Kultúrkörök

„Két tanárnő meg egy harmadik és tanítványaik…” – ezt a címet is adhattam volna írásomnak, mert csodálatos belső tartalmat fon egybe: egy gondolat születését, életre keltését és tovább élését. Azt a gondolatot, amely az 1952-ben megszüntetett Budapesti (Deák téri) Evangélikus Leánygimnázium lelkes tanárnőit arra késztette, hogy 1937. július 10-én Kufstein várában márvány emléktáblát állíttassanak az ott raboskodott honfitársaink emlékére, illetve amelynek történetét a „Kufsteinini emléktáblánk” című most megjelent kötet dolgozza fel.

Egyszer volt – így is kezdhetném – két tanárnő. Egyikük, dr. Zelenka Margit ősei az 1848/49-es magyar szabadságharc ellenségei elől Besztercebánya környékéről menekültek. A másikat, a magyar–tör-ténelem–földrajz szakos Jeszenszky Ilonát 1919-ben űzték ki Pozsony melletti otthonából. Magukon érezték, mi az üldöztetés, bennük élt a szabadságvágy. Dr. Zelenka Margit magyar–történe-lem–német–filozófia szakos tanár 1936 nyarán társnőjével felkereste a gyászos emlékű Kufstein várát, hogy a vár börtönébe rabláncon szállított magyar hazafiak emléke előtt fejet hajtsanak. Az időközben börtönmúzeummá „szelídült” Császártoronyban siralmas állapotok tanúi lehettek. A Marti- novics-összeesküvés, az 1848/ 49-es szabadságharc súlyos várfogságban szenvedő rabjaira semmi sem emlékeztetett. Ekkor határozták el, hogy a gimnázium, mint leányiskola, emléket állít a szintén itt sínylődő gróf Teleky Blankának és Leövey Klárának, a két lánglelkű honleánynak. Hazajövet tapasztalataikról és gondolataikról beszámoltak tanártársaiknak és tanít- ványaiknak. Tervüket mindenki lelkesen fogadta, és hozzákezdtek a szervezéshez.

Első lépésként az iskola hivatalosan megkereste Kufstein polgármesterét. Wagner Károly igazgató útján hamarosan válasz érkezett azzal a kezdeményezéssel, hogy az ott szenvedett összes magyar hősnek állítsanak emléket, így például Batsányi Jánosnak, Kazinczy Ferencnek, Czuczor Gergelynek, Verseghy Ferencnek, id. gróf Wesselényi Miklósnak, Haubner Máté evangélikus püspöknek is. A szervezők a kutatómunka során több mint 90 névre leltek. A táblamozgalom csodálatos visszhangra talált Magyarországon és Erdélyben egyaránt.

Levelezés, végtelen kutatómunka, a foglyok nevének, hozzátartozóinak felkutatása, emléktábla-bizottság létrehozása, a tábla tervezése, kivitelezése, az anyagiak előteremtése, a kufsteini emlékünnepség szervezése, a márványtábla kivitelének engedélyezése, vámproblémák, kiutazási engedélyek beszerzése, rádióközvetítési terv, azután visszavonás, a tábla kivitelének letiltása, új engedélybeszerzés stb. – e sok-sok mozzanat mind az emléktábla történetéhez tartozik, amit dr. Martos Józsefné, Sztrokay Piroska – az említett „harmadik” tanárnő – évekig tartó, áldozatos kutatómunkával szedett össze, gyűjtögetett lapról lapra, adatról adatra, s jelentetett most meg a „Kufsteini emléktáblánk” című kötetben. Munkájához felhasználta dr. Sztrókay Tibor hasonló tárgyú kutatásait is.

Sztrokay Piroska latin–történelem szakos tanár olvasmányosan megírt könyvében olvashatunk a megható kufsteini műsorról, a kis tiroli város ünnepéről, a Lux Elek tervezte és a Seenger cég faragta, piszkei vörös márványból készült, 220x165 cm-es, 6,5 mázsa súlyú tábla egész „életregényéről”. Szép magyar fogalmazását nem is említem, hiszen ő is tagja volt a Margó és Lilla néni (Zelenka Margit és Jeszenszky Ilona) alapította Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületének. De a történet nem fejeződik be az emléktábla 1937. július 10-i leleplezésével. Bőven foglalkozik utóéletével, a 70-es, 80-as években megjelent újságcikkekkel, emlékezésekkel, turisták látogatásával. (Például a Liszt Ferenc Társaság nevében Forrai Miklós elnök és ifj. Bartók Béla helyezett el koszorút az emléktáblán…)

Jó lenne hinni, hogy a Fébé szép kiadásában, a piliscsabai nyomdában megjelent tartalmas, valós történelmi emlékeket mentő és felidéző értékes könyv minél több utazót vezet a Kufsteini Vármúzeumba is, és az igaz történelmet – legalább az evangélikus iskolák – ebből a könyvből megismerhetik.

Schelken Pálma

Regionális hozzárendelés: Deák Téri Evangélikus Gimnázium