Közlemények, nyilatkozatok
Szót kér a szerkesztő
Noha előfizetőink többsége már csütörtökönként kezébe veheti hetilapunkat, az Evangélikus Élet hagyományosan vasárnapi dátumozással lát napvilágot. Szerkesztőségünk is ennek tudatában dolgozik: azaz voltaképp mi mindig ünnepi számot igyekszünk készíteni. A hangsúly itt persze az igyekezeten van, no meg a többes számon. Merthogy Boda Zsuzsa szerkesztőségi titkár és Rezessy Szabolcs tervezőszerkesztő mellett – múlt év októbere óta – két további belső munkatárs segíti a főszerkesztő munkáját. Gazdag Zsuzsanna németországi médiatanulmányainak befejeztével lett lapunk főmunkatársa, Győri Virág személyében pedig nyelvtanári diplomájának kézhezvétele után találtuk meg az Evangélikus Élet olvasószerkesztőjét. (Egyáltalán nem mellesleg mindketten diplomát szereztek hittudományi egyetemünkön is.)
Az újságkészítés folyamatát belülről ismerők nyilván így is hitetlenkedve fogadják a teljes szerkesztőségi névsort, tegyük hát gyorsan hozzá, hogy mára több szakavatott „külsős” is segíti tudósítóként vagy rovatvezetőként a munkát (mint például külsősként is belső munkatársnak tekintett fotósunk, Botta Dénes), nem szólva a havonta ülésező szerkesztőbizottság tagjainak támogatásáról.
Az igazsághoz tartozik, hogy a munkamegosztás, illetőleg a munkatársi gárda lényegében csak mostanra „stabilizálódott”, ám ennek hiányában nem vállalkozhattunk volna arra, hogy lapunk terjedelmét ez év elejétől négy oldallal, azaz 50 százalékkal megnöveljük. De ha már az oldalszámnál tartunk, nem árt ismételten tisztázni, hogy az oldalszám-növekedés és a kényszerű év eleji lapáremelés között korántsem olyan szoros az összefüggés, mint azt egyébként logikusan feltételezhetnénk. Hetilapunk árát – a kiadónk által annak idején ismertetett okok miatt – 8 oldal esetén is közel ugyanilyen mértékben kellett volna emelni! Nem utolsósorban ez a körülmény bátorított bennünket arra, hogy kiadónk elé terjesszük oldalszám-növelési javaslatunkat, amelyre a késztetést alapvetően nem csupán olvasóinktól kaptuk…
Az Evangélikus Élet mintegy két évvel ezelőtt megkezdett „reformálásának” jegyében mindenekelőtt azt kellett célul tűznünk, hogy a hetilapjelleg tükröződjék a hitéleti tudósítások, az egyházi-gyülekezeti eseményekről szóló beszámolók frissességében. Olykor még minőségi engedmények árán is törekedtünk arra, hogy a legkésőbb vasárnap kézbe vett lapszámokban az előző hétvége lehetőleg minden fontosabb egyházi vonatkozású történése „dokumentáltassék”. Ennek fogadtatását leginkább talán az fémjelzi, hogy a szerkesztői igény mára olvasói elvárássá lett, s ha valamilyen eseményről mégis lemaradunk, ma már olvasói levelek, telefonok figyelmeztetnek a mulasztásra. És hála Istennek egyházunk (köz)élete az elmúlt esztendőben is volt olyan eleven, hogy az evangélikus élet mindinkább szétfeszítette az Evangélikus Élet hasábjait. Az aktualitásoknak biztosított prioritás ugyanakkor óhatatlanul műfaji aránytalanságokat kezdett előidézni, és – mi tagadás – a múlt év őszétől esetenként már komoly gondot okozott helyet találni az újságoldalakon egy-egy hosszabb publicisztikai cikknek, interjúnak, hitmélyítő írásnak… Hadd ne soroljam, mi mindent hiányoltunk tavaly már mi magunk is lapból! Legyen szabad most inkább olvasóinkkal együtt hálát adnunk az Úrnak a terjedelembővítés lehetőségéért, és reménykednünk abban, hogy sikerül úgy sáfárkodnunk az újságoldalakkal, mint különleges „talentumokkal”.
Hibátlan újságot ugyan továbbra sem ígérhetünk, és azt sem, hogy mindenki megelégedésére szolgál majd minden lapszám minden egyes cikke. Az azonban bizonyos, hogy mi változatlanul szolgálatra – ünnepi lapszámok készítésére – fogunk törekedni.
Köszönjük hűségét mindazoknak, akik előfizetésük megújításával ismételten bizalmat előlegeztek igyekezetünknek, és köszöntjük azokat is, akik új előfizetőként tették most ugyanezt.
A magunk részéről azokról sem mondunk le, akik anyagi vagy egyéb okok miatt lemondták az Evangélikus Életet, melynek 12 oldalas arculata – négy lapszám után – még természetesen nem tekinthető kiforrottnak. Miként azonban a jelen lapszámunkban debütáló rovatokat, illetve sorozatokat is olvasóink visszajelzéseinek figyelembevételével indítottuk útjára, akként a jövőben is várjuk építő javaslataikat, észrevételeiket.
Nemcsak bizalmukat, de türelmüket is kérjük tehát, abban a reményben, hogy a hetilapunk olvasótáborának összetételéről és olvasói megítéléséről – idestova több mint egy esztendővel ezelőtt – közzétett kérdőívre adott többségi kívánalmaknak megfelelően rövidesen lapunk küllemét, tipográfiai arculatát is sikerül megreformálnunk. Apropó, abban a bizonyos felmérésben szerepelt egy olyan kérdés, hogy „Megvenné-e (előfizetné-e) az Ev. Életet, ha példányonkénti ára elérné egy kiló kenyér árát?” E kérdésre a válaszadók döntő többsége akkor igennel válaszolt…
T. Pintér Károly
Regionális hozzárendelés: Evangélikus Élet