Keresztutak

A Magyar Hírlap április 23-i száma írja: Csalódást keltett az ökumenikus mozgalmakban II. János Pál pápa húsvétkor aláírt körlevele. Ez tiltja a vegyes vallású házasságban élők áldozását, és szót emel az elváltak és az élettársi kapcsolatban élők áldozása ellen is.

„A II. vatikáni zsinat liturgiai reformja közeledést jelentett a hívők felé, és megerősítette a misére járulók tudatos részvételét, de mára fordított helyzet állt elő. Túlzott a szabadosság. Van, ahol az oltári szentség bemutatása teljesen elmarad, vagy eltér a helyes hittani előírástól” – a pápa így indokolja új enciklikáját, amelyet Ecclesia de Eucharistia (Az Egyház az eucharisztiáról) címmel tett közzé, és a római Szent Péter-bazilikában írt alá nagycsütörtökön.

Rugalmatlan liturgia

Mint a 76 oldalas dokumentum fogalmaz, az eucharisztia nem szenvedhet félreértelmezést, visszaélést vagy hiányosságot. Ehhez ad útmutatást az enciklika. Határozott irányvonalat szab: a szentmise és az oltári szentség bemutatása a felszentelt pap feladata (nem a püspök nélküli hitközösségeké, ahogyan Latin-Amerikában és Afrikában is előfordul). A vasárnapi szentmise kötelező, és nem helyettesítheti semmilyen más szertartás (akármennyire jó szándékú ökumenikus kezdeményezés legyen is). Az áldozás előfeltétele a bűnök meggyónása. Visszaélésnek számít a nem katolikusokkal tartott koncelebráció, tehát a protestánsokkal való közös áldozás (ergo az anglikán Tony Blair nem áldozhat többé katolikus feleségével egy misén – következtetett a The Times).

Az is visszaélés, ha olyan személyek részesülnek az oltáriszentségben, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus egyházzal. Az enciklika nem nevezi őket néven, de egyértelmű, hogy az elváltakra, újraházasodókra, élettársi kapcsolatban élőkre utal.

Külön fejezet szól a szentmise liturgiai előírásairól (nemet mondva a nem engedélyezett és gyakran nem illő újításoknak, például a szertartási ötletekben gazdag Ázsiában), valamint Szűz Máriáról, aki II. János Pál máriánus felfogása szerint az oltáriszentségben is jelen van.

Nem kell új program

Az iraki háború híreivel egy időben a Szent Péter tér barokk oszlopsorai között az olasz és nemzetközi vatikanisták a körlevél tartalmát találgatták. Jelentős enciklikát sejtettek, hiszen erre utalt a kiválasztott időpont is: II. János Pál pápaságának 25. esztendeje, nagycsütörtök, amely egyben az eucharisztia és a papi szolgálat ünnepnapja.

A vatikáni pletykák persze rendkívüli enciklikát rebesgettek, a miserend reformját, női papságot. A megjelent szöveg azonban nem ezt mutatja, és a harmadik oldalon már ki is mondja a lényeget: az oltáriszentség az egyház életének középpontja. A szentmise kulminációja az eucharisztia. Amikor a pap a hívőknek azt hirdeti: „Krisztus teste!”, az nem kétezer éve a végtelenségig ismételt aktus, nem értékét veszített szertartás. Az Olajfák hegyén még ott állnak azok az ősi fák – írja az enciklika –, amelyeknek a közelében az utolsó vacsorán Jézus a tanítványok előtt megtörte a kenyeret, és kiitta a kelyhet. Ezt a mai napig megújuló áldozatot a katolikus egyház a szolgáin, a papokon keresztül celebrálja.

„Emlékszem, amikor Niegowic plébániáján celebráltam szentmisét, a krakkói Szent Flórián-templomban, a waweli bazilikában, a Szent Péter-székesegyházban, pontifikáltam szentmisét tó mellett és tengerparton, stadionban, várostereken, tapasztaltam az eucharisztia egyetemes, kozmikus jellegét” – osztja meg személyes emlékeit II. János Pál, aki 1946. november 2-án celebrálta első szentmiséjét. A pápa ebből vezeti le az áldozás megerősítésének szükségességét és szigorítását.

„Az új évezredben az egyháznak nem kell új programot kitalálnia. A program már adott: az egyház kétezer éves hagyománya” – olvasható a konklúzióban.

Csalódtak,akik nyitást vártak

A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera vatikanistája, Luigi Accattoli szerint az enciklika a konzervatív Ratzinger bíboros nézeteit és nyelvezetét tükrözi, aki már többször felemelte hangját „a hit minőségi romlása” ellen. A Corriere a német Karl Lehmann bíborost idézte: „Remélem, az ökumenikus párbeszéd folytatódik.”

John L. Allen, az amerikai National Catholic Reporter római tudósítója az MH-nak úgy nyilatkozott, II. János Pál új enciklikája „személyes, aktuális és nagyon pápai”, de csalódottak azok, akik nyitást vártak. Az enciklika a II. Vatikáni Zsinattól visszaugrott Tridenthez – tette hozzá. (Az 1545-től tizennyolc éven át tartó tridenti zsinat a katolikus egyház kereszténységen belüli kizárólagosságát erősítette meg. A zsinat idején a katolikus egyház a reformációt ellenségének tekintette, melyet le akart győzni, semmissé téve annak újításait.)

A La Repubblica tekintélyes vatika-nistája, Marco Politi az evangélikusok felháborodását közölte: „Ezzel a pápa nemet mondott a katolikus ökumenizmusra.”

Az enciklika csalódás mindazoknak, akik reformszellemű dokumentumot vártak. Ha a római pápa enciklikát bocsát ki, az egyház kormányrúdján igazít, és új vagy a korábbihoz képest korrigált irányba vezeti tovább a katolikus világ hajóját. Friss széllel akar vitorlát bontani, erőt meríteni a globalizált, értékvesztett vagy legalábbis értékeiben átalakult, vallásokkal, kultúrákkal, mozgással teli világban, amelyben a katolikus egyház, főleg Európában, paphiánnyal küzd, és még Olaszországban is üresednek a templomok.

(Forrás: MTI)