A hét témája

A Biblia nem gyermekkönyv. Viszonylag kevés gyermekekről szóló elbeszélés szerepel benne, a történetekben felnőttek tanúság és hitvallástételei szólalnak meg, nyelvezete, stílusa idegen és érthetetlen a kisgyermekek számára. Ugyanakkor sok szülő, nagyszülő, keresztszülő kívánsága, hogy a rábízott gyermekek kezébe olyan könyvet adjon, amely tartalmában, stílusában, illusztrációs anyagában megszólító, és a gyermekek számára érthető és hiteles módon hordozza a bibliai üzenetet. Bizonyára több lelkésznek, hitoktatónak is feltették már a kérdést: Melyik gyermekbiblia az, amelyet szívesen ajánl, amely nyugodtan a gyermekek kezébe adható?

„Gyermekbibliák illusztrációi” címmel tartotta meg ülését a közelmúltban, Bécsben az a nemzetközi kutatói műhely, amely a német és angol nyelvterületen megjelent gyermekbibliákat vizsgálja különböző szempontok alapján.

Már maga a gyermekbiblia meghatározás is többféle stílusú és műfajú könyvet jelent. Képes bibliák, amelyek kevés szöveggel, vagy csak képaláírással, a képi megjelenítésben hordozzák a tartalmat, bibliai elbeszélések, amelyekben gyermekek számára érthetően „írják át” a történeteket, és a képanyag csak háttérként, illusztrációs anyagként jelenik meg. A 20. század második felében kezdtek elterjedni bibliai képeskönyvek, amelyek kortörténeti, archeológiai, földrajzi ismeretekkel, érdekességekkel egészítik ki a bibliai elbeszéléseket, képregény-Bibliák, valamint olyan gyermekeknek szóló elbeszélések, amelyek bibliai alaphelyzeteket mutatnak be mai szereplők és környezet segítségével.

A korosztály is meghatározza egy gyermekbiblia használhatóságát. A kb. 3-7 éves gyermekek számára a képi megjelenítés lényegesebb, a szöveg egyszerű és rövid, hisz ezek a gyerekek még nem vagy nagyon lassan olvasnak, a történeteket általában felnőttek elbeszéléséből ismerik meg. A 8-12 évesek már önállóan olvassák a könyvet, fontos a teológiailag helytálló, színesen, a gyermekek számára érthetően megfogalmazott szöveg. E szövegek „bibliahűségével” kapcsolatban megoszlanak a vélemények. Vannak gyermekbibliák, amelyek a lehető legpontosabban a bibliai történetet igyekeznek visszaadni. Szó szerinti bibliai idézetek jelennek meg bennük, a kiegészítések csak a tartalmi megértést segítik. Máshol történelmi, kortörténeti információkkal, eseményekkel színesítik, mélyítik a bibliai elbeszéléseket. A szabad elbeszélést használó gyermekbibliák a történetek mondanivalójának átadására koncentrálnak. Általában színesen, izgalmasan, fantáziadúsan, a szereplőkkel azonosulási lehetőségeket biztosítva beszélik el a történeteket, viszont összemosódik bennük a valódi bibliai tartalom a fantázia szüleményével.

A bibliai történetek kiválasztási szempontjai is lényegesek. Sok történet félelmet kelthet a gyermekekben (özönvíz, Izsák feláldozása, népek kiirtása, Salamon bölcs döntése, stb.), amelyet egy rosszul (vagy épp túl jól és hatásosan…) sikerült képi megjelenítés csak felerősíthet. Emlékszem, kisgyermekként mennyire megijesztett az a gyermekbibliában szereplő kép, amely egy katonát ábrázolt, amit épp egy csecsemőt akar kettévágni. A történetek kiválasztásánál nem hagyhatók figyelmen kívül teológiai szempontok. Ha pl. a Jézus-történetek között aránytalanul sok a gyógyítási csoda, akkor előfordulhat, hogy „Jézus a csodadoktor” – kép jelenik meg az olvasókban. A túl sok történelmi utalás, kortörténeti információ olyan „egyszer volt, régen volt”-eseménnyé teheti a történeteket, amelyek érdekesek ugyan, de a gyerekek jelenlegi életére nincsenek hatással. Az izgalmas történetek bemutatására koncentrálva gyakran előfordul, hogy az újszövetséginél sokkal több ószövetségi történet szerepel egy-egy gyermekbibliában, csak a történeti könyvek anyaga kerül elő, és kimaradnak pl. zsoltárok, bölcsességek, próféták vagy az apostolok cselekedete és a levelek anyagai.

