Evangélikusok
Búcsúzunk
Szomorúan tudatjuk, hogy Nagy Ildikó, a nyíregyházi Élim Evangélikus Szeretetotthon lakója életének 41. évében megtért az Úrhoz, Teremtőjéhez. Temetése 2003. január 17-én volt.
Szomorúak vagyunk, mert ismét búcsúzunk egy kedves társunktól, Nagy Ildikótól. Eltűnődhetünk, hogy bár közöttünk élt 26 éve, vajon ismertük-e őt?
Nincs könnyű dolgunk, ha az emlékeinkben keresgélünk. Ő oly türelmesen viselte az élet reá szabott köntösét, hogy alig juthatnak eszünkbe emlékezetes események. De mégis… Találhatunk olyan momentumokat, amelyek felidézésével csak ő juthat eszünkbe.
Nem feledhetjük kicsi, puha, meleg tenyerének érintését, amikor a tenyerünkbe tapsikolt. Meglepett bennünket, hogy egy ismeretlen hangot egy év elteltével is fel tudott ismerni – vajon melyikünk lenne erre képes? Ha reá gondolunk, eszünkbe fog jutni az a mozdulat, ahogyan felült, és az etető-kendőt nyakába igazította az étkezés előkészületének hallatán. Meggyőződhettünk jó zenei hallásáról is, mikor eldudorászta a számára kedves énekeket. Közülük sokat megtanult az áhítatokon az évek folyamán, de a legkedvesebb éneke az „Így szól ma tehozzád Jézus” című volt. Gyakran énekeltük neki, ha részt vett az áhítatokon. Nevetve, tapsikolva köszönte meg.
Ezekkel a gondolatokkal emlékezünk Ildikóra, és bú-csúzunk azzal a reménnyel, hogy Jézus kezében volt az élete, ahogyan a kedvenc énekének szövege mondja: „Így szól ma Tehozzád Jézus, életem adtam érted, Így szól ma Tehozzád Jézus, életem adtam érted. Még ma válaszolj, kezébe tedd le élted, Még ma válaszolj, kezébe tedd le élted.” Huszárné Trizner Mária gyógypedagógus
Huszárné Trizner Mária