Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 30 - EU/Olaszország - európai alkotmány

e-világ

EU/Olaszország - európai alkotmány

Róma, 2003. július 18., péntek

"Az európai alkotmányban nem lesz utalás az európai értékrend keresztény gyökereire" – mondta múlt pénteken Silvio Berlusconi, az Európai Unió soros elnökségét betöltő Olaszország miniszterelnöke. Valéry Giscard d’Estaing, az EU alkotmányának tervét kidolgozó testület, a konvent vezetője július 18-án adta át Carlo Azeglio Ciampi olasz államfőnek és Berlusconi miniszterelnöknek az alkotmánytervezet végleges változatát.

– Négy ország (Olasz-, Spanyol-, Ír- és Lengyelország) szeretne vallási gyökerekre utaló megfogalmazást az alapokmányban – mondta Berlusconi a dokumentum átadását követően, Giscard d’Estaing-nel közösen tartott sajtóértekezletén. – Az elnökség képviselni fogja ezt a kérést, de a realitások talaján nem hiszem – tette hozzá –, hogy a 25 ország együttese elfogadná.

A tizenöt EU-tagállam és a 2004-ben csatlakozó tíz ország képviselői – a kormányközi konferencia keretei között, de az állam- és kormányfők közvetlen irányítása mellett – kezdenek tárgyalásokat az alkotmány szövegének végső formába öntése céljából Rómában, a tervek szerint október 4-én. Berlusconi azt szeretné, ha e tárgyalások az olasz elnökség alatt, vagyis a 2003. év végéig sikeresen lezárulnának.

Giscard d’Estaing óvta Berlusconit attól, hogy gyökeres változtatásokat felvetve bocsássa vitára az alkotmányterv egyes részeit: – Az alkotmányterv, nézetem szerint, olyan messzire megy, amennyire csak el lehet menni Európa jelenlegi kulturális, társadalmi, politikai állapotában – vélekedett. – Ez a terv magában foglalja mindazt a fejlődést, amelyre csak képes lehet a 25–27 tagú EU a következő fél évszázadban. Ha tovább mennénk, szétszakíthatnánk az épp csak egyesült Európát, veszélybe sodorhatnánk az európai reménységet – idézte az AFP a konvent elnökének szavait.

Az EU alkotmányáról az utolsó szót az állam- és kormányfőknek kell kimondaniuk, egyhangúlag. A tizenötök vezetői ígéretet tettek arra, hogy nem írják alá az alapokmányt az új tagok csatlakozásának hivatalos időpontja – 2004. május elseje – előtt. Maga Giscard d’Estaing május 9-ét javasolta az ünnepélyes aláírásra, amelyre Rómában, az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben megalapító okirat aláírásának színhelyén kerülne sor. Az alkotmányt ezt követően még minden tagországnak a saját törvényei közé kell iktatnia.

(MTI)