Evangélikusok

A Luther Kiadó gondozásában és Sólyom Jenő szerkesztésében a közelmúltban jelent meg „A Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerülete az ezredfordulón (2000–2001)” című igényes, hiánypótló kötet.

A testes kiadványt már szépsége miatt is érdemes kézbe venni. A könyv nyomdai kivitelezése, külalakja, betűtípusa is megnyerő, modern. A külső borítón öt jellegzetes, művészi kép szerepel: a Deák téri templom oltára, az orosházi evangélikus templom tornya, a kecskeméti evangélikus templom képe, a békéscsabai nagy- és kistemplom, valamint a hidasi evangélikus templombelső tere.

A kötet szerkesztője kitűnően ismeri egyházunkat. Gondos munkát végzett, statisztikai adatai, grafikonjai érthetőek, józan, valósághű képet festenek a kerület életéről, eredményeinkről és hiányainkról egyaránt. Az öt egyházmegye bemutatása előtt egy általános bevezetés olvasható, amely a kerület kialakulásának történetéről (Bányai Egyházkerületből Déli Egyházkerület), illetve mai helyzetéről szól.

Az előszóban két sajátosság ragadott meg: a valós kép igénye a múltra, jelenre, jövőre egyaránt érvényesen, és a szerkesztő édesapjának örökségeként tekinthető igehirdetéscentrikus felfogás. Néhai Sólyom Jenő tanította még nekünk: a magyar reformációra az volt jellemző, hogy a tiszta igehirdetésért folyó küzdelem állt a középpontban, és ez fontosabb volt minden más társadalmi és strukturális összefüggésnél. A 16. században három részre szakadt Kárpát-medencében a gyülekezeti munka közép- pontjában mindenkor az igehirdetés szolgálata állt. Ezt az örökséget adja tovább mai olvasóinak a szerkesztő, aki feladatának tekinti, hogy ékes rend és belső békesség legyen az egyházkerületben.

Ebben a szakaszban olvasható a kerület püspökeinek és felügyelőinek névsora is 1610-től 2000-ig. Harmati Béla püspök helyzetértékelése – amely éppen olyan reális, mint Sólyom Jenőé – történelmi és nemzetközi távlatot nyit. A spirituális misszió feladatának lehetővé tétele az egyházi vezetőség feladata, minden jogi keret is erre szolgál.

A törzsszöveg után személy- és helységnévmutató könnyíti meg a tájékozódást. Előtte a Déli Egyházkerület kerületi, egyházmegyei, egyházközségi népmozgalmi adatai, szolgálati területei, pénzügyi helyzete olvasható. Tanulságos a lélekszám hármas közelítése: becsült, bejegyzett, illetve a választói névjegyzékben szereplő egyháztagok száma. Keresztelési adataink is differenciáltak, aszerint, hogy gyermek-, ifjú- vagy felnőttkeresztelésről van szó. A konformációi adatok híven tükrözik, hogy nem minden megkeresztelt jut el a konfirmációi oktatásig. Az esketések száma kevesebb, mint a konfirmandusoké. Sajnos a temetésekből mindenütt több van, mint a keresztelésekből. A lelkészi munka számszerűen is értékelésre kerül: a megtartott istentiszteletek (magyar, német és szlovák nyelven) száma, a részvételi arány éppúgy megtalálható, mint az úrvacsorai alkalmak regisztrálása. A lelkipásztori látogatások száma mindenütt csekély, Pesten a legkisebb. A hitoktatásról, bibliaórákról, szeretetvendégségekről, közgyűlésekről, presbiteri ülésekről is számszerű beszámolót kapunk. Van olyan gyülekezet, ahol már nem tartanak bibliaórát, s van olyan, ahol összesen öten járnak az alkalomra. Az egyházunktól való elfordulás Békés megyében a legnagyobb. Van, ahol 1948 óta több mint ötven százalékos a létszámcsökkenés. Anyagi természetű kimutatásokat is olvasunk, valamint az aktív és nyugdíjas lelkészek névsorát is. Elgondolkoztató adatok ezek, ugyanakkor mégis jó reménységgel vehetjük tudomásul őket. A kötetet minden lelkész, felügyelő, gyülekezeti munkás, érdeklődő egyháztag hasznosan forgathatja, mivel kiemel saját gyülekezetünk „lokálpatriotizmusából”. Különösen a lelkészjelöltek számára hasznosítható ez a kiadvány, akár egyházrajzi ismereteik kötelező olvasmányaként is.

A könyv a másik két egyházkerület előtt is jó példával jár elől, és munkára serkentheti őket is, hogy ezáltal teljes képet nyerhessünk egész egyházunk múltjáról, jelenéről, jövő terveiről. A műnek az is érdeme, hogy elősegíti egyházunk korszerű bemutatkozását a többi felekezet, illetve a közvélemény előtt. A katolikus egyház a közelmúltban nem egy hasonló jellegű kiadványt is megjelentetett (Magyar katolicizmus, 1991; Csak katolikusoknak 1995; A katolikus egyház a köz szolgálatában, 2000; Az egyház mozgástereiről a mai Magyarországon, 1997). Érdekességként említem, hogy Keken András 1937-ben megjelent doktori disszertációja is egyház-statisztikai mű volt. Óriási eltérések mutatkoznak az elmúlt 63 évben, különös tekintettel arra, hogy az adatok nagy részét Keken András 1910-ig részletezte.

A szerkesztő megjegyzése szerint sem hibátlan vagy fogyatkozás nélküli ez az új kiadvány. Az adatokat beküldő egyházmegyék és gyülekezetek azonos kérdésekre más-más műfajban válaszoltak, a szigorú egyháztörténeti adatközléstől a lírai vagy prédikációs stílusú írásokig. Többször előfordul, hogy az adatközlő lelkész vagy felügyelő egyházmegyei és egyházközségi szinten megfeledkezik elődjéről, és így az általa beküldött adatok az olvasó számára hiányosak maradnak.

Megállapíthatjuk tehát, hogy a szerkesztő igen gondos munkát végzett, tapintatosan kezeli a rendelkezésre álló beküldött anyagot, amint erről előszavában is tájékoztatást ad. Sólyom Jenő kitűnő munkáját csak hálás köszönettel fogadhatjuk!

Ára: 2400 Ft. Megvásárolható a kiadó Budapest VIII. ker., Üllői úti könyvesboltjában, illetve a Huszár Gál könyvkereskedésben (Budapest, Deák tér)

Dr. Hafenscher Károly

Regionális hozzárendelés: Déli Evangélikus Egyházkerület