Egyházunk egy-két hete
Ülést tartott a Déli Egyházkerület közgyűlése
Feladataink a 2001-es népszámlálás adatainak ismeretében
November 8-án az Üllői úti székházban ült össze a Déli Egyházkerület közgyűlése. A tanácskozás előtti istentiszteleten Szirmai Zoltán esperes Zsid 10,36 verse alapján az állhatatosságra és Isten akaratának hűséges követésére hívta a kerület képviselőit.
Az ülést dr. Sólyom Jenő kerületi felügyelő nyitotta meg jelentésének ismertetésével, amelyben hangsúlyozottan foglalkozott a 2001-es népszámlálásról megjelent közléssel. Mellékletben a kerület területén fekvő minden településre megadta a közölt lélekszámokat, egyházközségenként csoportosítva. Az adatok tükrében az egyházkerület területén mintegy 115 ezer evangélikus lehet. Tanulságos volt, hogy beszámolójában a legutolsó népszámlálás adatai mellett visszamenően három jellegzetes kor, az 1900-as, az 1930-as és az 1949-es összeírás eredményeit is közölte. Az adatok között elgondolkodtató számsorokat találhatunk, amelyekből kiolvasható, hogy egy-egy korosztályon belül mennyi az evangélikusok száma. A 60 év felettiek között 4,3 % az evangélikusok aránya, a 10 év alattiaknál már csak 2,2 %, az 5 évnél fiatalabbak között pedig 2. „Az egyházunk előtt álló egyik nagy kihívás, hogy tudunk-e ezen a tendencián változtatni”– emelte ki az előadó.
A gazdasági kérdéseknél foglalkozott a jelentés azzal, hogy az egyházközségek bevételének csak egynegyede származott a hívektől, másik negyede a gazdálkodásból, fele pedig az állami költségvetésből vagy a helyi külső támogatásból tevődött össze. Ide tartozik még, hogy az év elején elkészült az egyházi ingatlanok felmérése abból a szempontból, hogy milyen felújításokra lenne szükség a következő években. Ezt elvégezték a többi egyházkerületben is, és ennek összesítése objektívebb gazdasági tervezés alapjául szolgálhat.
Szó esett a lelkészi fizetések kérdéséről is. Ahhoz, hogy országosan előírt minimális fizetést kapjanak a lelkészek, szükség van egy szolidaritási alap létrehozására, melyből a szerényebb anyagi háttérrel rendelkezők kiegészítést kaphatnának. Jó lenne, ha 2004-re érezni lehetne, hogy megvan a szolidaritás az egyházi szolgálat érdekében az anyagilag kevésbé tehetősebbek iránt.
Bírósági ügyként került a beszámolóba a szarvas-újtemplomi gyülekezet lelkészének ügye, akit a bíróság viselt tisztségéből elmozdításra ítélt, mivel megítélése szerint csak így lehet helyreállítani a gyülekezetben a békét. Az a reménység, hogy a lelkész belátja: a gyülekezet tisztségviselői és tagjai, valamint a közte kialakult feszültség – mely a városban is problémákat gerjeszt – csak úgy oldható meg, ha máshova megy szolgálni.
Sólyom Jenő ezt követően azt ismertette, hogy a kerület püspöke 2003-ban betölti 67. életévét, és a törvényi előírásnak megfelelően nyugdíjba megy. Erre való tekintettel a közgyűlésnek intézkedési kötelezettsége van. A felügyelő végül kifejezte abbéli reményét, hogy az egyházkerületben a püspökválasztás békességben és egyetértésben zajlik majd le.
A fenti jelszó nem egyszerűen csak „magától” vagy „magunktól” való gyó-gyulásért kiált. „Az Egyház Urának évszázadok alatt megtapasztalt, Isten népében, az egyházban és rajtunk keresztül a teremtett világban végzett gyógyító-üdvözítő tevékenységére csodálkozhatunk rá.” Mennyiben tudunk gyógyító akaratának, üdvözítő erejének eszköze lenni?
A püspöki beszámoló ezután kitért az elmúlt év legfőbb egyházkerületi eseményeire is. Kerületi misszói nap volt Szegeden, kerületi presbiteri találkozó Soltvadkerten. Szarvason a Benka Gyula Általános Iskolában országos pedagóguskonferenciát tartottak. Ezenkívül külön kiemelte a püspök a nyári Szélrózsa Találkozót, melyet egyházunk Ifjúsági Osztálya rendezett, és ahol kerületünkből is sokan vettek részt.
Számos külföldi rendezvényen voltak jelen egyházkerületünk képviselői, így a bajorországi Schrobenhausenben a testvéregyházi kapcsolatok 10 éves évfordulóján is. Az események sorából kiemelendő a svédországi Linköpingben tartott emlékünnepély, ahol a zsidókat mentő svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 90. évfordulójára emlékeztek a svéd–magyar testvér-egyházkerületek. (Mindezekről az alkalmakról lapunk hasábjain rendszeresen tudósítottunk.)
A belső rendhez tartozik a liturgia megtartásának kötelezettsége. Sem a presbitérium, sem a lelkész nem jogosult változtatásokra. Ugyanez vonatkozik a templombelső átalakítására is.
Az állammal és a kormánnyal való kapcsolatokról a püspöki jelentésben elhangzott: tudomásunk van arról, hogy a kormány most készíti egyházpolitikai téziseit. „Ehhez azt javasoltam – mondta a püspök –, hogy vegyék bele a tömegtájékoztatási eszközök, főleg a televíziós csatornák erőszak-mentesítésének kérdését, gyermekeink és ifjúságunk védelmében.”
A beszámolók megtárgyalásánál hangsúlyt kapott a hitoktatás minőségének kérdése és a megfelelő tankönyvek minél gyorsabb megjelentetése. Többen felhívták a figyelmet: mivel sok helyen a kábeltévék az egyházakat is meghívják műsoraikba, ügyelnünk kell arra, hogy ez a megszólalás a jellegzetes evangélikus üzenet tolmácsolása legyen.
A közgyűlés két választást is lebonyolított. A korábban lemondott kerületi ügyész tisztségére megválasztották dr. Fonth Éva jogtanácsost, aki ez alkalommal az esküt is letette.
A püspökválasztással kapcsolatosan a kerületi jelölőbizottság megválasztására is sor került. A háromtagú jelölőbizottságba dr. Sólyom Jenőt, valamint Lászlóné Házi Magdolna és Kis János lelkészeket delegálták. A kerület gyülekezetei megkapják a szükséges információkat ahhoz, hogy a jelölés és a választás a törvénynek megfelelően történjék.
A közgyűlés beszámolóit, egyéb mellékleteit az Evangélikus Közlöny következő száma fogja közölni.
Tóth-Szöllős Mihály
Regionális hozzárendelés: Déli Evangélikus Egyházkerület