A hét témája

Záró-istentisztelet a Reichstag előtt

Berlin felett az égen több helyütt is hatalmas, gumiból készült narancssárga „glória” lebegett. A szentek szimbóluma az első ízben megrendezett német ökumenikus egyházi napokat (Ökumenischer Kirchentag) népszerűsítő plakátokra kívánt utalni. A képeken hétköznapi embereket láthattunk: egy férfi karjában kisgyermeket tart, egy idős hölgy a virágait öntözi stb. Az egyedüli szokatlan dolog a fejük feletti lámpa vagy parabolaantenna, amely dicsfényre emlékeztet. A reklámkampány üzenete: mindenki áldássá lehet a többi ember számára. Az áldás – egészen pontosan az „Áldássá kell lennetek” mottó – jegyében zajló, május 28–június 1. között tartott nagyszabású alkalmon csaknem 200 ezer állandó résztvevő volt jelen: 63%-uk protestáns, 36%-uk pedig katolikus volt, de a találkozóra érkeztek ortodox, ókatolikus és anglikán meghívottak is. Magyarországról – a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa szervezésében – mintegy 170-en utaztak ki Berlinbe.

A rendezők négy fő téma köré szervezték a találkozó eseményeit. Az istentiszteletek, előadások, pódiumbeszélgetések, kiállítások, színdarabok és egyéb programok a hitélet, az egyházak egységkeresése, az emberi méltóság, továbbá a teremtett világért érzett felelősség kérdéseire keresték a választ.

Rend a lelke mindennek

A média által „keresztény Woodstock”-nak is aposztrofált rendezvény a német precizitás iskolapéldáját adta. A több mint 3200 különböző programot egy 720 oldalas füzetben adták közre, amihez még várostérképet is mellékeltek.

Mindenütt jelen voltak a piros sálat viselő segítők (összesen 6500-an), akik szükség esetén készségesen adtak útbaigazítást. Mindennap elérhető volt a napi eseményeket összefoglaló, az esetleges változásokat is közlő „Kirchentagszeitung”, a német ökumenikus egyházi napok újságja. Az ultrarövidhullámon pedig óránként jelentkezett a „Kirchentagsradio”. A nyitó- és záró-istentiszteletet a televízió is közvetítette.

Május 28-án este, a Brandenburgi kapunál tartott nyitó-istentiszteleten a nagyszabású rendezvény két társelnöke, dr. Hans Joachim Meyer és dr. Elizabeth Raiser prédikált. A közös liturgiát a vendéglátó Berlin püspökei, Georg Sterzinsky és Wolfgang Huber végezték. Az istentisztelet után szót kaptak a politikai élet prominens képviselői: Johannes Rau szövetségi elnök, Gerhard Schröder kancellár és Klaus Wowereit, Berlin polgármestere is. (Az ötnapos rendezvény legjelesebb nem keresztény képviselője a dalai láma volt.)

A napsütéses időjárás kedvezett a szabadtéri előadásoknak, a komoly- és könnyűzenei koncerteknek. Aki hűsölni vágyott, ugyanakkor a látnivalókról sem akart lemondani, a hatalmas vásárváros légkondicionált csarnokaiban tekinthette meg a különböző egyházi szervezetek, intézmények, kiadók standjait, vagy fórumbeszélgetéseken vehetett részt. Nemcsak a többségben lévő fiatalok, hanem az idősebb generáció tagjai is találhattak kedvükre való programot. A helyszínek megközelíthetőségénél figyelembe vették a kerekesszékkel közlekedők igényeit is.

Egyháztörténeti mérföldkő

A találkozó csúcspontja a Charta Oecumenica aláírása volt. Az Európai Egyházak Konferenciájának, valamint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökei 2001. április 22-én Strasburgban írták alá azt a közös okmányt, amit Ökumenikus Charta néven tartunk számon. Az irat célkitűzéseivel való egyetértését most 16 németországi egyház fejezte ki. Az aláírók között volt Karl Lehmann bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia, valamint Manfred Kock, a Német Protestáns Egyházak (EKD) Tanácsának elnöke is.

A római katolikus egyház fejének, II. János Pál pápának a központi ökumenikus nyitó istentiszteleten felolvasott köszöntésében a következők hangzottak el: „Áldássá kell lennetek! Örülök, hogy ezt a bibliai alapú vezérfonalat szem előtt tartva gyűltetek össze beszélgetni és imádkozni, istentiszteleteket tartani és ünnepelni, és így akarjátok megmutatni azt, hogy a keresztények – ha összefognak – áldássá lehetnek országotok és az egész világ számára. A közös egyházi napoknak egy jelentős ökumenikus jellé kell válnia, hogy a hitbeli azonosságok erőteljesebbek és jelentősebbek legyenek, mint azok a dolgok, amelyek elválasztanak minket. (…) Hitünk bizonysága sötétségbe vész a kereszténység szakadozottsága miatt. A keresztények látható egységének hiánya felett érzett fájdalom újra és újra arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy keressük az egymással való párbeszéd lehetőségét, és a dialógus során megleljük az egységhez vezető utakat – igazságban és szeretetben.”

