Keresztutak

II. János Pál pápa múlt vasárnap délelőtt a vatikáni Szent Péter téren – magyar és osztrák zarándokok ezrei előtt – négy másik személlyel együtt boldoggá avatta Batthyány-Strattmann Lászlót, a „szegények orvosát”.

A szertartáson Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergomi érsek és Cristoph Schönborn, Bécs érseke ismertette a hívők előtt Batthyány-Strattmann László életét. A „szegények orvosa” 1870-ben született Dunakilitiben, ősi magyar főnemesi család hatodik gyermekeként. Hatéves korában családjával Köpcsénybe költözött, majd 1879-ben a Bécs melletti Kalksburg jezsuita kollégiumának növendéke lett. Később a kalocsai és az ungvári gimnáziumban, majd a bécsi egyetem mezőgazdasági, kémiai, filozófiai, asztronómiai és orvosi fakultásain tanult. Az orvosi diplomát ugyanitt szerezte 1900-ban, két év múlva pedig megalapította az első magánkórházat Köpcsényben. Öröklés révén 1915-ben megkapta a hercegi címet és a Strattmann nevet.

Később körmendi birtokán telepedett le, és várkastélyának egyik szárnyában megalapította második kórházát. Itt már szemspecialistaként gyógyította a betegeket. Batthyány-Strattmann László 1931-ben Bécsben halt meg. Boldoggá avatását 1944-ben Bécs akkori bíboros-érseke kezdeményezte. Az avatásról szóló dekrétumot tavaly júliusban tették közzé.

A boldoggá avatás szertartási szabályainak megfelelően a pápa ünnepélyesen kimondta, hogy a boldog emlékezetű személy életében a keresztény erényeket hősiesen gyakorolta, közbenjárására rendkívüli, visszafordíthatatlan csoda, gyógyulás történt. A szentatya homíliájában úgy fogalmazott: Boldog Batthyány-Strattmann László sose helyezte a földi javakat az igazi, a mennyei kincsek elébe. Példás családi élete és bőkezű keresztény szolidaritása bátorítson mindenkit az evangélium hűséges követésére – mondta a pápa.

A katolikus egyházfő által szintén boldoggá avatott személyek: Pierre Bonhomme (1803–1861) presbiter, María Dolores Rodriguez Sopena (1848–1918), a róla elnevezett katekista intézet alapítója, María Caridad Brader (1860–1943), a Szeplőtelen Szűzről elnevezett ferences apácarend alapítója, valamint Juana María Condesa Lluch (1862–1916), aki ugyancsak apácarendet alapított.

A szertartás végén Mádl Ferenc magyar államfőt és szűkebb kíséretét – így feleségét, Dalma asszonyt is – II. János Pál elé, az oltárhoz kísérték rövid üdvözlésre.