Keresztutak

A kontinens keresztény egyházainak több mint hétszáz képviselője vett részt június 25–július 2. között az Európai Egyházak Konferenciájának (EEK) 12. nagygyűlésén a norvégiai Trond-heimben. A találkozó témacíme „Jézus Krisztus meggyógyít és megbocsát – tanúságtételünk Európában” volt.

A június 26-i nyitó-istentiszteleten – ahol jelen volt Harald norvég király, valamint Kjell Magne Bondevik miniszterelnök is – I. Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka prédikált.

A nagygyűlés témájához kapcsolódó fő előadást a Zambiai Köztársaság egykori elnöke, dr. Kenneth Kaunda tartotta. A tizenöt szekcióülésen olyan témák kerültek terítékre, mint a béke és megbocsátás Európában, a globalizáció, a fenntartható fejlődés, a misszió és az egyházak közös tanúságtétele, a bioetika és biotechnológia, a HIV/AIDS, illetve a keresztény–iszlám dialógus. Ezt követően négy szekcióban folyt tovább a munka. A jelenlévők meghallgathatták az EEK főtitkára és központi bizottsága, valamint az egyes szakcsoportok beszámolóit. Javaslatokat dolgoztak ki arról, hogy az Európai Egyházak Konferenciája a jövőben mely kérdéseket helyezze előtérbe. Nagy többséggel szavaztak például arra, hogy a következő években tovább erősítsék az Európai Egyházak Konferenciája és az Európai Bevándorlók Egyházi Bizottsága közötti együttműködést.

A találkozó ideje alatt három „különleges fórumot” is tartottak, melyeken – többek között – előadást tartott Aldo Giordano, az Európai Katolikus Püspöki Konferencia Tanácsának főtitkára és Bärbel Wartenberg-Potter evangélikus püspöknő az ifjúság, valamint Európa jövője témájában.

*

Az európai egyházak képviselői arra hívták fel a figyelmet, hogy az Európai Unió bővítése problémákhoz is vezethet. Az egyes országok közti gazdasági egyenlőtlenség és a kulturális asszimiláció szakadások létrejöttét segítheti elő Európában – áll a konferencia nyilatkozatában.

Az EU bővítése ugyanakkor reményekre is okot ad. Az országok és népek közti határok „eltüntetésével” az Európai Unió sokat tett a béke előmozdítása érdekében. Az európai bővítési folyamatokban a szolidaritásnak fontos szerepet kell betöltenie.

Az Európában terjedő szegénységre utalva az egyházak síkraszállnak azért, hogy igazságos viszony alakuljon ki a szolidaritás mint alapvető társadalmi érték és a verseny mint a gazdasági növekedés ösztönzője között. Egy másik határozatban a konferencia résztvevői örömmel üdvözölték az Európai Unió alkotmányozó gyűlésének eredményeit. Az alapvető emberi jogok chartájának az alkotmány szövegébe való bevonása világossá tette, hogy „Európa több, mint a gazdasági verseny színtere”.

*

Az iraki háború következményeit tárgyalva láthatóvá váltak az egyes egyházak közti véleménykülönbségek. Az oslói evangélikus püspök, Gunnar Stalsett az ortodoxok, protestánsok és katolikusok a fenti témával kapcsolatban megfogalmazott – csaknem egységes – „nem” válaszát egyedülálló egyháztörténeti eseményként értékelte. Az egyházak még soha nem voltak ennyire egy akaraton, mint ennek az „igazságtalan háborúnak” az elvetésében – vélte.

Ezzel szemben Anna Jacobson, a lettországi evangélikus egyház képviselője elhatárolta magát az európai egyházak elutasító álláspontjától. A szovjet diktatúrára és az Adolf Hitler elleni egyházi ellenállásra utalva a tüntetők és békemozgalmak szemére vetette, hogy tiltakozásuk egyedül az USA és Nagy-Britannia ellen irányult, pedig azok nem tartoznak az elnyomó diktatúrák közé.

*

A nagygyűlés záróaktusa keretében szombat este protestáns úrvacsorás istentiszteletet tartottak, ahol a genfi dr. Isabelle Graesslé lelkésznő hirdette Isten igéjét. A vasárnap reggeli örmény liturgia szerinti istentiszteleten Vosskan Kalpakian érsek prédikált. A program ortodox liturgiával folytatódott, Jeremie svájci metropolita elnökletével és a moldáviai Daniel metropolita igeszolgálatával. A Nidelven folyó partján megrendezett záró-istentiszteleten pedig dr. Rowan Williams canterburyi érseket hallhatták az EEK 12. nagygyűlésének résztvevői.

Az angliai egyház feje egyebek mellett arról beszélt, hogy az egyházaknak először ki kell érdemelniük azt a jogot, hogy nyilvános meghallgatásra találjanak. Ezért politikai-szociális kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalásaikat a hozzáértők szakértelmével kell, hogy alátámasszák. Az egyház nyilvános felelősségéhez tartozik a döntéshozókkal való találkozás is – egészítette ki az elhangzottakat Williams, az anglikán egyház vezetője.

*

A nagygyűlés megválasztotta az EEK negyventagú új vezetőségét. A konferencia három levezető elnöke, moderátora közül az egyik dr. Harmati Béla püspökünk volt. Mellette ifjúsági delegátusként Szántó Enikő teológiai hallgató és a gyűlés munkáját segítő ifjúsági munkatársként Szabó András vett részt a trondheimi tanácskozáson.

(Összeállítás a http://www.cec-kek.org; www.epd.de és a www.ekd.de internetes források nyomán)