A Berlin keleti részén lévő Gethsemane evangélikus templomban 29-én, csütörtökön, valamint 31-én, szombaton tartott ökumenikus istentiszteleteken – melyek nem tartoztak az egyházi napok hivatalos rendezvényei közé – szó szerint értelmezték a pápa szavait. Az előbbin Gotthold Hasenhüttl plébános a protestáns híveknek is kiszolgáltatta az oltári szentséget. Az utóbbin pedig Bernhard Kroll – katolikus pap létére – úrvacsorát vett a gyülekezet evangélikus lelkészétől. Bár a hivatalos felmérések szerint többen „voksolnának” a közös eucharisztia mellett, mint ellene, a híradásokban jobbára szenzációként feltüntetett eseményt a felsőbb egyházi körök negatívan értékelték. (A legfrissebb híradások szerint a „rebellis” cselekedet miatt Walter Mixa püspök felfüggesztette hivatalából Bernhard Krollt. Amennyiben Kroll megígérné, hogy a jövőben nem szegi meg a pápai tilalmat, viszszavonnák a büntetését. A közös úrvacsoravétel másik katolikus érintettjének sorsáról közelebbit még nem tudunk. – A szerk.)

A Reichstag előtt tartott záró-istentisztelet – melyen kétszázezren vettek részt – mindenesetre azt szerette volna kiemelni, ami összeköti a keresztényeket. Az igehirdetés szolgálatát Karl Lehmann bíboros és Manfred Kock egyházelnök végezte. Az úrvacsorakérdést mellőzve a keresztségre helyezték a hangsúlyt, mint olyasvalamire, amely minden felekezet számára fontos. Ezt szimbolizálta az is, hogy a liturgia részeként vizestálkákat osztottak szét a jelenlévőknek, és aki akarta, szomszédja homlokára vízzel keresztet rajzolhatott.

Minden jó, ha jó a vége

A közös, egész Németországra kiterjedő ökumenikus egyházi napok ötlete 1996-ra nyúlik vissza. A kezdeményezés katolikus oldalról indult, de a javaslatot azonnal örömmel üdvözölték a protestánsok is. Jövőre Ulmban rendezik meg a 95. német katolikus napokat, 2005-ben pedig Hannover várja a 30. német protestáns egyházi napok résztvevőit. Hogy a következő, a mostanihoz hasonló volumenű ökumenikus rendezvényre mikor és hol kerül majd sor, még nem tudhatjuk. Egy biztos: a záró-istentisztelet helyszíne, a Reichstag felé közeledve már aláírásokat gyűjtöttek a 2008-ban tartandó közös egyházi napok megrendezése érdekében... A rendezők négy fő téma köré szervezték a találkozó eseményeit. Az istentiszteletek, előadások, pódiumbeszélgetések, kiállítások, színdarabok és egyéb programok a hitélet, az egyházak egységkeresése, az emberi méltóság, továbbá a teremtett világért érzett felelősség kérdéseire keresték a választ.

Rend a lelke mindennek

A média által „keresztény Woodstock”-nak is aposztrofált rendezvény a német precizitás iskolapéldáját adta. A több mint 3200 különböző programot egy 720 oldalas füzetben adták közre, amihez még várostérképet is mellékeltek.

Mindenütt jelen voltak a piros sálat viselő segítők (összesen 6500-an), akik szükség esetén készségesen adtak útbaigazítást. Mindennap elérhető volt a napi eseményeket összefoglaló, az esetleges változásokat is közlő „Kirchentagszeitung”, a német ökumenikus egyházi napok újságja. Az ultrarövidhullámon pedig óránként jelentkezett a „Kirchentagsradio”. A nyitó- és záró-istentiszteletet a televízió is közvetítette.

Május 28-án este, a Brandenburgi kapunál tartott nyitó-istentiszteleten a nagyszabású rendezvény két társelnöke, dr. Hans Joachim Meyer és dr. Elizabeth Raiser prédikált. A közös liturgiát a vendéglátó Berlin püspökei, Georg Sterzinsky és Wolfgang Huber végezték. Az istentisztelet után szót kaptak a politikai élet prominens képviselői: Johannes Rau szövetségi elnök, Gerhard Schröder kancellár és Klaus Wowereit, Berlin polgármestere is. (Az ötnapos rendezvény legjelesebb nem keresztény képviselője a dalai láma volt.)

