Evangélikus Egyház - Online újságok - Evangélikus Élet - Archívum - 2003 - 41 - Szülőhelyén ordinálták

Evangélikusok

Szülőhelyén ordinálták

Füzesi Judit Emma
Egy hónappal a püspökiktatás után ismét ünnepre szólította a híveket a békéscsabai nagytemplom harangja. A patinás épület ezúttal egy új szolgatárs indulásának adott otthont: Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület vezetője október 5-én itt avatta lelkésszé a gyülekezet volt teológushallgatóját, Füzesi Judit Emmát.

A fiatal lelkésznő Békéscsabán született, nevelkedett. Középiskolai tanulmányait a Békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban végezte, ahol meghatározó hitélményekben volt része. Gimnazistaként részesült a keresztség szentségében, elmondása szerint mindaddig nem sok köze volt a kereszténységhez. 1997-ben érettségizett, és még ebben az évben felvételt nyert az Evangélikus Hittudományi Egyetemre. Teológiai tanulmányait megszakítás nélkül végezte, idén nyáron szerzett diplomát.

Gáncs Péter Jn 10,2–4 alapján tartott igehirdetésében egyebek mellett kiemelte: „Pásztorlelkű béresekre van szükség, olyan lelkészekre, akiket az Úr magához hív, megerősít, majd elküld. Egy igazi pásztor nem űzi, nem hajtja a nyáját, hanem előtte megy, szeretettel tereli a rábízottakat. Ha Őt követed, hallgatható és követhető pásztor leszel.”

Füzesi Judit férjével, Füzesi Kornéllal a Gerendás-Csorvási Társult Evangélikus Egyházközségben kezdi meg szolgálatát. A fiatal házaspár élete nemcsak a magánéletben, hanem a szolgálatban is szorosan összefonódik, hiszen Kornél gyülekezeti munkatársként segíti felesége munkáját. Judit így vall terveiről: „Fontosnak tartom, hogy minél előbb megtaláljam lelkészi önmagamat, hogy tudjam, hogyan viszonyuljak magamhoz. Ha ezzel tisztában leszek, sokkal könnyebb lesz a másokkal való kapcsolataimat lelkészként is tisztázni, kialakítani. A teológián a homiletika és a pszichológia foglalkoztatott leginkább, szeretném a gyakorlatban is alkalmazni, hasznosítani mindazt, amit az évek során megtanultam.” Elmondása szerint szívügyének tekinti a fiatalokkal való törődést, a rájuk való személyes odafigyelést: „Jó lenne olyan légkörű gyülekezetet formálni, ahová a fiatalok is szívesen eljárnak, ahol otthon érzik magukat.”

Judit számára ez a nap megható, személyes élményeket is szerzett. „Gyermekkoromban nagyon kötődtem nagymamámhoz, Kálmán Emmához, akit sok lelkész ismert a környéken, hiszen ő készítette a Luther-kabátokat a megyében. Korán meghalt, sajnos sok mindent nem tudtam róla, de meglepett, hogy az ünnepség után mennyien odajöttek hozzám, és meséltek róla. Nagymamám indított el a hit útján, köszönöm mindenkinek a történeteket, sokat gazdagodtam általuk.”

Az ünnepi istentisztelet után meghitt állófogadás következett, ahol a fiatal lelkésznőnek mindenkihez volt egy-két kedves szava. Jó volt látni egy mosolygós, derűs, vidám szolgatársat.

sz–d

Regionális hozzárendelés: Békéscsabai Evangélikus Egyházközség