10. szám – 2003/03/09
Napról napra |
Új nap - új kegyelem
„Sóvárogva tekintek ígéretedre: Mikor vigasztalsz meg engem?” Zsolt 119,82 (Jn 20,27; Mt 4,1–11; Zsid 4,14–16; Zsolt 64) Meghalt valaki, akit ismertünk, szerettünk, aki közénk tartozott. E lapszám megjelenésekor veszünk tőle ...
>>
|
Liturgikus sarok |
Isten világában - Istennek szentelt hely
Isten nem lakik emberkéz alkotta házban. És mégis templomokban „adott randevút”, mi pedig templomokban keressük őt. Tudjuk, hogy Istent nem lehet helyhez kötni, nem lehet magunkhoz láncolni. De Ő hozzánk kötötte önmagát, és magához kötött minket. Ahogy vállalta, hogy Jézus Krisztusban emberré lett, úgy vállalta azt is, hogy az idő és tér koordinátái közt találkozik velünk.
>>
|
Élő víz |
Mennyit érek?
Gyakran tapasztalunk kimondott vagy csak éreztetett értékítéleteket magunkról és másokról: ez csak egy nő, csak egy férfi, csak egy beteg, csak egy nyugdíjas, csak egy szakmunkás, csak egy értelmiségi, csak egy háztartásbeli, és folytathatnánk a sort. Sok embert tesz keserűvé, és bénít meg a tudat, hogy ő csak egy – ez vagy az. Gyakran nem merjük a saját véleményünket és egyéniségünket vállalni, mert úgy érezzük, kevesek, kicsik és értéktelenek vagyunk, aztán a felvett álarc magabiztossága mögül riadtan kukucskál ki az igazi lényünk, a sérülékeny ember.
>>
|
Egyházunk egy-két hete |
Kelenföldi esték
Kereszténység és magyarság címmel dr. Bőzsöny Ferenc, a Magyar Rádió nyugalmazott főbemondója tartott előadást a hónap első szombatjának estéjén a kelenföldi gyülekezetben. (Az áprilisi szeretetvendégségre a pestszentlőrinci Új teremtés ifjúsági csoport kapott meghívást, Győri Gábor lelkész vezetésével.)
>>
|
Felelősséggel egyházunk jövőjéért
1997. február 22-én döntött a zsinat a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület megalakulásáról. Dr. Weltler János egyházkerületi felügyelő javaslatára ezért minden évben az évfordulót követő szombaton egyházkerületi nap keretében gyűlnek össze a Dunántúlon élő evangélikusok. 2003. március 1-jén ezúttal Sopron adott otthont a közel kétszáz fős születésnapi gyülekezetnek.
>>
|
Egymás terhét hordozzátok!
Magyarország legnagyobb nagyközségi gyülekezetében, Pilisen első ízben rendezték meg az északi egyházkerületi lelkészek és felügyelők találkozóját. A március elsején tartott alkalom e két tisztség viselői közti kommunikációt kívánta elősegíteni.
>>
|
Neumann-verseny negyedszerre
Evangélikus iskoláink informatikus tehetségeinek részvételével negyedszer rendezték meg a Neumann János-versenyt. A decemberi első, írásbeli fordulón 140-en indultak, köztük – idén először – határon túliak is: a magyar nyelvű Füleki Gimnázium diákjai. A soproni líceum informatikai laborjában tartott döntőben több mint félszázan „versengtek” az elmúlt hétvégén – immár a számítógépek előtt. Az idei megmérettetésnek ünnepi jelleget kölcsönzött, hogy az egykori fasori diák, Neumann János 100 éve született.
>>
|
Missziói nap Komlón
Komlóról és környékéről általában az energiahordozók, a szén- és uránbányászat jut eszünkbe, bár mindez – többnyire – ma már a múlté. A bányák bezártak, állítólag nem gazdaságos mélyre ásni a rejtett kincsekért – új energiaforrások után kell nézni...
