A vasárnap igéje

Böjt 1. vasárnapja (Invocavit)

A történet háttere Jézus megdicsőülése. A megdicsőülés csúcsüzenete az, hogy Jézusra kereszthalál vár. Megdicsőülés és kereszt tehát szorosan egymás mellé kerülnek. Úgy is fogalmazhatnánk: Jézus megdicsőülése valójában „a keresztfa fényében tündököl”.

Jézus – a megdicsőülés hegyéről viszszatérve – a völgyben egy gyermekéért aggódó édesapával és a csődöt mondott tanítványokkal találkozik. Kiderül, hogy – tanítványaival ellentétben – Jézus akkor sem bizonyul gyengének, amikor ördögi hatalmakkal kell szembeszállnia. Ez a vasárnap hagyományos evangéliumi történetét, Jézus megkísértését juttatja eszünkbe. Aki egyszer legyőzte a „saját ördögét”, és megvédte a saját útját, az a továbbiakban „mindennemű ördöggel” és „ördögivel” való csatából győztesként kerül ki.

A Jézust körülvevő tömeg – köztük Jézus tanítványai is – így gondolkodnak. Itt nincsenek jelen Jézus ellenfelei, akik hasonló esetben úgy okoskodnak, hogy Jézus maga is ördögi, és a démonok ezért engednek neki. A történtekben a sokaság Isten hatalmát csodálja, de azért Jézusnak is kijut az elismerésből. Hiszen akinek lehetősége van rá, hogy tetszése szerint vegye igénybe Isten hatalmát – mintegy kiszolgálva magát az isteni hatalom kincseskamrájából –, azt méltán övezi tisztelet és csodálat. Jézus maga is eloszlat minden kétséget, hogy a hatalom, amit igénybe vesz – legyen szó szavának erejéről, gyógyításról, halottak feltámasztásáról, a természet erőinek befolyásolásáról vagy démoni erőkkel szembeni fellépésről –, nem abban a formában övé, hogy azt – ahol és amikor neki tetszik – saját céljaira használhatná.

Ennek igazolására jelenti be – most már szűk tanítványi köréhez intézve szavait –, hogy a közeljövőben Ő kerül olyan helyzetbe, mint a démoni erők szerencsétlen áldozatai. Ő, aki egyszer már legyőzte a gonoszt a maga életében, pályája kezdetén, majd újra meg újra mások életében is – nekik új kezdetet ajándékozva, a többieknek pedig „jelt” adva –, most mégis drámai módon fog elbukni az emberekkel szemben.

Hangsúlyos, hogy Lukács evangélista itt nem a szokásos módon szól szenvedésről, elvettetésről, megöletésről és feltámadásról, hanem úgy fogalmaz, hogy „az Emberfia emberek kezébe adatik”. Aki bármikor igénybe veheti Isten hatalmát ördögi és egyéb – természeti és természetfölötti – erők legyőzésére, azzal mégis megeshet, hogy „emberi hatalmak” megtehetnek vele bármit, amit csak akarnak. Jézus aláhúzza, hogy rendkívüli, isteni hatalma nem menti őt meg attól, hogy olyan helyzetbe jusson, ahol úgy tűnik, nincs semmi hatalma, ahol egyáltalán semmije nincs.

A tanítványoknak mindebből két dolgot kell megérteniük. Először is olyan Mesterük van, aki korlátlan hatalommal rendelkezik. Másrészt ez nem zárja ki, hogy Mesterük bizonyos helyzetekben hatalom nélkülinek és kiszolgáltatottnak mutatkozzék. Jézus fel akarja készíteni tanítványait, hogy ezt – amikor bekövetkezik – képesek legyenek elhordozni, és ne mondják fel Mesterüknek tett hűségesküjüket, amikor őt – aki korlátlan Úr – az embereknek való teljes kiszolgáltatottság állapotában fogják látni.

A hatalom és kereszt egymásmellettisége olyan lecke, amit Jézus mindenkori tanítványainak is el kell sajátítaniuk. Az Újszövetség több olyan történetet tud, amelyben emberek – utólag vagy megelőlegezett módon – felismerik Jézus hatalmának rendkívüli nagyságát. Azt azonban, hogy ez a hatalom – egy adott helyzetben – egyszerűen semmivé válhat, szinte lehetetlen megérteni és elfogadni.

Ráadásul ez a vonal Jézus mindenkori tanítványainak és egész egyházának életében – Jézus föltámadása ellenére – húsvét után is folytatódik. Az a tény, hogy Jézus tanítványai a fegyverek hatalma helyett az igét, a szentségeket és a szolgálat más lehetőségeit kapják hatalmi eszközül, világosan mutatja, hogy velük is ugyanaz történik, mint Mesterükkel. Nekik is meg kell tapasztaniuk, hogy az ige és az igébe vetett hit, a rá való hagyatkozás egyszerre jelent hatalmat és keresztet. Hatalmat, mert Isten igéje, amely Jézus Krisztusban testté lett, bűnbocsánatot, új életet, Isten Lelkének erejét és ennek minden következményét képes adni. Keresztet, mert ahogy Jézus személyében Isten élő igéje, kegyelmi üzenete keresztre, meghalásra lett ítélve, ugyanez történik tanítványaival is. Ezt a sokszor elviselhetetlen feszültséget Jézus mai tanítványai azzal a reménységgel vállalhatják, hogy a nekik juttatott – kereszt alá rejtett – hatalomból is élet támad.

Böröcz Enikő