Kultúrkörök

„Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe, s fiadnak Hagyd örökül, ha kihunysz: A haza minden előtt!” (Kölcsey Ferenc: Emléklapra)

Megdöbbentő és csodálatos! Lehet, hogy meglepőnek tűnik e két ellentétes kifejezés egymás mellett, de aki benyit a Városmajor utca mind ismertebb és látogatottabb kiállítóhelyiségébe, szépséget, nyugalmat, megpihenést keresve a művészet sokszínűségében, már a belépés pillanatában megdöbben. Polgár Ildikó „Porcelánvallomások” című nagyon időszerű műveinek sorozatösszeállítása, a porcelánná vált – közel fél évszázados – fényképek a maguk rideg némaságában is kiáltanak. Kiáltásuk szívbemarkoló, rettenetes és csodálatos napok történéseiről szólnak. Álmokkal és vágyakkal teli fiatalokról, akik előző nap az iskolapa-dokban még évszázadok történelméről, magyar hősökről és október 6. tragikus eseményéről hallhattak, vagy a grundon vívták mindennapi csatájukat – s egyik napról a másikra, szinte percek alatt váltak felnőtté, tudatos, elszánt magyarokká, fegyvert forgató hősökké, értették meg, hogy „A haza minden előtt”. Felnőtt emberré lettek – és sok százan nagykorúságukat sem érhették meg… A megdöbbentő „Porcelánvallomások” láttán és megértésével így lesznek csodálatossá azok az 56-os tizenévesek, akik tettükkel olyan egységessé tették a magyar nemzetet, a magyarságot itthon és határon túl (sajnos csak rövid időre), amely mindenkor példamutató kell, hogy legyen. Polgár Ildikó művészi pályájának megdöbbentő és csodálatos állomása ez a porcelánmementó-kiállítás, amelyet fiataloknak, felnőtteknek minél szélesebb körben kellene megismerniük. Hű tükrei történelmünk „egy darabjának”, amelyet hasonlóan szépen, szívhez szólóan Fekete István író örökített meg 1956-ban „Levél Bécsbe” című írásában:

„…itt csak halálba menő tizennégy-huszonéves gyerekek voltak, lányok is, akik betelvén egy istentelenség szörnyű ürességével, a jelszavak csatornalevesével, a hazugság emészthetetlen maszlagával, és nekimentek felborítani a hegyet és megfordítani a történelmet, eszméletlen céltudatossággal élni vagy meghalni.

És felborították a hegyet, és megfordították a történelmet, és győzedelmesen élve maradtak.

Élve maradtak elsősorban azok, akiknek testük meghalt, mert örökké élnek az Örökkévalóban és a nemzet szívében…”.

(Bocsánatot kérek, hogy a művésznő egyéb, szinte egyedülálló művészi „porcelánvallomásait”, porcelánná alakított tárgyait, újságokat, a fent említettek kiegészítőit most nem részleteztem.) A kiállítás november 30-ig tekinthető meg kedden, csütörtökön, szombaton 10–18 óráig, a Városmajor u. 16. alatt. Tel.: 201-6607.

Schelken Pálma