>>
|
Keresztutak |
Egyedül nem megy...
Bolla Árpád nyitó áhítatában Préd 12,1 alapján arról beszélt, hogy előfordulhat olyan állapot, amikor az ember már nem fogékony a hitre, amikor érzéketlenné válik Isten iránt. Addig kell megragadni Istent, amíg még megtehetjük, amíg még gondolkodni ...
>>
|
Vincellérszeminárium Kiskőrösön
„Szívesen veszek részt olyan rendezvényen, ahol tanulhatok valamit, ahol okos gondolatokat hallhatok” – mondta Szentpéteri Attila kiskőrösi vállalkozó úgy este hat óra tájban, miután reggeltől számítva már tizenegyedik óráját töltötte újra az iskolapadban. A Kiskőrösön jól ismert vállalkozó reggel még azt mondta, legfeljebb két órát marad, csak beugrott megnézni, mi is történik itt.
>>
|
Gyógyulást és megbékélést Európának!
Mit vár a világ az egyházaktól ma? Mit adhatnának az egyházak Európának a 21. században? A kérdések megválaszolására az Európai Egyházak Konferenciája (EEK) aligha találhatott volna jobb helyszínt, mint az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Görögország fővárosát.
>>
|
Az LVSZ-nagygyűlés európai előkészítő konferenciája- a delfinek szemszögéből
Huszonegy európai ország evangélikus egyházainak több mint hetven képviselője gyűlt össze 2003. február 23–26. között Bécsben. A konferencia, melyre érkeztek, egyike azoknak az alkalmaknak, amelyek az idén nyáron Winnipegben tartandó 10. LVSZ-nagygyűlést készítik elő. A tanácskozáshoz kapcsolódóan az LVSZ női szervezete (WICAS) külön is összehívta az egyes országokból érkező női küldötteket.
>>
|
Isten akaratát cselekedte
Magyarországtól több tízezer kilométerre, a Csendes-óceán déli részén található Mánusz szigetén fekete márványtábla örökíti meg aranybetűkkel Molnár Mária nevét. A református missziósnővér hatvan évvel ezelőtt, 1943. március 12-én a pápuák földjén egy kegyetlen japán katonai mészárlás áldozata lett.
>>
|
Haszon vagy ráfizetés?
Az aszódi gyülekezet már több mint 10 éve áll testvér-gyülekezeti kapcsolatban a finnországi mariehamni svéd nyelvű Szent György-templom és a helsinki dómtemplom közösségével. E két ismeretség kiépítése bizony nem ment egyszerűen, hiszen ehhez megfelelő összeköttetésekre volt szükség.
>>
|
A cigányságról két ízben
Néhány hete ismét a média célkeresztjébe került a hazai cigányság. Legutóbb akkor tűntek fel negatív színben, amikor nem tudtak igazságos döntést hozni a roma szervezetek között a hatalom megosztását, illetve gyakorlását illetően. Mi most egy kicsit más irányból közelítjük meg őket: a vallás felől. Merthogy a cigányok – vallásosak. Még akkor is, ha nem mindig értjük megnyilatkozásaikat. Aki volt már roma temetésen, meglepődve tapasztalta a heves érzelmi kitöréseket, a halottsiratás és -búcsúztatás szokatlan formáit, a zenekart és az énekeket.
Azonban akadnak a közelünkben más jellegű élmények is: a soltvadkertiek egyik imaheti alkalmán a helyi cigányság bibliaköre szolgált sajátos egyházi énekekkel. Dalaik, előadásmódjuk magával ragadó volt. Csengő hangon énekeltek a férfiak, az asszonyok és a gyerekek. Mióta működik a közösség? – kérdeztük a helyi csoport és egyben a soltvadkerti kisebbségi önkormányzat elnökétől, Sztojka Gyulától.