A napsütéses időjárás kedvezett a szabadtéri előadásoknak, a komoly- és könnyűzenei koncerteknek. Aki hűsölni vágyott, ugyanakkor a látnivalókról sem akart lemondani, a hatalmas vásárváros légkondicionált csarnokaiban tekinthette meg a különböző egyházi szervezetek, intézmények, kiadók standjait, vagy fórumbeszélgetéseken vehetett részt. Nemcsak a többségben lévő fiatalok, hanem az idősebb generáció tagjai is találhattak kedvükre való programot. A helyszínek megközelíthetőségénél figyelembe vették a kerekesszékkel közlekedők igényeit is.

Egyháztörténeti mérföldkő

A találkozó csúcspontja a Charta Oecumenica aláírása volt. Az Európai Egyházak Konferenciájának, valamint az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnökei 2001. április 22-én Strasburgban írták alá azt a közös okmányt, amit Ökumenikus Charta néven tartunk számon. Az irat célkitűzéseivel való egyetértését most 16 németországi egyház fejezte ki. Az aláírók között volt Karl Lehmann bíboros, a Német Katolikus Püspöki Konferencia, valamint Manfred Kock, a Német Protestáns Egyházak (EKD) Tanácsának elnöke is.

A római katolikus egyház fejének, II. János Pál pápának a központi ökumenikus nyitó istentiszteleten felolvasott köszöntésében a következők hangzottak el: „Áldássá kell lennetek! Örülök, hogy ezt a bibliai alapú vezérfonalat szem előtt tartva gyűltetek össze beszélgetni és imádkozni, istentiszteleteket tartani és ünnepelni, és így akarjátok megmutatni azt, hogy a keresztények – ha összefognak – áldássá lehetnek országotok és az egész világ számára. A közös egyházi napoknak egy jelentős ökumenikus jellé kell válnia, hogy a hitbeli azonosságok erőteljesebbek és jelentősebbek legyenek, mint azok a dolgok, amelyek elválasztanak minket. (…) Hitünk bizonysága sötétségbe vész a kereszténység szakadozottsága miatt. A keresztények látható egységének hiánya felett érzett fájdalom újra és újra arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy keressük az egymással való párbeszéd lehetőségét, és a dialógus során megleljük az egységhez vezető utakat – igazságban és szeretetben.”

A Berlin keleti részén lévő Gethsemane evangélikus templomban 29-én, csütörtökön, valamint 31-én, szombaton tartott ökumenikus istentiszteleteken – melyek nem tartoztak az egyházi napok hivatalos rendezvényei közé – szó szerint értelmezték a pápa szavait. Az előbbin Gotthold Hasenhüttl plébános a protestáns híveknek is kiszolgáltatta az oltári szentséget. Az utóbbin pedig Bernhard Kroll – katolikus pap létére – úrvacsorát vett a gyülekezet evangélikus lelkészétől. Bár a hivatalos felmérések szerint többen „voksolnának” a közös eucharisztia mellett, mint ellene, a híradásokban jobbára szenzációként feltüntetett eseményt a felsőbb egyházi körök negatívan értékelték. (A legfrissebb híradások szerint a „rebellis” cselekedet miatt Walter Mixa püspök felfüggesztette hivatalából Bernhard Krollt. Amennyiben Kroll megígérné, hogy a jövőben nem szegi meg a pápai tilalmat, viszszavonnák a büntetését. A közös úrvacsoravétel másik katolikus érintettjének sorsáról közelebbit még nem tudunk. – A szerk.)

A Reichstag előtt tartott záró-istentisztelet – melyen kétszázezren vettek részt – mindenesetre azt szerette volna kiemelni, ami összeköti a keresztényeket. Az igehirdetés szolgálatát Karl Lehmann bíboros és Manfred Kock egyházelnök végezte. Az úrvacsorakérdést mellőzve a keresztségre helyezték a hangsúlyt, mint olyasvalamire, amely minden felekezet számára fontos. Ezt szimbolizálta az is, hogy a liturgia részeként vizestálkákat osztottak szét a jelenlévőknek, és aki akarta, szomszédja homlokára vízzel keresztet rajzolhatott.

Minden jó, ha jó a vége

A közös, egész Németországra kiterjedő ökumenikus egyházi napok ötlete 1996-ra nyúlik vissza. A kezdeményezés katolikus oldalról indult, de a javaslatot azonnal örömmel üdvözölték a protestánsok is. Jövőre Ulmban rendezik meg a 95. német katolikus napokat, 2005-ben pedig Hannover várja a 30. német protestáns egyházi napok résztvevőit. Hogy a következő, a mostanihoz hasonló volumenű ökumenikus rendezvényre mikor és hol kerül majd sor, még nem tudhatjuk. Egy biztos: a záró-istentisztelet helyszíne, a Reichstag felé közeledve már aláírásokat gyűjtöttek a 2008-ban tartandó közös egyházi napok megrendezése érdekében...

Gazdag Zsuzsanna