A történetek kiválasztásánál is döntő, hogy mi a célja a gyermekbibliának. Az üdvösségtörténet bemutatása, alapvető bibliai történetek megismertetése, vallásos nevelés, jó és rossz megkülönböztetése (etikai nevelés), Jézus életéről és koráról ismeretek átadása, Isten-ember kapcsolat bemutatása, hittartalmak megfogalmazása, példaképek állítása, stb. mind-mind lehetnek célok, és ennek megfelelően más-más történetek, bibliai anyagok kerülhetnek be az adott könyvbe. Természetesen a történetek kiválasztási szempontjai mellett a megfogalmazott szövegnek és az illusztrációs anyagnak is támogatnia kell a meghatározott koncepciót.

A Bécsben megrendezett találkozón a gyermekbibliák képanyaga került elő. Előadás hangzott el az illusztrált gyermekbibliák történetéről, az amerikai gyermekbibliák illusztrációs anyagának elemzéséről, a gyermekbibliák Jézus-, zsidóság-, és családábrázolásáról, valamint egy referátum a magyar gyermekbibliákról is. Izgalmassá tette a találkozót, hogy jelen voltak, előadást tartottak olyan neves képzőművészek is, akik gyermekbibliák illusztrálásával foglalkoznak. Rajzokkal színesített előadáson követhettük nyomon az illusztrátorok gondolkodását arról, hogyan is ábrázolják Istent, Jézust, az angyalokat vagy éppen a gonoszt. Nem maradt el a gyermekek véleményét bemutató előadás sem, amelyben egy hosszabb ideig tartó megfigyelés tapasztalatairól hangzott el beszámoló. E megfigyelés során különböző korú gyerekeket kérdeztek a nekik bemutatott gyermekbibliákról, azok illusztrációs anyagáról. Sokszor szembesülhettek a megfigyelők azzal, hogy a számukra teológiailag, művészileg sokat mondó képek mennyire nem érintették meg a kisgyermekeket, míg az egyszerűbb, kevesebb szimbólumot vagy szimbolikus jelentést hordozó, határozott kontúrokat, világos színeket használó illusztrációk nagyon tetszettek nekik.

Németországi statisztika szerint a családok 95%-ában megtalálható a könyvespolcon a vásárolt vagy ajándékozott gyermekbiblia, ezek 50%-át olvassák, forgatják a gyerekek. E könyvek hatását vizsgálva megállapították, hogy a használt gyerekbibliák teológiai alapállása, nyelvezete, illusztrációs anyaga beépül, sokszor meghatározza a felnőtt vallásos gondolkodásának, hitvilágának alapjait. Aki szeretne szövegében és illusztrációs anyagában is színvonalas, teológiai és a gyermek korára vonatkozó ismereteket is figyelembe vevő könyvet vásárolni, az némi tájékozódás után megteheti.

Magyarországon a szocializmus évei alatt külföldi bibliatársulatok, iratmiszsziók sokszor elég kalandos úton hoztak be és terjesztettek gyermekeknek szóló bibliai történeteket tartalmazó anyagokat. A terjesztési lehetőségek korlátozott volta miatt szűk réteghez jutottak el ezek a bibliák, de hatásukat mutatja, hogy az egykori olvasók felnőttként mennyire emlékeznek e könyvekre, mennyire bennük él egy-egy illusztráció. A rendszerváltást követően megváltoztak a lehetőségek. Az utóbbi öt évben sok kiadó adott ki gyermekeknek szóló, bibliai történeteket tartalmazó könyveket. Ezek nagy része külföldi (főleg amerikai) gyermekbibliák fordítása, illusztrációs anyaguk is e könyvekből átvett. Gondolkodásmódjukban, teológiai alapállásukban többnyire különböznek a miénktől. Csupán három olyan gyermekbibliát (egyikük gyermekbiblia-sorozat és egy összefoglaló könyv) találtam, amely magyar szerző és illusztrátor munkája. Elemzésükre most nem térek ki, de jó lenne, ha a cikk elején feltett kérdésre (Melyik gyermekbiblia az, amelyet szívesen ajánl, amely nyugodtan a gyermekek kezébe adható?) lelkészek, hitoktatók, felelős gyülekezeti tagok hosszabb keresgélések, megtalált kétségek nélkül tudnának válaszolni. Gyermekek kezébe adni a magyar nyelven nekik íródott, a fenti szempontokat figyelembe vevő gyermekbibliákat, bibliai elbeszéléseket. Azért, hogy amikor eljön az ideje annak, hogy a gyermekbibliát felváltsa a Szentírás, akkor ismerősként köszönjenek neki vissza a szereplők, a helyzetek, a lényeg, a tartalom, és hiteles alapokon állva tudja felismerni és fogadni az Isten Szentlelke által benne formálódó, neki szóló üzenetet.

Solymár Mónika