Élő víz

Élő víz

A tudósok egyik izgalmas kérdése: van-e élet más égitesteken is? Vannak-e ott is olyan körülmények, amelyek lehetővé teszik emberi élet kialakulását? Más szóval: lakhatók-e más égitestek?

A modern technika lehetővé tette, hogy naprendszerünk bolygóit jobban megismerjük. (Űrszondák, űrhajók). Kiderült, hogy a Föld különleges helyet foglal el naprendszerünkben. Egyedül itt vannak meg azok a feltételek, amelyek lakhatóvá teszik bolygónkat. Nézzünk egy pár részletet.

Földünk távolsága a Naptól – 8 millió kilométer – pontosan akkora, hogy a Nap fényt, meleget és energiát ad, de a távolság miatt nincs olyan hőség, amely elpusztítaná az életet. (A Vénuszon pl. 500 Celziusz fok meleg van!) Fontos a Hold szerepe is. 374 ezer kilométerre van tőlünk. Ez gravitációs hatása miatt éppen ideális távolság. Ez szabályozza a vizek apály-dagály mozgását. Ha itt valami változás lenne, a dagály naponta háromszor is elöntené a Földet, ami katasztrófát jelentene. Vajon mindez „véletlen”?

Sajátos helyzetünk hozza létre az évszakok változását. Ez a Föld, ill. a Hold keringésétől függ. Emiatt van, hogy a hőmérséklet mind a négy évszakba kedvező.

Az élet egy másik alapfeltétele a víz (folyadékként, felhő vagy jég formájában). Víz jelenleg (mostani tudásunk szerint) egyik bolygón sincs, csak a Földön.

Csupán néhány dolgot soroltunk fel a „véletlenek” közül, amelyek Földünket láthatóvá teszik. De ez a „véletlen” túl sok ahhoz, hogy „véletlennek” mondhassuk.

Ki van a „véletlenek” mögött? Bibliánk első mondata világosan felel erre: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet”. A teremtett világ Isten végtelen bölcsességét, hatalmát és szeretetét hirdeti. „Az egek beszélik Isten dicsőségét és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat” (Zsolt 19,2). De nemcsak a teremtés tényét kell meglátni, hanem azt is, hogy Isten a mi szerető mennyei Atyánk. Pál apostol a Római levélben szól arról, hogy sokan bár látták Isten műveiben, a természetben az Ő hatalmát, mégsem imádják Őt Isten gyanánt (Rm 1,18–21). Sokan próbálják még azt is állítani, hogy minden „magától” lett. Itt jelentkezik az ember romlott gondolkozása, ahogyan tagadni próbálja a nyilvánvaló igazságot.

Mi ennek az oka? A Zsidókhoz írt levél 11,3-ban ezt olvassuk: „Hit által értjük meg, hogy a világ Isten beszéde által teremtetett.” Itt láthatjuk, hogy a hit nem más, mint egy személyes döntés. E személyes döntés után a már hívő ember bátran foglalkozhat csillagászattal, biológiával, a Föld keletkezésével, mindez csak megerősíti a hitét és a Biblia üzenetét.

A Kísértő próbálja a hitet és tudást szembeállítani. De mi ne dőljünk be ennek! Hit által minden nagy harmóniában áll előttünk. És vallhatjuk a zsoltáríróval: „Ha látom az eget, kezed alkotását, a holdat és a csillagokat, amelyeket ráhelyeztél, micsoda a halandó – mondom –, hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá?” (Zsolt 8,4–5).

Gáncs Aladár