Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 4 - Középpontban a Szentírás

Keresztutak

Középpontban a Szentírás

Tarr Kálmán
Még mindig vezet az eladási listákon, holott 1815 óta világszerte már 2,5 milliárd példányban kelt el. A Guiness rekordok könyvének tanúsága szerint a legelterjedtebb kiadvány a földön. A Bibliát 2001-ben – teljes fordításban – 392, az Újszövetséget pedig 1012 nyelven lehetett kézbe venni. A Szentírás idén ismét fokozottabban a figyelem középpontjába kerül, legalábbis Németország, Svájc, Ausztria területén, ahol 2003-at a „Biblia évé”-nek nevezték el. Ennek apropójából Tarr Kálmánnal, a Magyar Bibliatársulat főtitkárával beszélgettünk.

– Ki tudja, talán ha megint nehezen elérhető vagy éppen „tiltott gyümölcs” lenne a Szentírás, akkor tényleg jobban felé fordulnának az emberek. A Magyar Bibliatársulat ebben az esetben is – ahogy eddig – mindent megtenne a Szentírás ügyéért. Ennek bizonyítéka, hogy 1949 és 1989 között is több mint egy millió, 1990 és 2002 között pedig ismét közel egy millió Biblia, illetve bibliarészlet jelent meg a gondozásunkban. Isten iránti hálaadással mondhatjuk, hogy 1949 és 2002 között a legnagyobb példányszámban megjelent magyar nyelvű könyv a Szentírás volt. (Különösen igaz ez a tény, ha a katolikus egyház által kiadott Bibliákat is figyelembe veszszük.)

*– Milyen keretek között végezték és végzik ezt a fontos munkát?*

– Magyarországon 1948-ig a Brit és Külföldi Bibliatársulat gondozta és adta ki a protestáns Bibliát. Majd – miután el kellett hagyniuk az országot – a református egyházra bízták a kiadást. A rákövetkezendő esztendőben, 1949-ben jött létre a Magyar Bibliatanács. Az alapító a magyar református, evangélikus, baptista, metodista, adventista és ortodox felekezet volt. Idővel egyre növekvő feladataik ellátására hozták létre – 1991. november 15-én – a Magyar Biblia Alapítványt, melyre ráépült a Magyar Bibliatársulat szolgálata, immáron 12 tagegyház részvételével.

*– Konkrétan milyen feladatokat látnak el?*

– Társaságunk célja elsősorban a Biblia magyar szövegének gondozása, kiadása és terjesztése. Megjelentetünk még a Szentírás tanulmányozását segítő műveket is, valamint támogatjuk a bibliaterjesztést határainkon belül és kívül élő magyar testvéreink között is. Munkánkat segíti a Magyar Bibliatársulat könyvkiadója, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója is. A társulat 12 tagegyháza együttesen végzi a szöveggondozás (fordítás és revízió) feladatát, döntéseket hoz a kiadói munkáról, illetőleg felvállalja a terjesztés feladatát a felekezetén belül kialakult gyakorlat szerint.

*– Melyek az Ön személyes teendői?*

– 1976 óta vagyok a Magyar Bibliatársulat főtitkára. Református lelkipásztorként különösen is szívügyemnek tartom ezt a szolgálatot. Ez mindenekelőtt azt az alapvető feladatot jelenti, hogy a Biblia elérhető és megvásárolható legyen mindenki számára, valamint elegendő példányban álljon rendelkezésre. Ehhez ismernem kell az egyházak, illetve a gyülekezetek igényeit. Ugyanakkor gondoskodom arról is, hogy olyan kiadvá- nyok és szövegváltozatok is készüljenek, melyek segítik a Szentírás mélyebb megértését, megismerését. Sok egyéb kiadványunk közül éppen ezért emelném ki az 1996-ban megjelent magyarázatos Bibliát, amely figyelembe veszi, hogy a humán műveltség csökkenésével alapvető nyelvészeti, földrajzi, történeti, de szövegértelmezési segítséget is kell nyújtanunk. Feladataimra visszatérve – összességében – azt mondhatom, hogy a főtitkári tiszt elsősorban az igények regisztrálását jelenti, melyeket ezután a társulat különböző szakbizottságaival együttműködve gondolok át, ily módon segítve egy-egy új kiadvány megszületését.

*– Ma milyen fordítások közül választhatunk?*

– Ez idő szerint alapvetően két bibliafordítás áll rendelkezésre: az 1590-ben kiadott és 1908-ban módosított Károli-fordítás, valamint az 1975-ös új fordítás, amit 1990-ben – a Vizsolyi Biblia megjelenésének 400. évfordulója alkalmából – revideálva tettünk közzé.

*– Milyen gyakorisággal kell a Bibliának „megújulnia”?*

– A nyelv állandóan változik, ezért – a bevett nemzetközi gyakorlat szerint – 50-100 évenként készül egy-egy újabb fordítás, melyet tíz-húsz évente revideálnak. A bibliafordítás sokrétű, nehéz és felelősségteljes munka. Közvetítő nyelvből tilos fordítani, ezért mindig az eredeti héber és görög szöveghez kell visszanyúlni. Egyik utolsó kiadványunk is ennek a munkának a szépségét és nehézségeit tárja elénk: Jan de Waard és Eugene A. Nida „Egyik nyelvről a másikra. Funkcionális ekvivalencia a bibliafordításban” című műve.

*– Úgy tudom, hogy a közelmúltban még két másik könyv is megjelent a bibliatársulat és a Kálvin Kiadó gondozásában.*

– Igen, 2002 szeptemberében adtuk ki a négy evangéliumot cigány művészek képeivel illusztrálva. Ezek a festmények nem felkérésre készültek, hanem már meglévő alkotások voltak. Véleményem szerint ez is kiválóan mutatja, hogy a Biblia ma is hatással van a művészekre. A másik kiadványunk a Lőrincz Zoltán nevével fémjelzett „A Biblia a magyar festészetben”, melynek előszavát D. dr. Harmati Béla püspök, a Magyar Bibliatársulat elnöke írta.

*– Milyen terveik vannak a 2003-as esztendőre?*

– Sokéves munka gyümölcseként az idén készül el az a bibliaismereti kézikönyv, melyet a 12 tagegyház szakértői írtak. Jelenleg a szerkesztői munka zajlik. Ezt a kötetet laikusoknak szánjuk, mellyel a mindennapi igeolvasást szeretnénk segíteni. Megemlíteném továbbá, hogy évente kétszer – tavasszal és ősszel – adománygyűjtő akciót kezdeményezünk. Legutóbbi bevételünkből ezúttal a lakótelepi missziót támogatjuk.

Gazdag Zsuzsanna