Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 26 - Találkozás Millard Fullerrel

Keresztutak

Találkozás Millard Fullerrel

– Hogyan jött létre a Habitat for Humanity, ez a partnerség és önkéntesség elve alapján működő szervezet? – Az a személy, aki leginkább befolyásolta és ösztönözte feleségemmel, Lindával együtt végzett munkámat, Clarence Jordan, a Georgia állambeli Americusban lévő keresztény közösség, a Koinónia Farm alapítója és vezetője volt. Őt azután ismertük meg, miután úgy határoztunk, hogy sikeres üzleti vállalkozásunkat feladva Isten szolgálatát helyezzük előtérbe az életünkben. 1965-ben jártunk először Americusban, és nagy hatással volt ránk mindaz, amit ott láttunk: Clarence Jordan és társai az – az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 2–4. fejezete alapján – az őskeresztényekéhez hasonló életet éltek. Első látogatásunk után rövidebb-hosszabb időre többször visszatértünk ide. Összesen hat évet töltöttünk a farmon.

1973-ban az afrikai Zaire-ba utaztunk három évre. Bár már a fekete kontinensen is házakat építettünk a rászorulóknak – és az itt szerzett tapasztalatok nagyban befolyásolták későbbi munkánkat – a Habitat for Humanity „hivatalos” alapítási helyének Americus és a Koinónia Farm, alapítási évének pedig 1976 tekinthető.

– Miért éppen házak építésével kezdtek el foglalkozni?

– Úgy gondolom, ez is Isten tervének része volt, ő vezetett el bennünket Americusba és azután Afrikába is. Georgia államban és Zaire-ban is rámutatott arra, milyen sok a nehéz, emberhez méltatlan körülmények között élő család, és mi úgy éreztük, minden tőlünk telhetőt meg kell, hogy tegyünk annak érdekében, hogy segítsünk nekik.

– A szegénységet sokan szégyenként élik meg. Hogyan küzdöttek meg ezzel a problémával?

– Azt gondolom, senkinek sem kell szégyenkeznie nehéz helyzete miatt. Nincs rosszabb annál, mint ha valaki büszkeségből nem fogadja el a felajánlott segítséget.

– A Habitat for Humanity jelmondata – Házat építeni, közösséget építeni, reményt építeni! – találóan fejezi ki és foglalja össze a szervezet törekvéseit.

– Én is így vélem. Olyan embereket keresünk meg szerte a világon, akik nehéz anyagi helyzetben vannak, és a mi segítségünk nélkül nem tudnának saját otthonhoz jutni. Fontos, hogy ők maguk is részt vesznek az építkezésen. A családoknak legalább ezerkétszáz munkaórát kell teljesíteniük. Vállalniuk kell továbbá azt is, hogy később havi részletekben fizetik az építkezéssel kapcsolatos költségeket. (Az ehhez szükséges összeget a Habitat hosszú lejáratú, kamatmentes jelzálogkölcsön formájában előlegezi meg számukra.)

Az anyaországi és külföldi önkéntesek segítsége is sokat jelent. Nekik köszönhetően nem egyszerűen csak házak és otthonok épülnek, hanem valódi, emberek és nemzetek közti kapcsolatok, barátságok is kialakulhatnak.

Őszintén remélem, hogy a Habitat tevékenysége nyomán egyre több rászoruló család jut egyszerű, de megfizethető, tisztes otthonhoz, és gyermekeik továbbadják mindazt, amit láttak, hallottak, tapasztaltak az építkezések során, és ha felnőnek, ők is adományozók vagy önkéntesek lesznek majd.

– A Habitat for Humanity népszerűsítésében minden bizonnyal nagy szerepe volt Jimmy Carter egykori amerikai elnöknek is.

– Természetesen. Jimmy Carternek van egy háza Americustól nem messze. Amikor találkoztam vele, megkérdeztem, segítene-e nekünk, és ő igent mondott. Ez 1984-ben történt, és azóta is kapcsolatban állunk egymással.

– Elképzeléseik megvalósításában jelentős szerep jutott és jut az egyházaknak is.

– A Habitat for Humanity alapító okiratában is szerepel, hogy szervezetünk keresztény alapokra épül, éppen ezért magától értetődően mindig is szoros kapcsolatban álltunk az egyházakkal. Először mindig a különböző felekezetek, majd az egyének, végül a nagyobb cégek és üzletemberek támogatását igyekeztünk elnyerni céljaink megvalósítása érdekében.

Arra törekszünk, hogy – a világon mindenütt – Krisztus tanítását követve működjünk együtt a rászorulókkal, hogy jobb élet- és munkakörülményeket biztosító otthonokat teremtsünk a számukra. A Magyarországon is megjelent könyvem címéül választott „kalapács teológiája” arról szól, hogy igyekszünk elősegíteni az egyházak, emberek és intézmények egymásra találását, akik a közösen végzett munka során közelebb kerülhetnek egymáshoz és Istenhez is.

Gazdag Zsuzsanna