Evangélikusok

Készülünk a IV. országos evangélikus találkozóra

Alba Regia Magyarország legrégibb városa. Alapítása Géza fejedelem nevéhez fűződik, Szent István királyunk pedig az ország fővárosává tette. Amíg a török el nem foglalta (1543), a magyar királyok és királynék többségét itt koronázták, és itt is temették el. A virágzó középkori város a 145 éves török uralom alatt elpusztult, s csak a 18. században építették újjá, ekkor már barokk stílusban.

A II. világháború idején Székesfehérvár sokat szenvedett, épületeinek jó része lakhatatlanná vált, számos polgári áldozat volt. A háború után gyors fej- lődésnek indult a város, új iparágak települtek ide, több mint százezerre nőtt a lakosság száma. Napjainkra a történelmi hangulatú, nem túl nagy kiterjedésű belvárost sikerült megőrizni, és ezt a magot veszi körül a panelházak rengetege.

A régi város, ahol a történeti és a művészeti emlékek színe-java található, mindössze egy nagy térből, valamint három-három, hozzávetőleg párhuzamos, szabálytalanul kanyargó utcából áll. Két óra alatt minden utca, sikátor, tér és köz bejárható.

Az alkalomhoz illően kezdjük sétánkat az idén 71 éves evangélikus templomunktól. A Várkörúton átkelve a Fő utca elején a Magyar Király Szállót, közvetlenül mellette pedig a Vörösmarty Színház felújítandó épületét láthatjuk.

A sétálóutcán továbbhaladva megcsodálhatjuk a Virágórát és vele szemben a mártír várkapitány, Varkocs György szobrát. A Melocco Miklós alkotta Mátyás király-emlékmű megtekintése után betérhetünk a Fekete Sas Patikamúzeumba, ahol érdemes megnézni az eredeti bútorokkal berendezett egykori jezsuita gyógyszertárat. Szemben a volt jezsuita rendházban kapott helyet a Szent István Király Múzeum. Közvetlenül mellette látható a Nepomuki Szent János-templom barokk épülete, ami ciszterci templomként ismert. Ajánljuk a sekrestye tölgyfából faragott rokokó stílusú berendezésének megtekintését is.

Lassan kijutunk a Városháza térre, ahol a Püspöki Palota impozáns épülete és a város jelképének tekintett Országalma áll. Térjünk be a középkori Romkertbe, amely az utóbbi években a fölé épített, sokak által vitatott tetőszerkezet miatt híresült el. Itt láthatóak az I. István által építtetett királyi bazilika és a királysírok maradványai.

A bejárat melletti mauzóleumban Aba Novák Vilmos hatalmas freskói a Szent Korona és a Szent Jobb történetét elevenítik meg. A terem közepén található Szent István királyunk fehér mészkőből faragott szarkofágja. Az emlékhelyen körbesétálva domborművek, kőfaragványok emlékeztetnek a középkori bazilika dicső múltjára. Visszatérve a térre a polgármesteri hivatal épülete előtt Pátzay Pál Tízes huszárok című emlékművét nézhetjük meg. A tér másik oldalán Lugossy Mária fekete gránitba süllyesztett haranggal emlékezik a II. világháború áldozataira.

Ennyi látnivaló után egy kis időre megpihenhetünk a hangulatos kávézók valamelyikében, majd folytassuk sétánkat a Romkert sarkánál induló Kossuth utcában. Kijutva a Hősök terére a bazilika altemploma előtt az ún. „fekvő katona” őrzi az I. világháborúban elesettek emlékét. Ha kellő időben – valamelyik páros órakor – érünk erre a területre, különleges élményben lesz részünk: megnézhetjük a Bástya söröző mögötti kis udvarban a zenélő óra körbejáró figuráit.

Menjünk vissza a Hősök terére, és a Géza fejedelem szobra melletti lépcsőkön sétáljunk fel a Szent István-székesegyházhoz, a bazilikához. Székesfehérvár legnagyobb templomát IV. Béla alapította, majd a 18. században barokk stílusban építették át. Legértékesebb részei a szentély és a Cymbal festette mennyezetfreskók. A templom előtti tér ünnepélyes hangulatát fokozza Székesfehérvár egyetlen épségben megmaradt középkori épülete, a gótikus Szent Anna-kápolna és az előtte álló Kálmáncsehi Domonkos-szobor.

Az Arany János utcán továbbhaladva a Szent István téren megcsodálhatjuk első királyunk lovas szobrát és a klasszicista stílusban megépített megyeházát. A hangulatos Megyeház utca régi házai között sétálva érdemes megtekinteni a Babamúzeum különleges gyűjteményét. Ez a kiállítás az első vármegyeházában kapott otthont, amely az evangélikus gyülekezet használatában volt 1869–1980 között.

Visszaérkeztünk a Városháza térre. Ha van még időnk és kedvünk, folytathatjuk a barangolást, és megkereshetjük a Városi Képtárat a Deák-gyűjteménnyel, a Csók István Képtárat, Wathay várkapitány szobrát a régi várfalmaradványok előtt, Szent László emlékművét, illetve Bory Jenő Püspökkút című szoborkompozícióját.

Ha kirándulókedvünk engedi, akkor látogassuk meg a városközponttól kb. 5 km távolságban lévő Millenniumi emlékművet, az Aranybulla emlékművet és a hitvesi szeretet tiszteletére épített Bory-várat is.

Mészáros Magdolna és Czibik Márta

Regionális hozzárendelés: Székesfehérvári Evangélikus Egyházközség