>>
|
Evangélikusok |
Az elrejtett kincs
Pontosan 480 évvel Luther első német nyelvű Ótestamentumának megjelenése után egy négykötetes, eredeti Luther-Bibliára bukkantak a Rosenheimi Városi Múzeumban.
>>
|
e-világ |
Böjti gondolatok - Európáról
Van valami sajátos üzenete annak, hogy a virágvasárnapot megelőző szombaton kerül majd sor az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatos ügydöntő népszavazásra: böjtben zajlik a készülődés.
>>
|
EU-fória nélkül...
A budahegyvidéki Keresztény Értelmiségi Fórum keretében tartott előadást Balog Zoltán, a Köztársasági Elnöki Hivatal osztályvezetője az EU-csatlakozás kérdéseiről. Az alábbi interjú a fórumbeszélgetés után készült. Rádiós változata március 3-án, a Kossuth adó Evangélikus félóra című műsorában hangzott el.
>>
|
EU
Az Európai Unió készülő új alkotmányos szerződése utalni fog az unió működésének „föderatív jellegére”, Istenre és a vallásra azonban nem – derült ki az Európa jövőjével foglalkozó konvent elnökének február 28-i nyilatkozatából.
>>
|
Ahol bombával harangoznak
Negyven év óta egy jókora bombával harangozik a szlovákiai Privigyéhez csatolt falu kápolnájának sekrestyése.
>>
|
Keresztény szemmel |
Semmiben meg nem fogyatkozom
Ezúttal a február 23-i számunkban megjelent cikkünkhöz (Nagy lábon élünk) kapcsolódóan szeretnénk egy könyvet Olvasóink figyelmébe ajánlani. Hannu Raittila finn író művének címe a 23. zsoltár egyik sorát rejti. A regény a lestadiánusoknak, az egyik 19. századi finn ébredési mozgalom tagjainak múlt század végi nagy nyári ünnepén játszódik.
>>
|
Ha én egyszer kinyitom a számat...
Vannak olyan dolgok, amelyeket természetüknél fogva nem szokás piaci tömegcikknek tekinteni. Ezek közé tartozott a legutóbbi időkig az emberszáj is. Persze nem is a köznapi értelemben vett piaci vásárlásra kell gondolnunk, még csak nem is a modern orvostudomány fejlődését sötét árnyékként kísérő emberi szervkereskedésre, sokkal inkább a pénz és a pénzes ember értékek feletti hatalmát harsogó – s egyre gyakrabban hallható – mondásra: „Megveszlek kilóra!” Azaz minden értékeddel, testeddel-lelkeddel együtt felvásárollak, tulajdonba veszlek, esetleg felszámollak, mint multi a hazai gyárat. Sok minden vehető tehát „kilóra”, még emberszáj, azaz vélemény, támogatás vagy hallgatás is. A konkrét árat ugyan elég ritkán tudhatjuk meg (legfeljebb néhány kiemelt „médiaszemélyiség” jogszerű illetménye lehet tájékoztató jellegű), de vannak olyan kérdések, amelyek – a kritikus keresztény ember számára – a szavakat pénzre váltó árfolyamnál is érdekesebbek.
>>
|
Angyalok? Angyalok!
Az Evangélikus Élet karácsonyi számához mellékelt Misszió magazin az angyalokkal foglalkozott. Vannak? Nincsenek? Milyenek? Mi a dolguk? Országunk címeréről is eltűntek már. Úgy érzem, hogy lassan a gondolkodásunkból is nyomuk vész, félő, hogy hitünkből is. Ha Bibliánk alapján nem hiszünk az angyalok létezésében, akkor egymás után illan el hitünk sok más kincse is. Akkor nincs sátán sem, sem pokol, sem menny, sem csoda. Csak szerencse, véletlen, vaksors vagy „természeti törvény” van.
