan veszi a hitet, és a hitvallók ugyanolyan következetesek, mint azok, akik kérik, hogy töröljék őket a nyilvántartásból).

Egy kicsit betekintve a bonyolult öszszefüggésekbe, immár még egyszer feltehetjük a kérdést: „Hát Hollandiában miből él az egyház?” Első gondolatként átvillanhat az agyunkon: az egyházleépítés újjáépítést is jelent. Az egyház létezik, mert benne a legkülönbözőbb emberek alapvető kérdéseikre kapnak választ. Az individualizált polgár számára az egyházi szolgálatok (és nem szolgáltatások) sokszínűsége és különbözősége széles választékot kínál. A három klasszikus protestáns egyház (a hervormd, a gerevormeerd és a lutheránus) egyesülési folyamatának idején (napjainkban) a sokszínűség helyi szinten, a gyülekezetekben megmarad.

A félmondatos történelmi, szociológiai és pszichológiai válaszok mellett a válaszkeresés más szinten is folytatható. Legfelső szinten pedig elmondható, hogy az egyház (még Hollandiában is) él, mert Isten él!

Az egyház Isten élő szavából él. Az egyház hitvallásaiból él. Az egyház mint a Krisztusban megváltottak és a Szentlélek által vezetettek közössége él – tovább. Hollandiában is.

de Hulster Izaak