>>
|
Cifra Deák téri dallam
„Kicsi vagyok én, majd megnövök én,
Én leszek a legjobb ember a Föld kerekén.” – A tiszta, erős hang úgy hasított az aluljáró monoton zúgásába, mint valami friss, hűvös fuvallat. Néztem jobbra, néztem balra, honnan jöhet az énekhang. Lentről jött: az egyik oszlop tövében, a kövön hét-nyolcéves forma kisfiú ült egy fiatal nő ölében. Az asszony, nyilván a gyerek édesanyja, sem tölthette még be a harmincat. Nem tudtam a szememet levenni róluk. Kivettem a pénztárcámból egy fémpénzt, beledobtam a műanyag pohárba, amit a kisfiú szorongatott a kezében. A gyerek lankadatlanul zendített rá újra és újra erre az egyetlen strófára, s bennem egyre csak visszhangzott az utolsó sor: „Én leszek a legjobb ember a Föld kerekén”...
>>
|
Fél méter
Most a Farkas Karcsi jön! – mondta előttem egy nagy behemót gyerek, pedig nem ő jött volna, hanem én.
>>
|
Első parancsolat
„Ne legyen más istened!” Miért? Van egyáltalán? Vagy ha mégis, akkor meg az a kérdés, hogy mihez képest ne legyen más. Ki az az Isten, aki igényt tart a bizalmamra? „Én, az ÚR, vagyok a te Istened, aki kihoztalak Egyiptom földjéről, a szolgaság házából.” Ismerem őt? Merthogy engem ugyan nem hozott ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából, az biztos…
>>
|
Bocsáss meg!
Azok az AIDS-es páciensek, akik meg tudnak bocsátani megfertőzőiknek, állítólag tovább és egészségesebben élnek, mint azok, akik ugyanerre nem képesek – állapította meg egy HIV-betegekkel foglalkozó amerikai kutató, Brian Childs. Egy másik tudós, Frederic Luskin pedig olyan észak-írországi asszonyokkal dolgozott együtt, akiknek a fiát a polgárháborúban ölték meg. Megfigyelte, hogy azoknál az embereknél, akik nem tudtak megbocsátani, a felgyülemlett harag szívpanaszokhoz és az immunrendszer megbetegedéséhez vezetett.
>>
|
Böjti határátlépési kísérletek
Az egyházi esztendő böjti időszakában gyakran hallhatjuk a kérdést: mit kezdhet ma a hitét komolyan élni akaró evangélikus ember a böjtnek azzal a vonásával, mely bizonyos korlátok közé szorítja a test táplálását, és határt szab egyes ételek fogyasztásánál? Erre úgy is válaszolhatunk, hogy Jézus szavaira hivatkozunk, és nem helyezünk súlyt a testi böjtölésre, mondván: Ő mondta, hogy amíg a vőlegény jelen van, nem böjtöl a násznép. Majd ha elvétetik, akkor jön el a böjt ideje (Mk 2,19–20).
>>
|
A hét témája |
Hittel és tudással
A magyar kultúra napján a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány kuratóriuma Pázmány Péter felsőoktatási díjat adományozott dr. Fabiny Tibor egyháztörténész professzor, nyugalmazott teológiai tanár részére – amint arról lapunkban is hírt adtunk. Ebből az ünnepi alkalomból beszélgettünk a professzor úrral.
>>
|
A "legbátrabb város" evangélikus kitüntetettjei
Az Evangélikus Élet egy korábbi számában rövid hír formájában már jeleztük, hogy milyen öröm érte a hajdani nógrádi megyeszékhely lutheránus közösségének tagjait.
>>
|
Vallomás
Mint mindent, a városát szeretni is a családjában tanulja meg az ember. Családi séták és véget nem érő beszélgetések alapozták meg ezt nálunk, hiszen a legjobban azt szerettem gyerekkoromban, ha a szüleim meséltek. Tátott szájjal és kerekre nyílt szemmel hallgattam, mikor megelevenedett Balassagyarmat múltja, az én szüleim ifjúsága.
>>
|
Megépítette a lélek házát
Madarász István evangélikus lelkész Somogy Polgáraiért Díjat kapott 40 éves lelkészi szolgálatáért és templomépítő tevékenységéért. Nemcsak a lélek házát építette meg, hanem a város egyik meghatározó épületét is, mely a térség egyik kulturális központja.
>>
|
evél&levél |
Levél kedves lelkész barátomnak
Köszönettel vettem őszinte soraidat. Próbálok reflektálni arra, amit az „egzisztenciális magánnyal” kapcsolatban írtál. Amennyire én tudom, ez az életérzés „a vén, hitét vesztett Európában” született a múlt században, éppen az egzisztenciális filozófia „melléktermékeként” azokban a jóléti államokban (elsősorban Svédországban, lásd Bergman-filmek), ahol a valós egzisztenciális kérdések helyett (mindennapi kenyér) az unalom ölte ki a lelkekből a Lelket. Szerintem divat is lett belőle: például egy igazi entellektüelnek illik kínlódnia a magánnyal néhány pohár whisky után, a kandalló mellett ülve.
>>
|
Döbbenet és megrendülés
Döbbenet és megrendülés töltötte el mindazokat, akik az Evangélikus Élet február 23-i számát olvasták. Döbbenet és megrendülés, amely egyhamar nem múlik és nem is múlhat el. Most már a bőrünkön érezzük, hogy nagy a romlás.
>>
|
Végső búcsú id. Magassy Sándor tisztelendő úrtól
Tavaly november 10-én hálaadó és búcsúzó istentiszteletre hívogatta a sikátori evangélikus templom harangja a helybeli és a veszprémvarsányi gyülekezet tagjait. Isten népének e kicsiny közössége hálát adott teremtő Urának az elmúlt tizenkét évért, azért az időszakért, ami alatt id. Magassy Sándorné nagytiszteletű asszony és id. Magassy Sándor nagytiszteletű úr pásztorolta gyülekezetünket. Ünnepi alkalmunkat megtisztelte jelenlétével a sikátori katolikus egyházközség több tagja is.
>>
|
E heti Luther-idézet |
Luther idézet
"Így használd fel a szenvedést. Arra való az, hogy megtapasztald Krisztust. Mert nem ismeri az Jézust, aki még nem szenvedett vele."
Luther Márton: Jer, örvendjünk keresztyének! (Szabó József fordítása)
>>
|
Kultúrkörök |
A zongoránál: Fellegi Ádám
Egy terézvárosi ház már tíz esztendeje minden hétvégén megtelik élettel. Ilyenkor látogatók soksága keresi fel a patinás épület harmadik emeletét. Ünnepi alkalomra gyűlnek össze mindenféle korosztály képviselői.
>>
|
Új kiállítás a nemzet múzeumában
„Nincs új a nap alatt!” – tartja a mondás. E régi bölcsességnek némiképp ellentmond a Magyar Nemzeti Múzeum február 28-án nyílt „Új szerzemények 2002” című tárlata, mely számos eddig nem látott kinccsel örvendezteti meg a közönséget.
>>
|
A vasárnap igéje |
Hatalom és kereszt
A történet háttere Jézus megdicsőülése. A megdicsőülés csúcsüzenete az, hogy Jézusra kereszthalál vár. Megdicsőülés és kereszt tehát szorosan egymás mellé kerülnek. Úgy is fogalmazhatnánk: Jézus megdicsőülése valójában „a keresztfa fényében tündököl”.
>>
|
Oratio oecumenica |
Oratio oecumenica
Az alább közölt általános könyörgő imádságot szeretettel ajánljuk minden gyülekezet figyelmébe, bátorítva a gyülekezeti lelkészeket arra, hogy az istentisztelet liturgiájának alakításakor számoljanak a rovatunk nyújtotta lehetőséggel is.
>>
|